Vissza az előző oldalra

Eljárás a közjegyző előtt

Mi az öröklési rend? Hogyan lehet egyezséget kötni a hagyaték tárgyára vonatkozóan?

Share Button

Édesapám kb. 2 hete hunyt el. Örökül csak állampapír számlát hagyott, egyéb vagyont nem. Édesanyámmal házasságban éltek.

Húgommal ketten vagyunk, édes gyermekek. Élő testvére, szülei nincsenek.

Első kérdésem, hogy hármunkon kívül felmerülhet-e még valaki örökösként? (Unokák, unokatestvér)

Második kérdésem, hogy hogyan tudnánk a testvéremmel a részünket visszautasítani, azért hogy édesanyánk hozzáférjen a teljes állampapírban lévő összeghez? 

Az öröklési rend egymást követő sorrendben: szülő-gyermek/unoka-túlélő házastárs és ha ezek közül örökös nincs csak akkor következnek a távolabbi örökösök úgy mint unokatestvér stb.

Ahhoz hogy a túlélő házastárs örököljön önök helyett is, egyezséget lehet kötni a közjegyző előtt , melyben ekként rendelkeznek. Ez nem az öröklés visszautasítása, hanem a hagyaték tárgyát illetően egyezség az örökösök között, hogy egyedül csak az egyik örökös részesüljön a hagyatékból. Az egyezség megköthető a hagyatéki tárgyalás előtt is, melyet az illetékes közjegyzőhöz el kell juttatni.

Kik örökölnek az elhunyt örökös után?

Share Button

Nagypapám 20 évvel ezelőtti halálakor Édesanyám én nővére 50-50%-ban örökölték meg a Nagymamám és Nagypapám által birtokolt ingatlant. A Nagymamám azóta is az ingatlanban lakik. Anyukám nővére nemrég elhunyt. Ki örökli meg az ő részét? Két nagykorú gyereke van, ők öröklik meg ezt a részt, tehát 50%-ban édesanyám, 25-25%-ban pedig a két gyerek tulajdona lesz az ingatlan, vagy valamilyen módon visszaszállhat az öröklési jog a nagymamámra?

Az örökhagyó gyermekei fejenként egyenlő arányban öröklik a hagyatékot, ha van az elhunytnak házastársa ő egy gyermek résznyit örököl és ha az elhunyttal közösen lakott ingatlant a halálozás idejében, akkor annak az ingatlannak a haszonélvezetét.

A házassági szerződés megváltoztatható-e a hagyatékátadáskor?

Share Button

Édesapám 70 éves korában megházasodott másodszor. A feleségnek is volt felnőtt gyermeke és ingó és ingatlan tulajdonai és neki is. Kötött házassági szerződést, amelyben kitértek arra, hogy a külön-külön tulajdonok (ingatlan, autók) haláluk esetén az egyenes ági leszármazott gyermeké lesz/marad. Nyilatkoztak arról, hogy haszonélvezeti jogukról is lemondanak, hogy az örökösök hozzájuthassanak örökségükhöz. Aláírva, letanúzva.

Édesapám elhunyt, a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző azt mondta, hogy hiába van ez a papír aláírva mindkét házastárs által, az elhalt édesapám felesége dönti el, hogy igényt tart-e a haszonélvezetre az én általam megörökölt ingatlanra, vagy nem.

Természetesen igényt tart, nem lepődtem meg, de rendkívül igazságtalan ügy. Ő személyesen aláírta anno, hogy nem tart igényt erre.

Mennyi esélyem van érvényben tartani az édesapám és a feleség között írásban kötött szerződés rendelkezését?

A végrendeleti nyilatkozat a végrendelkező életében bármikor visszavonható, módosítható. A túlélő házastárs a hagyatéki eljárás során tette meg végrendeleti nyilatkozata módosítását, melyet a közjegyző álláspontom szerint jogilag helyesen akceptált.

Honnan szerezhetőek be egy korábbi hagyatéki eljárás dokumentumai? Milyen mértékig felel az örökös a tartozásokért?

Share Button

Páromat még pár hónapos korában édesapja elhagyta. Édesanyja azóta újraházasodott és páromat körülbelül 2 éves kora óta édesanyja és nevelőapukája neveli. Párom édesapja 25-30 éve elhunyt. Mikor párom abba a korba került, nevelőapjával elmentek és minden örökségről lemondtak,amit édesapja után örökölhet. 2015-ben azonban hozta a postás a levelet páromnak(34), hogy több, mint 1millió forintnyi tartozást örökölt édesapjától. (Itt azonban hozzátenném, hogy párom édesapjának lett 2 másik gyermeke is és tőlük semmi ilyesmit nem követelnek azóta sem.)

Próbáltuk kikérni a lemondó nyilatkozatot, de azt mondták, hogy nem találják. Azóta részletfizetéssel próbálunk kievickélni a tartozásból. Odáig értünk, már „csak” 300.000 forintnyi tartozásunk van. Azonban 3 nappal ezelőtt előkerült egy másik, szintén az édesapától örökölt, 800.000 forintnyi tartozás, amit szintén csak rajtunk követelnek. Ttöbb, mint 20 évig semmilyen levelet nem kapott a párom a hitelintézettől és sehonnan az örökölt tartozás miatt, jogosan követelhetik-e rajta ezt a nem kevés összeget?!

Lehetséges-e az, hogy a lemondó nyilatkozat csak úgy „eltűnjön” ? Lehetséges-e bármi olyan jogi lépés amellyel tisztázhatjuk, hogy párom anno minden örökségről lemondott, így jogtalanul követelik rajta édesapja után örökölt tartozást?!

Ha volt hagyatéki eljárás, annak iratait az illetékes közjegyzőtől, vagy jogutódjától, vagy az illetékes megyei levéltártól próbálja beszerezni.

Fontos tudni, hogy örökségről lemondani örökhagyó életében örökhagyóval kötött kétoldalú megállapodással lehet. Kiskorú örökös esetén ehhez szükséges a gyámhatósági hozzájárulás is. A hagyatéki tárgyaláson az örökséget visszautasítani lehet, kiskorú örökös esetén ehhez szükséges a gyámhatósági hozzájárulása is. Ha a hagyatékban ingatlan is volt, javaslom szerezze be annak tulajdoni lapját, melyen, ha öröklés jogcímen az Ön neve is fel van tüntetve, akkor valószínűsíthető, hogy nem mondott le, nem utasította vissza az örökséget.

Fontos szabály, hogy az örökös csak a hagyaték erejéig, azaz örökrésze erejéig felel a hitelezőkkel szemben az örökhagyó tartozásaiért.

 

Hogyan jelenthető be igény örökségre? Hogyan deríthető ki, milyen ingatlan-hagyaték van örökhagyó nevén?

Share Button

Két gyermekem édesapjától 25 éve elváltunk, azóta nincs
is kapcsolat köztünk-köztük, nem fizetett gyerektartást sem. Újra megnősült
és lett két gyermeke, jó módban élnek.

Van -e mód arra, hogy valamilyen nyilvántartásba felvetessem a gyerekeimet, hogyha esetleg elhalálozása esetén lenne hagyaték, a hagyatékfelvételnél ne tagadhassák le a
gyermekeimet. Tisztában vagyok vele, hogy megoldható nyilván, hogy halálakor
ne legyen semmi tulajdonjoga.

Halálesetkor a hagyatéki eljárást bármely örökös megindíthatja. Ha az örökös
feltételezi, hogy ingatlanhagyaték maradt az örökhagyó után – de azok
helyrajzi számát nem ismeri – kérheti a hagyatéki eljárásban eljáró
hatóságot (önkormányzat, közjegyző), hogy az örökhagyó nevére keresve a
Takarnet rendszerből derítse ki, van-e örökhagyó nevén a magyar
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan.  Ha igen, a vér szerinti
gyermek örököl. Ha örökhagyó halála előtt 10 évvel azt örökhagyó
elajándékozta, az ajándékozásból kimaradt vér szerinti gyermek kötelesrészre
jogosult.

Ki a törvényes örökös, ha sem a felmenők, sem a testvérek nem élnek?

Share Button

Az lenne a kérdésem, hogy ki lesz a kb. 20 hektáros földterület örököse, ha a nagybátyánknak nincs gyermeke, nem élnek a szülők és az egyetlen testvére (Édesanyánk) is elhunyt? (Nem vagyunk földművesek.)

 „A törvényes öröklési rend első körben egyenes ágon zajlik: örökhagyó gyermeke és szülei között – ha nincs házastársa, míg második körben – ha nincs gyermek és szülő – a testvér az örökös.” – olvastam egyik válaszában. Abban az esetben, amikor sem szülő, sem testvér nem él már, de a korábban elhunyt testvérnek vannak gyerekei, örökölhetik-e a testvér leszármazottai a nagybátyjuk vagyonát?

Ha testvér leszármazói vannak csupán – mint törvényes örökösök – ők fejenként egyenlő arányban örökölnek.

Mikor érvényesíthető köteles rész igény?

Share Button

Édesapámmal születésem óta nem ill. csak részben (egész életemben háromszor) tartottam a kapcsolatot. A háza és vagyona a mostoha húgomé lesz mert ott lakik. Egy nagyon nagy házról van szó és még egy másik lakásról. Lehet -e köteles részem ha édesapám nem gondoskodik rólam végrendeletében ill. ha húgom nevére irat/íratott mindent?

Örökölni vagy köteles részt érvényesíteni csak akkor lehet, ha van hagyatéki vagyon. Ha hagyatéki vagyon nincs, mert örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül ajándékozással ingyenesen elidegenítette, akkor a köteles részre jogosult az igényét érvényesítheti hagyatéki eljárás keretében.

Mi minősül ági vagyonnak?

Share Button

Férjem 2016. decemberében tragikus hirtelenséggel elhalálozott, házasságunkból gyermek nem született. A közösen lakott lakáson kívül kizárólagos tulajdona volt egy lakótelepi ingatlan is, azon az anyósomnak és sógornőmnek holtig tartó haszonélvezeti joga van.

Az anyósom most hagyatéki pert indított velem szemben, mert azt állítja, hogy az ingatlan ági vagyon, így annak ő az örököse. Az ingatlan egyébként valamikor önkormányzati bérlakás volt, amelynek anyósom volt a bérlője.

Mivel anyósom ezt még a 30 %os kedvezményes áron sem tudta volna megvásárolni, ezért a vásárlás jogáról lemondott a férjem javára. Az adásvételi szerződében vevőként a férjem szerepelt, ő fizette ki (munkáltatói kölcsönből) a kedvezményes ár kezdő 10 %os részletet is, majd ő vett fel hitelt a fennmaradó rész megfizetésére is. Ezt házasságunkat megelőzően egyedül ő, majd házasságkötésünket követően közösen fizettük. Még jelenleg is van hátra valamekkora összeg a hitelből.

A kérdésem az lenne, hogy anyósom a fentiek miatt jogosan hivatkozik arra, hogy ez a lakás ági vagyon? Az anyósom egyébként hagyatéki igényt is bejelentett, arra hivatkozással, hogy az ingatlanban ablakot cseréltetett, illetve ő fizette a fűtés korszerűsítést is.

Ha mégsem tekinti a bíróság ezt ági vagyonnak, akkor hogy alakul majd az öröklés, illetve ezeknek a beruházásoknak a megfizetése.

Álláspontom szerint az ingatlan nem ági vagyon, mert ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. A haszonélvező értéknövelő beruházása az ingatlanba – ha az bizonyítható – elszámolási tétel hitelezői igény lehet az örökösök felé.

Örökös távollétében hogyan tud egyezséget kötni a többi örökössel?

Share Button

Anyai ági nagyapám elhunyt! Édesanyám és édesapám sem él mar! Így hármunkra és anyukám testvérere + a nagymamára szállt az öröklés!

Mi hárman testvérek szeretnénk lemondani erről az örökségről a nagymama és nagybátyánk javára! Mi a hivatalos teendő ilyenkor úgy, hogy ketten külföldön tartózkodunk, csak a legkisebb testvér tartózkodik itthon, szóval a hagyatéki tárgyaláson hármunk közül 1 tud részt venni?

Örökösök a hagyatéki eljárásban egyezséget köthetnek. Egyezségük alapján az 5 örökösből 2 örökösnek adja át a közjegyző az örökséget.

A nyilatkozatot vagy személyesen kell megtenni vagy meghatalmazott jogi képviselő útján vagy írásbeli megállapodásban foglaltan. Javaslom, hogy a hagyatéki tárgyalás előtt helyi ügyvéddel konzultáljanak a legmegfelelőbb nyilatkozattételi mód kiválasztása és megtétele céljából.

Visszautasítható-e csak a hitel az örökségből?

Share Button

Párom édesapja tudomásunk szerint óriási hitelt halmozott fel az elmúlt időszakban. Édesanyjuktól külön ment, és az új kapcsolata miatt veszi fel sorra a hiteleket. Hallottuk hogy a munkahelyén is gondok kezdenek lenni. Félünk hogy ezt a rengeteg tartozást nekünk kell majd kifizetni. Hogyan tud a párom lemondani az esetleges hitel megörökléséről? Van egy családi házuk, de a szülők válófélben vannak. A családi házról is le kell mondani a hitel öröklésével együtt? Vagy lehet csak a hitelről lemondani?

A törvényes öröklés az örökös részéről nem kötelező. Ha az örökös úgy ítéli meg, hogy a hagyaték elfogadás részéről nem kívánatos a hagyatékot visszautasíthatja. A visszautasítás azonban nem válogatás a hagyatéki tárgyak közül, csak a hagyaték teljes visszautasítása lehetséges.

A visszautasítás az örökhagyó halálát követő jogi lehetőség, mely a leszármazókra nem hat ki. Ha a visszautasító gyermeke (leszármazója) is visszautasítja az örökséget – és minden további örökös is – az örökség a Magyar Államot illeti.

1 / 2 oldal12