Vissza az előző oldalra

Köteles rész

Ajándékba kapott ingatlan után kell -e kötelesrészt fizetnem a testvéremnek?

Share Button

Édesapám 8 éve az ő édesapja után örökölt 1/4 részben egy házrészt, amit most nekem ajándékozna.  Ezután neki vagy nekem milyen adó vagy illeték fizetési kötelezettségem keletkezne?

Ha az ajándékozás utána a házrész az én nevemre kerülne,  akkor a testvéremnek, az édesapánk halála után ki kell e fizetnem az ő örökösödési részét apukám után?

Örökölt lakóház (rész) ajándékozása után –ha az örökléstől 5 év eltelt-az ajándékozónak nem kell szja-t fizetnie, a megajándékozottnak-ha közeli hozzátartozó- nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie.

A köteles rész alapjába a 10 éven belüli ajándékozást lehet beszámítani, tehát a testvér csak abban az esetben jogosult az ajándék után köteles részre, ha édesapa 10 éven belül halálozik el.

Mi történik, ha a köteles részt nem tudom pénzben kifizetni?

Share Button

Még a hagyatéki tárgyalás előtt állunk, de addig is szeretném tudni, hogy a kötelesrészt ki kell-e fizetni az eljárás végén? Amennyiben nem tudok fizetni-kölcsönt kell felvennem?

A köteles részt – ha pénzben az örökös nem tudja kifizetni – ingatlan tulajdoni illetőségben kapja meg a köteles részre jogosult.

Illetékköteles-e a köteles rész?

Share Button

Az lenne a kérdésem, hogy köteles rész után kell-e adózni? És ha a pénz egy részét amit kaptam az ingatlanomba fektettem pl.festés,fürdőszoba felújítás stb…azt le lehet-e vonni?

A köteles rész örökségnek minősül, és mint olyan, illetékmentes mert közeli hozzátartozók közötti az öröklés .

A köteles rész költségként való felhasználása ingatlan-felújításnál nem releváns.

Kiskorú javára történő végrendelkezés

Share Button

A férjem sajnos beteg, 3 hónapja van hátra. A tudata tiszta, az ő lakásában lakunk, nekem nincs külön vagyonom. Szeretné ráíratni az 5 éves kislányunkra a házat, ezen kívül a bakszámláját, ingóságait.

Mivel a lányom kiskorú, én férjem halála esetén eladhatom-e a házat, rendelkezhetek -e a lányom összes örökségével?

A végrendelet ügyvédi letétbe helyezve megtámadhatatlan-e?

Köteles részt nem akar adni sem a testvérének, sem az édesapjának, mivel ők jómódban élnek.

A köteles rész alapjába a 10 éven belül adott adomány beszámít. Testvér nem jogosult kötelesrészre.Szülő akkor jogosult köteles részre, ha nincs gyermeke az örökhagyónak. Kiskorú tulajdonában levő ingatlan eladásához a gyámhatóság hozzájárulása is szükséges. Ugyanez vonatkozik az ingóságokra/ banki betétekre is.

Ha a kislány lesz a tulajdonos, Ön nem rendelkezhet az ingatlan eladásáról, csak olyan szinten, hogy az eladásból származó bevétel a kiskorú gyámi számlájára kerül, és ha ebből új ingatlant kívánnak vásárolni, mindehhez a gyámhatóság hozzájárulása szükséges.A vásárló csak a kiskorú lehet.

Egy végrendelet megtámadását nem zárja ki, hogy az központi nyilvántartásban/ügyvédi letétben van elhelyezve.

Jogosult-e a gyermek köteles részre végrendelet esetén?

Share Button

Férjem szeptember 3.-án meghalt. Csak egy közösen vett panellakásunk, és egy 4 éves Suzuki gépkocsink van. Mindkettőnknek második házassága /29 éve/. Ki örökli a lakást és gépkocsit. Férjemnek 1 fia van.

Betegsége előtt 2013.-ban kézzel írt egy végrendeletet, melyet 2 tanúval aláíratott, saját kézzel írta. De nem került közjegyzőhöz.

Ebben a lakást és a gépkocsit rám hagyta, mivel fia méltánytalanná vált szerinte az örökségere, hiszem 3 gyermekét 5-ik éve mi neveljük, férjem volt a gyám és most én. Az én halálom esetén férjem 3 unokája örököljön, ezt kérte a végrendeletében.
Figyelembe veszik-e a végrendeletet, ha nem akkor ki örökli a lakást és a kocsit? Más vagyontárgyunk nincs.

A hagyatéki eljáráshoz  csatolni kell a végrendeletet,melyet a közjegyző – annak érvényessége esetén – köteles figyelembe venni. A Ptk erről így rendelkezik:

7:17. § [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei]

(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt

a) saját kezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;

b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják;

Ennek alapján az örökös Ön viszont a fiú mint másik örökös köteles részre jogosult, melyet pénzben kell kiadni – ha kéri. A köteles rész mértéke:  a fiút annak harmada illeti meg, ami neki végrendelet hiányában mint törvényes örökösnek jutna.

Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. A Ptk szerint  kitagadás a következő esetekben lehetséges:

7:78. § [Kitagadási okok]

(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;

c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;

d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;

e) erkölcstelen életmódot folytat;

f) – akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;

g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

Fontos tudni még, hogy a  nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja

továbbá a szülő olyan magatartása, amely a szülői felügyelet megszüntetésére adhat okot.

Érdemtelenség miatt kizárhatom-e fiamat a köteles részből?

Share Button

Az a kérdésem, hogy az alábbiak miatt „érdemtelenség” címen kizárhatom-e a köteles részből fiamat:
– 7 éve bejelentette, hogy minden kapcsolatot megszakít velem.(Azóta -érdekből, mivel hirtelen rossz körülmények közé került- egyszer megkeresett, de mivel észleltem, hogy csak azért, én visszautasítottam)
– a gyerekeinek (unokáimnak) írt tértivevényes leveleit visszaküldi, felbontatlanul. Úgy nevelte őket, hogy egyszeri – véletlen találkozásunkkor – nem álltak szóba velem. E-mail-re nem válaszolnak.
-véletlen találkozásunk alkalmával elfordította a fejét, feleségével együtt (akarattal).

Az érdemtelenségnek csak  nagyon súlyos magatartás lehet az alapja,melynek  az Ön által vázolt magatartások közül egyik sem felel meg. A Ptk a következők szerint rendelkezik:

7:6. § [Érdemtelenség]

(1) Érdemtelen az öröklésre,

a) aki az örökhagyó életére tört;

b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte;

c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

Csökkenthető -e a köteles rész mértéke a ráfordításokkal?

Share Button

Férjem egy lakótelepi ingatlant és egy hétvégi házat kapott Anyukájától ajándékozási szerződéssel.

Az ajándékozás három éve történt, Anyukája abban az évben halt meg. Három év elteltével követeli a testvére a köteles részt. Ez idő alatt mi minden rezsit, adót fizettünk.

Az ingatlanok ebben az évben eladásra kerültek, az évek során a rezsit, adót mi fizettük. A temetést is mi fizettük. Anyukája csak ránk számíthatott. Többször volt kórházban, mindennap én ápoltam. A hétvégi házat nem használtuk, de 2003 (férjem Édesapja halála) óta mi tartottuk karban. Fűnyírás, fák permetezése.

A köteles rész kifizetésénél csak a számlával bizonyítható költségek bizonyos részét lehet levonni, vagy figyelembe lehet venni azt, hogy mennyi munkánk volt a kert gondozásában, a lakás rendben, tisztán tartásában az elmúlt három évben?

A PTK szerint az örökhagyó által a halálát megelőzően bárkinek juttatott ingyenes adomány értékét a köteles rész alapjához hozzá kell számítani. Az érték a juttatáskori un. tiszta érték (forgalmi érték). Az időtartam 2014 03.15-től 15 év helyett 10 évre csökkent.  A köteles részt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni.

Jár-e a köteles rész 16 éven túli ajándékozás esetén?

Share Button

Házastársam elhunyt 2014.03.28-án. 1997-ben vettünk egy ingatlant – mely körülbelül fél évig a férjem nevén szerepelt – 1998. januárjában került a nevemre.

Férjemnek előző házasságából van egy gyermeke, akinek édesanyjától jóval házasságkötésünk előtt elvált.

Férjemnek az ingatlanon haszonélvezeti joga volt míg élt.

Kérdésem az lenne, hogy a fentiek alapján beleszámít-e a hagyatéki eljárásba a nevemen szereplő ingatlan, jogosan követeli-e részét lánya?

Férjemmel 1991. december 23-tól élettársi kapcsolatban, 1997. február 14-től pedig házassági viszonyban álltunk halála napjáig.

Az Ön tulajdonszerzésétől már annyi idő eltelt, hogy köteles részre vonatkozó igény nem érvényesíthető – ha Ön ajándékba kapta az ingatlant.

Ha házastársi vagyonrendezés vagy visszterhes szerződés volt a juttatás alapja – a köteles rész szóba sem jöhet.

 

Öröklés köteles rész nélkül

Share Button

Az élettársam nővére kötött eltartási szerződést, de az akivel megkötötte saját magát anyagilag is eltartotta mivel magas nyugdíja volt. A hölgy most meghalt és azt mondták hogy menni kell hagyatékira mert valami köteles rész jár, de itt még két örökös van.

Azt tudni kell hogy az elhuny akivel megkötötte a szerződést annak életében nem iratot a nevére semmit csak a halál után lehet az övé. Szeretném tudni hogy ebben az esetben mennyi lehet az örökrész?

Az eltartási szerződéssel az eltartó azonnal megszerzi az eltartás fejében adott ingatlan tulajdoni jogát – az ingatlanra más örökös nem tarthat igényt és köteles részre sem jogosult.

Ha öröklési szerződés köttetett a felek között akkor az ingatlan tulajdoni joga csak hagyatéki eljárás keretében lesz az eltartóé – az ingatlanra más örökös nem tarthat igényt és köteles részre sem jogosult.

Követelhető-e a köteles rész?

Share Button

Édesanyám nyugdíjasként az OTP-vel szeretne olyan szerződést kötni, hogy az anyagilag segíti őt. Ellenben ha meghal a ház az OTP-é.

Ebben az esetben mint az egyetlen lánya, van e jogom köteles részemet behajtani majd ha erre kerülne a sor?

A szerződés típusát nem határozta meg. Ezért csak általánosságban válaszolhatom: vannak olyan szerződések amelyek a köteles rész kizárják.

8 / 9 oldal« Első...56789