Vissza az előző oldalra

Öröklési jog

Érvényes marad-e a végrendelet válás után?

Share Button

A férjemmel jelenleg válunk, de békésen, én nem kértem semmit tőle, én külföldön tartózkodom általában. A viszonyunk normális a férjemmel.

Házasságunk alatt készített egy végrendeletet (ügyvédnél), amelyben a fiúnkra hagy mindent (előző házasságból van egy lánya), rám pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot hagyományoz.

Szeretnék felvilágosítást kérni, hogy a végrendelet érvényes marad-e a válás után, ha nem ír másikat a volt férjem.

A végrendelet érvényes marad  –  ha nem ír másikat a volt férj, vagy nem vonja vissza.

Hagyatékátadás

Share Button

Férjem nemrégiben elhunyt. Szeretném a közös néven lévő házunkat értékesíteni. Férjemnek előző házasságából két lánya van, akikkel egyáltalán nem tartottuk a kapcsolatot (sohase kerestek bennünket), így nem is ismerem őket, és azt sem tudom, hol laknak. Férjem még életében végrendelkezett (német közjegyző előtt), melyben ingatlanrészét rám hagyta.

A tulajdoni lapon még mindig elhunyt férjem szerepel a ház fele tulajdonosaként. Mit tanácsol, mit tegyek?

Ön sajnos hosszadalmas hagyatéki eljárás elébe néz.
Mivel csak tulajdonostól lehet tulajdont szerezni, így szükséges az elhunyt férj tulajdoni részét jogilag rendezni. Az elhunyt fél részének eladói csak az örökösök lehetnek.

Ingatlan birtokába örökös hagyaték átadásával jut. A szokásos eljárás szerint az illetékes önkormányzatnál tett bejelentéssel (halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával) indul az eljárás, mely közjegyzői hagyatékátadással zárul.

A folyamat hosszadalmassá válik ismeretlen helyen tartózkodó örökös esetén, mert ilyenkor ügygondnok kirendelésére kerül sor. A kirendelt ügyvéd képviseli az ismeretlen lévő örökös érdekeit, és így kerül az ingatlan örökség a lány/lányok nevére. Érdemes közreműködni az ismeretlen helyen lévő örökösök felkutatásában, mert a későbbiekben az eladás is csak az ő közreműködésükkel lehetséges.

Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy olyan esetekben, ahol ingatlanrészüket kizárólag házastársukra kívánják hagyni, arról érdemes időben megfelelő módon rendelkezniük.

Leszármazók esetén a végrendelkezés azért nem megfelelő, mert nem zárja ki a köteles részt. Házastársuk ugyanis könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy számára idegen személlyel kell közösködnie, aki esetleg nem együttműködő.

Minden ügy más, ezért a legmegfelelőbb rendelkezési forma kiválasztását bízzák hagyatéki ügyekben jártas szakemberre.

Hogyan gonoskodhatok előre vállakozásom jövőjéről?

Share Button

Ha hamarabb halnék meg, mint ahogyan el tudnám adni a birtokomban lévő ingatlant és Kft-t, megnevezhetek -e erre vonatkozólag egy elő-örököst. Van –e ilyen fogalom ?

A Kft üzletrész eladható, forgalomképes. Névértéken, illetve alatta vagy fölötte értékesíthető, de általában a társaság más tagját, illetve a társaságot elővásárlási jog illeti meg.

Elő-örökös megnevezése nem lehetséges.

Öröklés esetére viszont öröklési szerződéssel, vagy végrendelettel rendelkezni lehet az üzletrész és ingatlan jogi sorsáról, melyet azonban ügyvéd előtt érdemes okiratba foglalni.

Öröklés utáni illetékmentesség

Share Button

Kire és mire vonatkozik az öröklési illetékmentesség új szabálya?

Illetékmentesen örököl a  hagyaték értékétől függetlenül az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, az örökbefogadottja, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbe fogadója, valamint a mostoha- és nevelőszülője.

Hogyan lehet a kötelesrész kifizetésétől eltekinteni?

Share Button

Két éve élünk együtt az élettársammal, nem hivatalosan. Most ő halálos beteg lett és öröklési szerződést akar velem kötni, ami a végrendelete is. A gyerekeknek nem akarja a köteles részt biztosítani. Ehhez ragaszkodik. Megfelelő megoldás ez?

Élettársa által kigondolt megoldással az álatla tervezett céljai megvalósulhatnak. Az öröklési szerződés tartalmát tekintve egy eltartási szerződés.  Az örökség halál esetén közjegyző által lesz átadva.

Ha   ingatlan is van az örökségben az öröklési szerződést a földhivatalba is be kell nyújtani, ahol elidegenítési terhelési tilalom kerül rá. Ügyvéd és két tanú is kell a szerződéshez. Az öröklési szerződés egyik fontos tulajdonsága, hogy  kizárja a köteles részt.

Megtámadható-e az öröklési szerződés?

Share Button

Öröklési szerződéssel kapcsolatos kérdéseim: Ebben az esetben nincs köteles rész, ennek ellenére a szerződés megtámadható-e és ha igen mennyi ideig?

Gondozási kötelezettségnél, illetve életjáradék fizetésnél – az örökös halála esetén- a kötelezettség tovább száll-e a családjára?

Van-e lehetőség arra, hogy a tulajdoni lapra ne legyen bejegyezve elidegenítési és terhelési tilalom annak ellenére, hogy az örökhagyó a szerződés alapján halálakor az örökösre hagyja a lakását? Mert ha nincs, az örökhagyó úgy érezheti, hogy örök életére bebetonozza magát a saját lakásába.

Ha 10 év múlva elköltözne egy másik lakásba, akkor is csak a szerződési kötelezettség alapján az örökösre hagyná a lakását. Vagy ez a szerződés felbontását jelentené?

Általában az öröklési szerződés fejében nyújtott tartás esetén  ingatlan szolgál ellenértékül. Az un. szerencse szerződések   mint pl. öröklési szerződés esetén a szerződés megkötésének időpontjában csak az átruházott vagyon értéke ismert.

Ezért pl. feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadása csekély reménnyel kecsegtet. Az öröklési szerződés a régi Ptk. szerint a köteles részt kizárja. Az új Ptk szerint a megkötésétől számított 2 évig  csak korlátozottan.

Az elidegenítési terhelési tilalom  akkor is védi az eltartót, ha nincs a földhivatalba bejegyezve, uis . semmis az a szerződés mellyel a eltartott öröklési szerződés fejében nyújtott  ingatlanát elidegeníti.

Ha az eltartó meghal, az örökös csak akkor köteles tovább tartást teljesíteni, ha az addig nyújtott tartás az ellenszolgáltatásként kapott ingatlan értékét nem fedezi.

Fontos tudni hogy ebben az esetben  lehet kérni  életjáradéki szerződéssé átalakítását a jogviszonynak.

Vérendelkezés vagy ajándékozás?

Share Button

Van egy házasságon kívüli gyermekem. Azt szeretném tudni, hogy milyen tartásdíjjal kell számolnom- milyen törvény van érvényben ezzel kapcsolatban?

Van egy ingatlanom, ezt a lányomra szeretném hagyni. Hogyan oldható ez meg? Elég egy kézzel írott végrendelet?

 A gyermektartásdíj kérdésében elsődlegesen a szülők megállapodása a mérvadó

Amennyiben a felek nem tudnak a gyermektartásdíj kérdésében megállapodni, úgy a bíróság dönt. A gyermektartásdíj összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni: a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyára.

A magyar családjogi törvény kimondja, hogy a tartásdíj mértékét az apa átlagos jövedelmének 15-25 százalékában kell megállapítani.

A másik kérdésére válaszolva: hogy az ingatlan leánya nevére kerüljön több megoldás lehetséges:

1. Ajándékozás és az Ön holtig tartó haszonélvezeti joga fenntartása – 2 éve illetékmentesen lehet ajándékozni

Általam javasolt, mert nem kell hagyatéki eljárást lefolytatni és a közjegyzői díjat megfizetni.

2. Ügyvéd általi végrendelet  készítése  és annak a magyar ügyvédi kamara mellett működő végrendeleti nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel zárt borítékba helyezett végrendelettel történik és végrendelkező halála esetén az eljáró magyar közjegyző jogosult azt felbontani.

Fontos tudni, hogy  a nyilvántartásba vett végrendelet el nem veszhet és az sem fordulhat elő hogy a hagyatéki  eljárásból kimaradna  mert minden közjegyző kötelessége a nyilvántartást megkeresni a hagyatéki eljárás esetén.

Érvényes marad-e a végrendelet válás után?

Share Button

A férjemmel jelenleg válunk, de békésen, én nem kértem semmit tőle, én külföldön tartózkodom általában. A viszonyunk normális a férjemmel.

Házasságunk alatt készített egy végrendeletet (ügyvédnél), amelyben a fiúnkra hagy mindent (előző házasságból van egy lánya), rám pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot hagyományoz.

Szeretnék felvilágosítást kérni, hogy a végrendelet érvényes marad-e a válás után, ha nem ír másikat a volt férjem.

A végrendelet érvényes marad  –  ha nem ír másikat a volt férj, vagy nem vonja vissza.

Ági vagyon öröklése

Share Button

1986-ban vettem a lakásomat. 1995-ben férjhez mentem, volt egy gyermekem. Férjemnek volt két gyermeke. Jelenleg is együtt élünk.

Kérdezem, hogy halálom esetén örökli-e férjem a lakásom egy részét és majd az Ő halála esetén gyermekei öröklik-e azt?

A régi ptk szerint mindazon vagyonra, amit nem a házastárs örököl, a házastársnak özvegyi joga keletkezett.

Az új ptk szerint a házastárs egy gyerekrésznyit örököl és haszonélvezeti jogot szerez az örökhagyóval közösen lakott ingatlanra és berendezési tárgyakra.

Egyenes ágon Ön a gyermekének ajándékozhatja az ingatlant –illetékmentesen. Ebben az ajándékozásban az Ön  holtig tartó haszonélvezeti joga alapítására is van lehetősége – illetékmentesen. 

Öröklés az új PTK szerint

Share Button

A feleségemmel mindketten második házasságban élünk. Mindkettőnknek van egy-egy gyermeke, közös gyermek nincs.

A közös lakásunk 50%-a a feleségem nevén, a másik 50% az én nevemen van.

Egy nagy értékű autó pedig csak az én nevemen szerepel, de közösen vásároltuk.

A kérdésem, hogy halálom esetén a két gyermek hogyan örököl.

Az új PTK szerint az egyenesági leszármazott gyermek mellett a házastárs is egy gyerekrésznyit örököl az utolsó közösen lakott ingatlan és berendezéseinek haszonélvezeti jogával.

Ugyanez igaz az autóra, mint ingóságra is, haszonélvezet nélkül, és elszámolási kötelezettséggel.

Javaslom, hogy a leendő, vagy bekövetkező hagyatéki eljáráson kötendő osztályos egyezség helyett  készítsen végrendeletet, melyben az Ön által kívántak szerint rendelkezhet.

42 / 45 oldal« Első...102030...4041424344...Utolsó »