Vissza az előző oldalra

Hagyaték átadása

Örökölhetek-e adósságot?

Share Button

Szüleim már nagyon régen elváltak, és édesanyámmal nem is tartom a kapcsolatom. De ha van neki hitel tartozása a bank felé és ha ő elhuny akkor én örökölök adósságot felőle?

A hagyaték erejéig az örökös helytállni tartozik az adósságokért.

Ha a hagyaték értéke nem fedezi az adósságok mértékét, Önnek helytállási kötelezettsége nincs a különbözetre.

Lehetősége van azonban legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson az örökség visszautasítására is.

Fontos tudni, ha valamennyi örökös a hagyatékot visszautasítja, az örökség, az adóssággal együtt a magyar államra száll.

Mi az öröklési sorrend?

Share Button

Szüleim vettek nekünk házat a férjemmel.

Bízva a boldog és hosszú jövőben, felét rám, felét pedig a férjemre iratták. A haszonélvezeti jogot megtartották saját maguknak. Gyerekünk nem született.
Hogy fog történni az öröklés, ha én távoznék először vagy ha ő?

Mivel a házat az én szüleim vették, és a pénz nagy részét is én hoztam a házba, nem szeretném,ha a férjem testvére vagy annak gyerekei is részesednének a házból?

Az új Ptk szerint gyermekek mellett a túlélő házastárs egy gyermekrészt örököl és az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

Amennyiben nincsenek leszármazók, a házastárs mellett a szülők is örökösökké válnak. Ebben az esetben  a túlélő házastárs  egyenlő arányban örököl szülőkkel. Ha  egyike már nem él, helyette nem  az ő része is megoszlik a túlélő házastárs  és a másik  szülő között. Ha mindkét szülő elhunyt, akkor  a kizárólagos örökös a túlélő házastárs.  

A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÁLTALÁNOS RENDJE AZ ÚJ PTK ALAPJÁN AZ ALÁBBI:

7:55. § [Leszármazók öröklése]

(1) Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.

(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

 (3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

 (1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

 a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

 (2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.

 (3)Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

 7:60. § [Házastárs öröklése szülő mellett]

 (1) Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

 (2) Az (1) bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

 7:61. § [Házastárs egyedüli öröklése]

 Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.

 7:63. § [Szülő és a szülő leszármazójának öröklése]

 (1) Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.

 (2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.

 (3) Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.

 7:64. § [Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése]

 (1) Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői.

 (2) Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói.

 (3) Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl.

 (4) Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy az ő leszármazójuk örökli.

 7:65. § [Dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése]

 (1) Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó dédszülői.

 (2) Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói.

 (3) Ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl.

 (4) Ha valamelyik dédszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot fejenként egyenlő részekben a többi dédszülőpár örökli.

 (5) A (4) bekezdés alapján öröklő valamelyik dédszülő kiesése esetén a (2) és a (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

 7:66. § [Távolabbi felmenők öröklése]

 Ha dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.

Honnan értesül a közjegyző arról, kik az örökösök?

Share Button

Válás miatt nem tartom a kapcsolatot édesapámmal. Halála esetén a közjegyző honnan értesül arról, hogy édesapám előző házasságából is van két gyermeke ?

A hagyatéki eljárás az illetékes önkormányzat jegyzőjénél indul, ahol a hagyatéki ügyintéző jegyzőkönyvet vesz fel a haláleset bejelentéséről.

Ebben a jegyzőkönyvben a hagyatéki eljárásban érdekelt bejelentő fél minden információt köteles a hagyatéki ügyintéző tudomására hozni, amely az örökléssel kapcsolatos.

Ilyen pl. az örökösök felsorolás, beleértve korábbi házasságból, vagy házasságon kívül született gyerekeket is. Második körben a közjegyző a hagyatéki tárgyaláson kontrollálja az örökösök körét.

A megidézett örökösök tartoznak ugyanis bejelenteni, ha van tudomásuk olyan örökösről, aki még a hagyatéki eljárásban nem szerepel.

Ha ennek ellenére valamely örökös kimarad a hagyaték átadásából, póthagyatéki eljárást, vagy bírósági eljárást kezdeményezhet öröklése érdekében

Jogosult vagyok -e öröklésre, ha apasági vizsgálat bizonyítja az apaságot?

Share Button

A kérdésem a következő lenne. A nővérem 1953- ban én 1954- ben születtem .

A szüleim nem voltak összeházasodva. A nővéremet az apám a nevére anyakönyveztette, engem viszont nem ismert el. Így az Édesanyán vezetéknevére lettem anyakönyvezve, és az apa neve ki volt húzva az anyakönyvi kivonatban.

Az Édesanyám 1959 ben férjhez ment és engem a nevelőapám a nevére íratott így nekem ő szerepel apaként.Időközben a nevelőapám meghalt.

Csináltattunk egy apasági vizsgálatot a vér szerinti apámmal és bebizonyosodott hogy ő az apám.

Kérdésem az ha ő meghal jogosult vagyok e örökölni utána, vagy csak a nővérem az ő törvényes örököse, és én nem vehetek rész a hagyatéki eljárásban? Meg van az anyakönyvi kivonat is és az apasági vizsgálat eredménye is.

Az apaság megállapítási okirat Önt a törvényes örökösi rangra emeli, ezért a testvére mellett egyenlő arányban örökölhet.

Kötelesrész igénylése a hagyatéki eljárásban-mikor kell ügygondnokot kirendelni?

Share Button

Nem értesültem a külföldi lakóhelyemen, hogy apám elhunyt Magyarországon, és  ezért lemaradtam a hagyatéki eljárásról és köteles részt sem kaptam. Mit tehetek? Hogy zajlik Magyarországon a külföldiek magyar hagyatékának átadása?

Köteles részre jogosult külföldi személyt a magyar közjegyzőnek kötelező megidézni a hagyatéki tárgyalásra és nyilatkoztatni, hogy kíván-e köteles részt előterjeszteni. Ha a köteles rész jogosultnak hiányosak a személyi adatai, esetleg lakcíme is, a közjegyző úgynevezett hirdetményi idézést tesz, ez azt jelenti, hogy 30 napig a közjegyzői kamara honlapján és a közjegyző helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalában, a tárgyalásra idézést megjelenteti, kifüggeszteti.

Ha a 30 nap alatt, de legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson a köteles részre jogosult nem jelenik meg, vagy meghatalmazottja útján köteles rész igényt nem terjeszt elő ,a közjegyző az örökösnek (pl. végrendeleti vagy törvényes örökösnek)  adja át a hagyatékot – köteles rész átadása  nélkül.

Ez a végzés jogerőre emelkedik és  ezzel az öröklési eljárás befejeződik.

Ha valaki elmulasztja  közteles rész igényét  a hagyatéki eljárásban előterjeszteni – nem kérhet póthagyatéki eljárást.

  Fontos tudni, hogy a köteles részre jogosultnak, un. kötelmi jogi igénye 5 év alatt évül el, hogy a köteles részét pénzben az örökössel szemben érvényesítse. Ezt már csak magyar bíróság előtt teheti meg.

Fontos tudni még , ha a köteles rész jogosultnak csak a lakcíme hiányos (személyi adatai rendelkezésre állnak, de pl. a lakcíméről visszaérkezik a tértivevény, elköltözött, nem keresték) a közjegyző a részére magyar ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki.

Az ügygondnok a köteles részre jogosult érdekében tevékenykedik, ezért köteles rész igényt minden esetben előterjeszt.

 A köteles részt a német jog szerint pénzben kell megfizetnie az örökösnek. Ettől csak közös megegyezéssel térhetnek el, amikor is az örökössel együtt úgy dönt a köteles részre jogosult, hogy a magyar közjegyző ingatlan tulajdoni hányadban adja ki részére a köteles részt.

A pénzbeni megfizetése a köteles résznek minden esetben a hagyatéki eljárás során kell, hogy meg történjen. Nincs tehát arra lehetőség, hogy pl. részletfizetésben, vagy halasztott fizetésben egyezzenek meg a felek a magyar közjegyző előtt.

Olyan végrendelkezés esetén, amikor a külföldi örökhagyó azt jelenti ki, hogy a köteles rész ne a magyar hagyatékból kerüljön kielégítésre, a magyar közjegyzőnek idéznie kell a hagyatéki tárgyalásra a köteles részre jogosultat. Nyilatkoztatnia kell, hogy igényt tart-e vagy sem a végrendelethez képest a köteles részére.

Lehetőség van a hagyatéki eljárásban magyar ügyvédet megbízni és a meghatalmazásában egyidejűleg kijelenteni, hogy a köteles részre jogosult nem igényel köteles részt. Ez meggyorsítja a hagyatéki eljárást, hiszen egyetlen tárgyaláson a hagyaték átadásra kerül  – aznap  jogerősen  – mert az ügyvéd jogosult a tárgyaláson a fellebbezési jogról lemondani.

A külföldi örökös a jogerős végzéssel jogosult az illetékes banktól örökségét átvenni, ha bankszámlán levő pénz is, a hagyaték tárgyát képezi. Ezt csak személyesen teheti, a bank csak az örökösnek  adja ki a számla pénzt, és zárja be a számlát.

Ha ingatlan szerepel a hagyatékban, a közjegyző a  hagyaték átadó végzését megküldi az illetékes földhivatalnak ahol bejegyzik az öröklés tulajdoni jogát.

Ki viseli a hagyatéki eljárás költségeit?

Share Button

Szeretném megkérdezni, hogy a hagyatéki eljárásban a közjegyzői díjat hány fele kell osztani, ha mindenki egyenlő arányban örökölt.

Ha az örökösök egyenlő mértékben részesednek a hagyatékból, a közjegyző díját is, valamint a földhivatali eljárási költséget is ugyanilyen mértékben viselik.

Tudni kell azonban, hogy a közjegyző díja egyetemlegesen fizetendő, azaz, ha valamely örökös a rá eső részt nem fizeti meg, bármely más örökös egyetemlegesen felelős ezért.

Mennyi a köteles rész mértéke?

Share Button

Édesapám  meghalt, 2 gyermeke van, végrendeletében egy fél lakást (ennyi az összes tulajdona) hagyott a húgára .

Ha a közjegyző érvényesnek tekinti a végrendeletét mennyi  a köteles rész mértéke ?

A 2014 március 15-e előtti elhalálozásokra a régi ptk. szabályai az irányadóak. A köteles rész mértéke az egyébként járó törvényes örökrész fele.2014 március 15-e utáni elhalálozások esetén a kötelesrész mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a.

Haszonélvezettel terhelt hagyaték átadása

Share Button

Tegnap temettük el apukámat 51 éves volt, én 23 éves vagyok, férjezett kismama 9.hónapban.

Szüleim elváltak 2000-ben 10 évig voltak együtt, családi házunkat vidéken vettük annak idején apukám örökségéből.

Apukám újra házasodott 2004 ben,most júniusban lett volna 10 éve.

A mostani feleségével felvettek 2500 svájci frankos hitelt ami a házra van terhelve, de van sok bútor is illetve lakókocsi csónakmotor a házban. Az özvegy oda van bejelentkezve de az anyjánál van nagy részt mert nem jól voltak apámmal. A ház szinte ugyanaz minden bútor minden ami benne van, mint mikor anyukámmal éltünk ott, csak ki van festve.

Anyukám párját szeretném meghatalmazni hogy legyen ott helyettem a hagyatékin, kérdésem az hogy ilyen esetben mit tudunk tenni?

Én a férjemmel egy ismerős lakásában lakok ingyen a más bútorával. Hogy tudnék hozzá jutni a régi fényképekhez szekrénysoromhoz cuccaimhoz ami ott van?

Hogy tudnám azt elérni hogy ne semmizzen ki engem meg a születendő kislányom az özvegy? Nekem oda mikor lesz bejárásom? Én haza költözhetek? Apukám a kislányomra akarta íratni a házat de már nem élte meg….

Az új ptk szerint a volt házastárs özvegyi joga az utolsó közös lakásra, és annak összes berendezési tárgyára kiterjed.

Önnek választási lehetősége van, hogy örököl egy gyerekrészt az özveggyel együtt, de a hagyatéki terhekkel együtt (banki tartozás), vagy visszautasítja az örökségét, és ezáltal mentesül a hagyatéki terhek alól is.

Az ingatlan bútorzatának használatára az özvegy haláláig nem tarthat igényt.

Fontos tudni, ha Ön visszautasítja az örökséget, ami adott esetben tartozást is jelent, akkor az Ön gyermeke lép az Ön helyébe.

Ha a gyermek 18 éves lesz, saját jogán szintén visszautasíthatja az örökséget, ha kiskorú, a visszautasításhoz a gyámhivatal közreműködése is szükséges.

 

Külföldi hagyaték átadása

Share Button

Nagypapám elhalálozott pár nappal ezelőtt. Az Egyesült Királyságban élt. Megtudtam, hogy szerepelek a végrendeletében. Ingóságot örököltem (elvileg készpénz és ékszer). Milyen mértékű illetékre számíthatok?

Hagyatéki eljárás során mindig az örökhagyó állampolgársága szerinti jogot alkalmazza az az ország, ahol az örökhagyó elhunyt, vagy ahol a hagyaték tárgyai fellelhetőek.

Ha az Egyesült Királyságban vették fel a hagyatéki leltárt, és nagypapa kizárólag magyar állampolgár volt, akkor a hagyaték átadása az Egyesült Királyságbeli eljárási szabályok szerint, de a magyar jog alapján fog történni.

A magyar jog szerint egyenes ági örökös vagyonszerzési illetéket nem fizet.

Egyéb eljárási költségekkel viszont kell számolnia, pl. közjegyzői díj. Ennek mértékéről javaslom tájékozódjon az illetékes (brit) közjegyzőnél, vagy magyar konzulnál.

Külön vagyon öröklése

Share Button

Adott egy idősebb házaspár, néhány évi házassággal, mindkettő külön vagyonnal – lakás- rendelkezik. Az egyik lakásában laknak.

Ha az a fél meghal, akinek a lakásában laknak, mi a helyzet örökösödés, haszon- élvezet terén?

A különvagyon halálesetén is az marad, tehát a házastárs nem örökli, nem keletkezik özvegyi joga rajta. Ha a lakott lakásra szerződéses haszonélvezetet nem lapítottak a másik házastárs javára – a birtoklás és használat joga is megszűnik.

A törvényes örökösök kérésére a lakást el kell hagynia és sajátjába költöznie.

 

16 / 17 oldal« Első...10...1314151617