Vissza az előző oldalra

Hagyaték átadása

Ausztriában élő magyar állampolgár hagyatékának átadása hogyan történik?

Share Button

Ausztriában élő magyar állampolgár vagyok, 3 vér szerinti gyermekem Magyarországon él. Halálom esetén milyen jogi szabályok alapján folyik le az örökösödés? Kell-e a gyerekeimnek örökösödési illetéket fizetni és melyik országban stb?

Végrendeletet hol célszerű elkészíttetnem? Van-e olyan dolog amire külön felhívná a figyelmemet?

Örökhagyó halálakori szokásos tartózkodási hely határozza meg a hagyatéki eljárás helyét. Feltételezve, hogy ez Ausztria  és hogy Magyarországon is van ingatlana az osztrák jog szerint és Ausztriában lesz a hagyaték átadva.

Európai Öröklési Bizonyítvánnyal a magyar ingatlan hagyatékra gyermekei mint örökösök nevükre tudják íratni az ingatlant. Ha viszont végrendeletet készít – melyet megtehet Magyarországon is és Ausztriában is – és abban rögzíti, hogy a magyar jog szerint legyen a hagyaték átadás akkor az osztrák bírósának így kell eljárnia.

Ausztria és Magyarország között van kettős adózást és illeték fizetést elkerülő egyezmény. Ha az örökösök az osztrák  jog szerint fizetnek ezért Magyarországon öröklési illetéket fizetniük nem kell.

Fentiek elkerülését célozandóan megteheti, hogy gyermekeire ajándékozza az ingatlant illetékmentesen és holtig tartó haszonélvezeti jogot alapít rá elidegenítési és terhelési tilalommal.

Így elkerülhető a hagyaték átadás költsége, a végrendelet költsége, az Európai Öröklési Bizonyítvány költsége, a közjegyzői díj stb. Ha kéri szívesen segítem az okirat elkészítésében.

Hagyatéki eljáráson megjelenni nem tudó örököst érheti-e hátrány?

Share Button

Édesanyám múlt héten elhunyt. Hárman vagyunk testvérek, ketten Angliában élünk. A hagyatéki tárgyaláson mi ketten valószínűleg nem tudunk majd részt venni és meghatalmazottat sem tudunk küldeni. Tehát egyedül a Magyarországon élő testvérünk lesz ott.

Azt szeretném megkérdezni, hogy érhet-e bennünket bármilyen hátrány, ha senki nem jelenik meg a mi részünkről? Fennállhat-e az a veszély, hogy a bátyánk „kisemmiz” minket és nem öröklünk semmit vagy nem egyenlő részben öröklünk? (Csupán egy darab ingatlan lenne az egész örökség.)

Az illetékes önkormányzat hagyatéki ügyintézőjével javaslom, hogy vegyék fel a kapcsolatot. Jelezzék, hogy mint örökösök a hagyatéki eljárásban részt venni nem tudnak.

Hagyják meg – ha testvérük ezt nem tette meg – szükséges személyi adataikat, hogy az ingatlan Önöket illető része a nevükre átírásra kerülhessen öröklés jogcímen.

Kérjenek a hagyatéki leltárból egy másolatot. Fontos tudni, hogy pandémia idején a közjegyzők személyes tárgyalást nem tartanak, a hagyaték átadásra az írásbeli dokumentumok alapján kerül sor.

Mi a törvényes öröklés menete házastársak esetén?

Share Button

Férjem és én második házasságunkban élünk. Férjemnek az első házasságából két gyermeke született, nekem egy gyermekem. Közös gyermekünk nem született.

Házasságkötésünk után vettünk családi házat, ami csak kizárólag a férjem nevére került, illetve az ő nevén van még több milliós hitel, ami a családra házra lett felvéve. Érdeklődöm, hogy esetleges elhalálozása esetén az öröklés szabályai, hogyan alakulnak?

Férje esetleges halálakor a közösen lakott lakóingatlanra és berendezési tárgyaira Önnek holtig tartó haszonélvezeti joga keletkezik, azzal hogy férje gyermekei ugyan ezen ingatlannak egyenlő arányú tulajdonosai lesznek.

Ha van a férje nevén ezen ingatlanon felüli vagyon abból Ön mint túlélő házastárs egy gyermekrésznyit örököl. Az öröklés elfogadásával az örökösök örökhagyó hiteleit is megöröklik, de a felelősségük a fennálló terhekkel kapcsolatban csak az örökségük erejéig terjed.

Örököl-e a bejegyzett élettárs?

Share Button

Édesapám júniusban elhunyt. Végrendelete nincs. 2004 óta, 15 éve élt élettársi kapcsolatban, erről az élettársi kapcsolatról közjegyző előtt tett közös nyilatkozat is létezik. 

Az ingatlan, ahol éltek, azt még 1985-ben vették édesanyámék és már 1997-ben tehermentes lett. Édesanyám 2006-ban halt meg. Ennek fele részét én és a testvérem már akkor megörökölte.

A lakás másik fele pedig édesapámé volt.

Igényt tarthat -e a lakás tulajdonrészére a volt élettárs? Lehet -e így igénye, hogy arról még ráadásul hivatalos közjegyzői papírral is rendelkezik, amelyben kijelentették, hogy immár 15 éve élettársak?

Másik kérdésem viszont, hogy az élettársa még 2009-ben – azaz 5 év együttélés – után vásárolt egy ingatlant a saját nevére készpénzért. Ennek az ingatlannak a felére én és a testvérem igényt tarthat e? Ha igen, akkor mikor keletkezhet ez az igény? Most is vagy majd csak a volt élettárs halála után?

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába bejegyzett különnemű élettársi kapcsolatnak nincsenek a házassághoz hasonló jogkövetkezményei így a lakás édesapa mint örökhagyó tulajdonrészére igényt nem tarthat a túlélő  élettárs.

Az élettárs után Ön és testvére sem lehet örökös,csak élettárs közeli vagy  ennek hiányában távoli hozzátartozói.

 

Élettárs halála esetén megilleti -e a túlélő élettársat a közös ingatlan másik felére a holtig tartó haszonélvezeti jog?

Share Button

Több mint 20 éve élek élettársi kapcsolatban, van egy közös ingatlanunk amit együtt építettünk, melynek tulajdonjoga fele-fele arányban van. Neki kettő gyermeke van nekem egy. Közös gyermekünk nincs

Ha egyikőnk elhalálozik a másik fél jogosult-e haláláig az ingatlanban élni?

Osztatlan közös tulajdonú lakóház esetén, ha az egyik tulajdonostárs  elhalálozik tulajdoni hányadát gyermekei öröklik.

Ha a tulajdonostársak házastársak a túlélő házastárs az ingatlanon holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez, úgy hogy a túlélő házastárs az örökhagyó tulajdonát képező fél ingatlanon holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez. Az élettársi jogviszonynak ilyen öröklésjogi hatása nincs. Ezért javasolt, hogy vagy házasságkötése révén vagy egymás javára történő holtig tartó haszonélvezeti jog alapítása útján biztosítsák  a jövőjüket.

E körben fontos megemlíteni, hogy a haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalmat is  alapíthatnak, így ha bekövetkezne  a leszármazói öröklés az örökös a fél ingatlant nem értékesítheti a haszonélvező feje felett illetve arra hitelt fel nem vehet, azt egyéb módon meg nem terhelheti.

 

Mi a törvényes öröklési rend?

Share Button

Két gyermekem van. Az ex férjemnek van házasság előtt szerzett lakása, nyaralója. Én az ex feleség adtam 20% pénzt a lakás megszerzéséhez. /papír nincs/

A feleségnek van saját lakása, de a ex férjemhez van bejelentve. A férj halálozása esetén/80 éves/ mit örököl a feleség ill gyermekeim, figyelembe véve hogy a feleségnek is van tulajdona, saját nevén sok-sok pénze.

Számít -e halálozás esetén a házassági szerződés halálozás esetén/jelenleg nincs/, de ígértek h. kötnek.

A törvényes öröklés rendje szerint a volt férje esetleges elhalálozásakor az akkori törvényes házastársa – ha volt férjével annak lakásában közösen laktak – megörökli a közösen lakott ingatlan és berendezési tárgyai holtig tartó haszonélvezeti jogát és egy gyermekrészt a további hagyatékból az az Önök közös gyermekeivel 1/3 – 1/3 -1/3-as arányban örökölnek.

Örököl -e a férj leszármazója feleség halála esetén a feleség ingatlanából?

Share Button

Nénikém két ingatlan tulajdonosaként (az ő nevén volt mindig is) 29 éve megházasodott. Egy lakás és egy nyaraló. Mindkét félnek volt 1-1 felnőtt gyereke.

A férje vele élt, mindkét ingatlant használva, majd nemrégiben elhunyt, nem volt végrendelet.

A férj halála után a fia örököl-e a két házasság előtti ingatlanból?

A tulajdonos (a nagynéném) életben van, és használja az ingatlanokat.

A kérdés az, hogy ha eladja az egyiket, vagy akár később ő is elhalálozik, akkor a házasság előtt szerzett ingatlanaiból vagy annak értékéből örököl-e a férj fia, vagy a saját lánya örökli mindkét ingatlanját?

A törvényes öröklés rendje szerint a férj halála után – ha van hagyaték – örökhagyó fia és túlélő házastársa lesz az örökös. A feleség elhalálozása esetén a férj leszármazója nem örököl, hanem minden vagyon örököse a feleség lánya lesz.

 

Örökölhet-e nevelt gyermek a nevelő apa nevén álló ingatlanokból?

Share Button

Feleségem édesanyja elhunyt. Feleségem édesanyja kb. 30 éve kötött házasságot második férjével aki nem édesapja feleségemnek (nevelőapa).

Sajnos anyósom elhunyt és ezzel kapcsolatban az a kérdésem: „apósom” nevén van minden közös ingatlan és ingóság (az ingatlan már a házasságuk előtt megvolt, de együtt szépítgettek és növelték annak értékét valamint „apósomnak” volt egy nyaralója ami szintén a házasságuk előtt örökölt szüleitől.

A nyaralót még anyósom élete során értékesítették és apósom besegített az ingatlanunk megvásárlásába amiben tulajdont is szerzett. Kérdésem, feleségem és testvére örököl-e bármit a fent említett dolgokból függetlenül attól, hogy egyik sem volt az ő nevén csak „apósomén”?

Ha anyósának, mint örökhagyónak hagyatéka nincs úgy öröklés sincs, azaz nincs mit Önöknek felvetetni hagyatéki leltárba.

Ha lenne az örökhagyó nevén jegyzett ingatlan vagy ingóság akkor a törvényes öröklés rendje szerint annak az Ön felesége illetve testvére lehetne az örököse, ide értve a túlélő házastársat is, azaz apósát.

 

Ki örököl haszonélvezettel rendelkező házastárs halála esetén?

Share Button

Egy ingatlan  1/1 tulajdonos vagyok, egy családtag pedig haszonélvező, van 2 kiskorú gyermekem és a házastársam. Esetleges halálom esetén mi történhet az ingatlannal? A gyerekek kiskorúak, a haszonélvező ilyen esetben eladhatja az ingatlant a tulajdonosok nélkül? Végrendelet mennyire erős? Megszüntetheti a haszonélvezetet?

Ha az ingatlan a házastársával közösen lakott és Ön elhalálozna a házastársának  a törvény erejénél fogva  rangsorban a következő helyen holtig tartó haszonélvezeti joga keletkezne az ingatlanra.

A rangsorban első haszonélvező haszonélvezeti joga sem végrendelettel sem bármilyen más módon nem szüntethető meg kizárólag a haszonélvező ingyenes lemondása által vagy e jogának eladása/megváltása útján.

Az Ön elhalálozása esetén az Ön gyermekei az ingatlan tulajdoni jogát öröklik meg az említett haszonélvezeti jogokkal terhelten.

 

Mennyit örököl a házastárs a közösen lakott ingatlanból?

Share Button

Édesapánk egyedüli gyermekként 2008-ben örökölt egy ingatlant, ezzel egyedüli tulajdonossá vált.

2014-ban elváltak édesanyánkkal, majd 2015-ben összeházasodott az új feleségével.

2019-ban az új feleség nyomására (a tudtunk nélkül) az ingatlan tulajdoni lapjára 1/10 rész „házassági vagyonközösség elismerése”, 1/10 rész „ajándékozás” jogcímen az új feleség részére lett bejegyezve.

Idén édesapánk elhunyt, az örökösödésben tehát az új feleség, és a 3 fia vesz részt (jómagam, és 2 édestestvérem).

A kérdésem az lenne, hogy a feleség mekkora részt örököl így az ingatlanból, ugyanis mindhárman egyhangúan úgy gondoljuk, hogy a házasságkötés és a tulajdoni lapban történt változtatások egyaránt az új feleség részéről szándékos haszonszerzési szándékkal történtek.

A Ptk. egyik alapelve a szerződéskötési szabadság. A polgári jog nem ismeri e körben a szándékosságot sem a gondatlanságot. Ezek a büntető joghoz kapcsolódó kategóriák.

A családon belül és a házastársak között létrejövő jogügyleteket a magyar jog preferálja különösen az adójog, merthogy illetékfizetési kötelezettség nélkül lehet ilyen szerződéseket egymás között megkötni.

Az ajándékozás esetén ha örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül történt a jog a törvényes örökösök bizonyos körének köteles részt biztosít.

A házastársi ajándék, ha ezen 10 éven belül történt a leszármazókat feljogosíthatja köteles rész iránti igény előterjesztésére, de csak az ajándék vonatkozásában, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

A hagyatéki eljárásban a házastárs olyan mértékben örököl mintha ő is egy gyermek lenne azaz 1 / 4-ed részben lesz örököse mindannak ami nem az örökhagyóval utolsóként lakott lakóingatlan és annak berendezési tárgyai. Ezekre ugyanis a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl.

4 / 17 oldal« Első...23456...10...Utolsó »