Vissza az előző oldalra

Öröklési jog

Kizárható-e az egyik gyermek az öröklésből?

Share Button

Van egy közös tulajdonú ház a férjemmel a nevünkön, fele fele arányban. Van 2 fiú gyermekünk.

Én mint édesanya a fél ház részemet teljes egészében a kisebbik fiamra szeretném hagyni. Ki szeretném zárni a nagyobbikat az anyai részből.

Kérdés az lenne, elég ha én kézzel írok egy végrendeletet és két tanúval aláíratom ez így teljes mértékben elfogadható lesz a hagyatéki végzéshez, vagy ügyvédhez kell ez ügyben fordulnom?

Meg kell indokolnom a kizárás okát? Illetve olvastam olyat is, hogy van köteles rész is, ez ügyben szerepet játszik vagy teljes mérték kizárható a végrendelettel.

Az írásbeli magánvégrendelet  alkalmas okirat a végrendelkezésre, mely mintáját a netről letöltheti.

A kizárás történhet úgy is, az egyik  fiúról a végrendeletben nem tesz említést (mellőzős) és minden ingó/ ingatlan vagyonát halála esetén a másik gyermekére hagyja. Ez esetben számolnia kell azzal, hogy a végrendelettel öröklésből kizárt gyermek köteles igényt terjeszthet elő, a hagyatéki eljárás során, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a. Valamely gyermekét az örökségtől csak kitagadással tudja megfosztani, melynek azonban előfeltételei vannak:

7:78. § [Kitagadási okok]

(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

  1. a)az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
  2. b)az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
  3. c)az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
  4. d)az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
  5. e)erkölcstelen életmódot folytat;
  6. f)– akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
  7. g)a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

(2) A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

(3) A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.

(4) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

(5) Aki kitagadás miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Igényt tarthat-e a köteles részre a testvér, aki nem részesült az elajándékozott ingatlanból?

Share Button

A kérdésem az lenne,hogy párom édesapja 2019.-ben páromnak ajándékozta 20M forintot érő ingatlanát, amelyben haláláig haszonélvezeti joga van. Földhivatalban párom nevére is került az ingatlan.

Édesapja halálos beteg, gondozását párom vállalta, emiatt is döntött úgy az apja,hogy neki adja a lakást. Páromnak van egy bátyja ő nem foglalkozik vele nem tartják édesapjával a kapcsolatot. A köteles rész jár neki? Hogy lehet őt a köteles részből is kizárni?

A vonatkozó tulajdoni lap ismeretének hiányában általában elmondható, hogy örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ingatlan ajándékozás esetén köteles igényt érvényesíthet a másik örökös ha az ajándékot kizárólag testvére kapta.

Mivel az ajándékozás már megtörtént, így az ajándékozás tárgyát képező  ingatlan esetében  a köteles rész igénylésétől csak az arra jogosult tekinthet el.

Ezen nyilatkozatát a hagyatéki eljárásban teheti meg, ugyanis a köteles rész nem jár automatikusan, arról az arra jogosult dönt, hogy igényli e vagy sem.

Megterhelik-e az örökséget, ha az örökség várományosának tartozásai vannak?

Share Button

Édesanyám után örökölnénk egy ingatlant nővéremmel együtt. A nővéremnek elég sok az adóssága.

Jól gondolom hogy ha megörököljük ezt az ingatlant, az fel-fele arányú lesz és a nővérem adóssága rászáll az örökölt házra? Behajtó cégnél van már az adósság de nem tudják behajtani tőle nem fizeti semmilyen módon.

Nekem ebből milyen hátrányom fog származni? Lesz-e miatta valami fizetési kötelezettségem? 

Örökléssel szerzett hagyaték helytállni tartozik az örökhagyó tartozásaiért, de legfeljebb a hagyaték erejéig.

Mivel örökhagyó tartozásmentes, csupán az egyik örökösnek van adóssága ezért az Ön által örökölendő ingatlanrész tehermentes öröklést jelent az Ön számára.

Az örököstársa adósságaiért kizárólag az ingatlannak azon tulajdoni hányada vonható meg adósság rendezésbe amelyet a nővére örököl.

 

Örököl-e a féltestvér?

Share Button

Nőtlen gyermektelen édestestvérem gondnoka vagyok de van anyai mostohatestvér. Ő is örököl?

A törvényes öröklés rendje szerint, ha édesanya elhalálozna a vér szerinti gyermekei  – függetlenül attól, hogy más apától származnak – egyenlő arányban lesznek örökösök.

Mi történik, ha az egyik örökös visszautasítja az örökséget?

Share Button

Édesapám 2020. júliusában elhalálozott. Törvényes örökös én és az öcsém vagyunk. Öcsémnek nincs gyermeke, nekem van három. Öcsém nem kíván örökölni apánk után, én még nem tudom, hogy kérem –e az örökséget vagy nem.

Mivel édesapánkkal a kapcsolatot egyikünk sem tartotta, így az örökségről csak rész információink vannak (amit tudunk gyümölcsös és egy személyautó volt a nevén illetve az ingatlan tulajdoni lapja szerint a gyümölcsös jelzáloggal terhelt).

Kérdéseim: 1./ Ha a testvérem visszautasítja az örökséget, az ő részét én és a leszármazóim örökölhetik, vagy az államra száll? Ha az államra száll a testvérem örökrésze és én igényt tartok a sajátomra, akkor pl. a személygépkocsinak és a gyümölcsösnek a tulajdon joga illetve a jelzáloghitel terhe 50-50%-ban megoszlik majd köztem és az állam között?

2./ Ha a testvérem lemond az én javamra az örökrészéről, de én visszautasítom az örökséget( több lesz teher, mint követelés) akkor az öcsém felelni fog –e bármiért is az örökséggel kapcsolatban?

3./ Van-e valamilyen határideje a visszautasításnak – mivel öcsém külföldön él és nem akarna azért hazajönni, hogy a hagyatéki tárgyaláson részt vegyen, ezért írásban küldené meg a visszautasító nyilatkozatát -?

A hagyatéki eljárás során Önök egyezséget köthetnek. Ebben rendezhetik, hogy például csak Ön legyen az örökös, azaz testvére az örökségét Önnek ajándékozza. Osztályos egyezséget is köthetnek, mely alapján a testvére egy darab ingóságot örököl míg minden mást Ön, így kedvezőbb a közjegyzői díj. Az örökösök az általuk örökölt hagyaték erejéig felelnek az örökhagyó tartozásaiért.

Más a helyzet ha valamelyikük visszautasítja az örökségét. Fontos tudni, hogy visszautasítani csak a teljes örökséget lehet. Ha minden örökös visszautasítja az örökséget az a Magyar Államot illeti. Az alábbiakban talál egy visszautasítási mintát, mely postai úton is megküldhető az illetékes közjegyzőnek:

http://www.fuzesgyarmat.hu/storage/upload/documents/06-orokseget-visszautasito-nyilatkozat-nagykoru-pdf_20150715133221_85.pdf

Milyen mértékig köteles az örökös helyt állni a tartozásokért?

Share Button

Édesanyám és édesapám házastársak voltak. Édesapám hitelszerződést kötött, amely hitelszerződés teljesítésének biztosításául az édesanyám (1/1) tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjog került bejegyzésre.

Édesanyám ezt követően elhunyt, én és testvérem kiskorúként örököltük az említett ingatlant (édesapám nem örökölt, a régi Ptk. szabályai szerint törvényes képviselőként aláírta az okiratokat a nevünkben).

Édesapám ezt követően nem tudta fizetni hitelét, így a hitelszerződést a bank felmondta, a követelést pedig követeléskezelő cég vette meg. Édesapám 2012-ben elhunyt, örökségét én és a testvérem visszautasítottuk. Az érintett ingatlanon továbbra is szerepel a jelzálogjog (svájci frankban feltüntetve). A követeléskezelő cég édesapánk halála óta arról tájékoztat minket (kezdetben kiskorúakat), hogy a bejegyzett jelzálogjogért annak az évek alatt felszámított díjakkal együtt másfélszeresére nőtt összegéért helyt kell állnunk.

Emellett jelezte, hogy amennyiben az ingatlan értéke egy esetleges végrehajtás útján történő értékesítéssel nem fedezné a követelés mértékét saját vagyonunkkal is felelünk. Keresetlevelet egyik fél sem nyújtott be.

Jogszerű a magánvagyoni irányú követelés jelen esetben, amennyiben például a cég az ingatlanból nem nyerne kielégítést? Lehetséges lehet, hogy a törvényes öröklések időpontja óta minket a tulajdoni lapon szereplő összeg mellett kamatok, járulékok fizetése is terhel? Kihez fordulhatok a kamatok, járulékok (és forintosítás) megfelelőségének ellenőrzése érdekében? Érdemes ezt leellenőrizni? Eredményre vezethet a PBT eljárása az egyezség elérésében?

Fő szabály szerint az örökös az örökhagyó tartozásáért az örökölt hagyaték erejéig felel. Örökség visszautasítása esetén nem lehet szó örökölt vagyonról.

A kiskorúság idején elfogadott örökség állhat csupán helyt a hitelező követeléséért és kizárólag a hagyaték tárgyára a haláleset bekövetkeztekor fennálló tartozásért.

Az örökös magánvagyonára ez a követelés nem terjeszthető ki. Fontos tudni, hogy az öröklést követően a hitelezővel újra kötött szerződés ezt a fő szabályt negligálja, ezért attól tartózkodni érdemes.

Mi az öröklési rend örökös halála esetén?

Share Button

Öröklési kérdéssel fordulnék Önhöz. Az ingatlan 3 (legyen A, B és C elnevezésűek) testvér tulajdonában áll, 1/3-1/3 arányban. Szüleik már meghaltak.

Az „A” nevű meghalt (akinek egy gyermeke van, de férje, szülei már meghaltak).

Kérdésem: „A” tulajdonrészét ki örökli? Neki a gyermeke, vagy esetleg részesül belőle a két testvér is? „A” ugyebár meghalt.

„B” nevű halála esetén (akinek gyereke, házastársa sosem volt, szülei meghaltak) hogyan fog állni az öröklési rend? Kérdés: „B” halálával örököl valamit az „A” nevű gyereke vagy „B” nevű tulajdonjoga teljes egészében a „C” nevűre száll?

’A’ után a törvényes öröklés rendje szerint annak gyermeke az egyedüli örökös.

’B’ után ’A’ leszármazója és ’C’ a törvényes örökös egyenlő mértékben.

A törvényes öröklés jogi szabályai szerint elsőként a leszármazók örökölnek, ezek –valamint túlélő házastárs- hiányában a szülők. Szülők hiánya esetén azok leszármazói –tehát az örökhagyó testvérei- az örökösök azzal hogy a kiesett testvér helyén annak leszármazója örököl.

Jár-e köteles rész 2 éven túl kötött öröklési szerződés után?

Share Button

Édesanyám 2018 januárjában közjegyző előtt öröklési szerződést kötött a testvéremmel, melyben havi 60.000.-Ft gondozási díj, valamint halála esetén temetése ellenében minden ingó és ingatlan vagyonát testvéremre mint általános örökösre hagy.

2020 májusában édesanyám elhunyt, testvérem el temettette, de a szerződésről csak a hagyatéki eljárás alatt értesültem, oly módon, hogy én kerestem meg az illetékes önkormányzat hagyatéki osztályát, ahonnan tájékoztattak , hogy melyik közjegyző intézi a hagyatéki eljárást.

Majd a közjegyzőt felkeresve értesültem arról, hogy a bizonyos öröklési szerződés letétbe van helyezve nála.

Kérdésem az lenne , hogy a szerződésben nem szereplek örökösként ebben az esetben jár-e köteles rész nekem? Azt nekem kell kérni? Esetleg bírósághoz kell fordulnom? Az öröklési szerződésről kértem másolatot a közjegyzőtől a másolaton nem szerepel csak a közjegyző aláírása sem édesanyámé sem testvéremé nincs , a szerződés 3 oldalas a közjegyző aláírása csak az utolsó oldalon szerepel, ez így érvényes?

Az új Ptk. szerint, ha egy adott öröklési szerződés  érvényesen megköttetett és legalább 2 évig hatályában fennáll az örökhagyó után egyedüli örökös az eltartó.

Mivel közjegyző által készített a szerződés azaz közokiratban foglalt így érvényes, jogalappal bírósággal nem támadható és mivel 2 év is eltelt annak megkötése óta és tekintettel arra, hogy örökhagyó minden ingó és ingatlan vagyonára szól így köteles rész nem jár az örökösnek.

Az öröklési szerződés  a végrendelkezés egyik fajtája melyben foglalt tartás ellenérték fejében történik, így az eltartó 4% vagyonszerzési illetéket fizet a hagyaték átadását követően. Az öröklési szerződés az ingatlan tulajdoni lapjára is fel van jegyezve tartási jog címen.

Vér szerinti gyereket elvált szülő után mi illeti meg?

Share Button

Édesapám és Édesanyám, Kb.15 éve elváltak Én azóta is az Édesanyámmal élek egy háztartásban, az Apám elköltözött és egy másik élettársi kapcsolatot hozott létre,válásukat korrekten rendezték ! Esetleges,halála után én még utána köteles részt igényelhetek-e ?

Köteles rész csak végrendelet esetében merülhet fel. Egyenes ági rokonok között törvényes öröklés a fő szabály. Tehát ha édesapa meghal Ön mint vér szerinti gyermek örököse lesz – ha van örökség/hagyaték. Ha apa végrendelete miatt Ön nem örökölhet, akkor tarthat köteles részre igényt, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a.

Elhunyt örökös esetén ki örököl?

Share Button

Olyan kérdésesem lenne, hogy: édesanyámék 5-en voltak testvérek 3 testvérük már meghalt.( ketten maradtak) A 3 meghalt testvérének mindegyiknek van 2-2-2 gyereke.

Ha ne adj isten meghalna az 1 élő testvére is, akkor ki örökölne? ( nincs neki gyereke, férje, senkije) Egyedül édesanyám, vagy a meghalt testvérek gyerekei is?

A törvényes öröklés rendje szerint testvér halála esetén – ha nincs vagy nem él más közeli hozzátartozója – a testvére az egyedüli örökös. Míg kiesése (elhalálozása) esetén annak leszármazói örökölnek  egyenlő arányban.

5 / 45 oldal« Első...34567...102030...Utolsó »