Vissza az előző oldalra

Ügyvéd válaszol

Hogyan köthető osztályos egyezség?

Share Button

A férjemmel elváltunk, de azóta is együtt élünk. A válást megelőzően végrendelkezett, amit közjegyzőnél letétbe helyezett. A végrendeletben az előző házasságból származó két nagykorú gyermeke, a közös nagykorú gyermekünk és én egyenlő arányban vagyunk örökösei. Engem a végrendeletben, mint “feleségem XY” jelölt meg.

Utána váltunk el egyéb okok miatt, de a közjegyző azt mondta a férjemnek, hogy mivel név szerint meg vagyok nevezve a végrendeletben, így nem kell módosítani azt, ugyanúgy örököse vagyok, mindegy hogy már nem vagyok a felesége.

Két kérdésem lenne: 1. Ha név szerint szerepelek a végrendeletben, de még “feleségem” megjelöléssel, akkor valóban örökölök-e? 2. Osztályos egyezség végrendelet esetén is köthető-e? Mert arra gondoltam, hogy mivel nagyon sok lenne az öröklési illeték az én örökrészem után, ezért csak egy dolgot kérnék a vagyonból és a többi rám eső részt a közös gyermekünk örökölné meg, mert ő illetékmentesen örököl.

Természetesen azt szeretném, ha az én részemet csak a közös gyermekünk örökölné. Lehet-e ez megoldás a 9% vagy a 18% illeték elkerülésére? Kell-e ebben az esetben a közös gyermekünknek illetéket fizetnie és ha igen, akkor mennyit?

A közjegyzői tájékoztatással egyet értve a végrendeleti  örökös, ha név szerint meg van jelölve a jövőre nézve egyértelműen beazonosítható. Hagyatéki eljárásba  osztályos egyezség akkor köthető ha minden  örökös/ végrendeleti örökös az egyezséget  jóváhagyja és mindenki részesedik a hagyatékból.

Az öröklési illetéket az örökhagyó közeli hozzátartozójának fizetnie nem kell. De az elvált feleség nem közeli hozzátartozó, így az illeték minimalizálása végett olyan osztályos egyezség javasolt, melyben például az Ön örökségének 90%-a legyen a közös gyermeké és Ön 10%-ot kapjon, mely után fizeti az öröklési illetéket.

Fontos tudni, hogy osztályos egyezség nem jöhet úgy létre, hogy Ön a teljes örökségét átengedi gyermekének, mert ahogy említettem az ilyen egyezség lényege, hogy minden örökösnek valamilyen részben részesülnie kell a hagyatékból.

A választ a végrendelet ismeretének hiányában tettem.

Elővásárlási jog gyakorlása esetén mennyi foglaló jár vissza a vevőnek?

Share Button

Külterületi telket szeretnék vásárolni 2 egymás melletti személytől.

Kérdésem a  következő: Ha valaki elővásárlási jogával élve meg akarja venni előlem a telket, akkor köteles -e neki eladni az eladó ?

500.000 Ft foglalót fizettem a tulajdonosnak. Ha mégsem én vásárolom meg a telket, hanem egy elővásárlási joggal rendelkező, , akkor a foglaló szabályának megfelelő dupla foglalót kötelesek nekem kifizetni? Ügyvédi költségeimet megtéríti valaki, ha előlem felvásárolják a telket?

Egymás melletti földek vásárlásakor lehetőség van az adásvételi szerződésben együttes vételárat meghatározni. Elővásárlás esetén mindkét telket meg kell venni, nem lehet a földek között csemegéznie az elővásárlónak.

A Földforgalmi Törvény foglaló adását érvényesen nem engedi, tekintve, hogy a szerződés meghiúsulása az elővásárlás intézménye miatt törvényen alapul. Így Ön mint vevő dupla foglalót elővásárlás miatt jogalappal nem igényelhet. Az ügyvédi költség az adásvételi szerződésben rögzíthető akként is, ha elővásárlás történik, azt az elővásárlónak meg kell fizetnie a vevő részére.

Elesik-e a 35 év alattiak első lakásvásárlási kedvezményétől, aki korábban vásárolt egy tárolót?

Share Button

A 35 év alattinak járó illetékkedvezménnyel kapcsolatban szeretnék kérdezni. 21 éves fiatal vagyok, eddig még soha semmiféle ingatlan nem volt a nevemen. Szeretnék vásárolni egy tárolóhelyiséget.

A kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy ha most vennék egy tárolót, az a későbbiekben nem akadályozná meg, hogy megkapjam a 35 év alattinak járó illetékkedvezményt, ha mondjuk kb. 10 év múlva már tudnék venni egy kis 15 millió Ft alatti lakást? Valamint még azt szeretném kérdezni, hogy tároló vásárlásánál mire kell odafigyelnem, hogy ne verjenek át (tulajdonjog, stb).

A vonatkozó tulajdoni lap ismeretének hiányában általánosságban elmondható, hogy a tároló nem önálló helyrajzi számon szokott szerepelni, hanem például alapító okiratban meghatározott helyiség címszó alatt, mely a társasházi közös tulajdon része.

Ha az Ön által vásárolandó tároló önálló helyrajzi szám alatti akkor  az önállóan forgalomképes, rá érvényes szerződés köthető. Az illeték kedvezmény az első lakás szerzéshez kapcsolódik, így a tároló e körben nem releváns.

 

Föld ajándékozása esetén van-e elővásárlási joga a tulajdonostársaknak?

Share Button

Édesapámnak hagyatékból tulajdon része van egy föld részben amely 600 négyzetméter körülbelül. Van négy testvére, de kettő már elhunyt az elhunyt testvérek részét lánya és fia örökölték meg.

Az elhunyt testvér fia és az egyik testvér aki még él,szeretne lemondani édesapám javára a tulajdon részéről ajándékozás címmel. Szeretném tudni hogy ez hogyan lehetséges vagy hogyan van rá mód és hogy milyen kötelezettségeim vannak azzal a két tulajdon részel rendelkező személlyel szemben aki meg tartja a részét?

Tudomásukra kell hoznom hogy édesapám részére lemond a másik két tulajdonos vagy nem? Van elővásárlási joguk vagy nem?

A Földforgalmi Törvény preferálja a családon belüli vagyonmozgást. Így a testvérekig bezárólag lehetőség van a föld ajándékozására. Fontos tudni, hogy ajándékozáskor az esetleges többi tulajdonos társnak elővásárlási joga nincs. Az ilyen szerződést biztonsági okmányon kell készíteni , nem kell kifüggeszteni, jóváhagyni. Földműveseknek elővásárlási joga nincs.

 

Hogyan történik osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonrész megváltása?

Share Button

Testvéremmel osztatlan közös tulajdonban van a szüleink által 2001-ben 50-50 %-ban nekünk ajándékozott mintegy 1000  m2 telek a rajta álló családi házzal és 2 garázzsal együtt.

Apánk 2004-ben meghalt, míg édesanyánk, aki haszonélvezőként azóta is a ház nagyobbik részét képező, külön bejáratú lakrészben lakik, ahol a rezsiköltségek (gáz, víz, villany) is külön mérhetőek és elszámolhatóak, várhatóan a közeljövőben meghal.

Én a halála után szeretném megváltani testvérem tulajdonrészét, mert utána a szüleim volt lakrészébe kívánok költözni. A megváltás leendő értékét tudakolva 2016-ban már megkértem egy szakértőt, aki a telkünk forgalmi értékét a családi házzal, garázsokkal együtt akkor megállapította.

Eddig az alábbi kérdések merültek fel bennem: Elővásárlási jogommal élve írásban is be kellene-e jelentenem testvéremnek az osztatlan közös tulajdon megváltására irányuló szándékomat, amit már szóban megtettem?

A közös tulajdon megváltással szüntethető meg a legegyszerűbben. Ez tulajdonképpen egy adásvételi szerződést jelentene, ahol a vételárat az Ön által leírt körülmények figyelembe vételével közösen állapítják meg. Ha ez nem lehetséges és Ön fizető kész,  kizárólag bírósági úton érheti el ugyan ezt.

Fontos tudni, hogy a bentlakó tulajdonostárs – ha ő is kész a megváltásra – előnyt élvez. Ilyenkor a megváltás igazságügyi szakértői vélemény alapján történik. És a megváltási árat általában bírósági letétbe helyezi a megváltó tulajdonostárs. A keresetben a közös tulajdon megszüntetésének igényét indokolni nem kell.

Peres eljárás megindítása előtt tértivevényes ajánlott levéllel írjon testvérének melyben közölje , hogy mekkora összegért hány napon belüli fizetéssel milyen további bent tartózkodási lehetőséggel stb. kész megváltani az ingatlana tulajdoni hányadát.

A megváltási ár kialakítása az Ön feladata, ebben segíteni nem tudok.

Testvér utáni öröklése esetén milyen mértékű öröklési adót kell fizetni?

Share Button

Testvérem 2019-ben hunyt el, tudomásom szerint örököseként (oldalági rokonaként) örökösödési illetéket kell majd fizetnem. A temetés költségei a törvény szerint csökkentik a fizetendő illeték összegét. A teljes – számlával igazolt – összeg számít vagy csak a törvényben meghatározott 300.000,- Ft erejéig csökken az illeték összege? Beleszámít a sírkő készíttetésének költsége is az említett temetési költség összegébe?

Az Illeték Törvény módosulása miatt az Ön ügyében folyamatban levő hagyatéki eljárásra is igaz lehet, hogy a testvér öröklése illetékmentes lesz.

Igényt tarthat -e élettárs párja vagyonára?

Share Button

Jelenlegi párommal 12 éve élünk együtt albérletben, 2 gyermekünk született 11 és 6 évesek. Nem vagyunk házasok és élettársi szerződés sem készült.Egy,az édesanyám által lakott lakás fele a nevemre került párommal való megismerkedésünk előtt, mely lakás egésze rám száll édesanyám esetleges elhalálozása esetén.

Kérdésesem,hogy élhet e az élettársam kapcsolatunk megromlása esetén bármiféle követeléssel?

Az élettársi közösségben élők külön-külön vagyonszerzők, így az Ön által nevezett ingatlan az Ön külön vagyona, arra az élettársa jog alappal vagyoni igényt általában nem támaszthat.

Kiterjed -e a végrehajtás a haszonélvezeti jogra is?

Share Button

Évekkel ezelőtt, tulajdonostársként kezes voltam , ez miatt végrehajtás alatt vagyok. Nevemen semmilyen vagyon nincs, a végrehajtó rendelkezése alapján vonják a bérem 33%-át. Most holtig tartó haszonélvezeti jogot szereztem egy ingatlanon. A szerződés szerint, e jogot megvásároltam. Kérdésem az, hogy kiterjed-e az ellenem folyó végrehajtás a haszonélvezeti jogomra, elveheti-e azt bárki, és lehet-e bármilyen kára a tulajdonosnak az esetben, ha igen?

A haszonélvezeti jog olyan személyes jog, amely vagyoni értéket képvisel. Mivel Ön vásárolta ezért annak értéke meghatározásánál bizonyára az Itv. 72 §-át vették figyelembe. Mivel nem átruházható jogról van szó, így végrehajtás tárgyát sem képezheti, ezúton 3. személy/Vevő azt meg nem kaphatja, nem gyakorolhatja. Ezért a haszonélvezet nem elvehető, az csak haszonélvező halálával  vagy jogosult lemondásával szüntethető meg

A tulajdonos a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant a teherrel együtt adhatja csak el illetve a tulajdonossal szembeni esetleges végrehajtás  miatti árverésen az árverési vevő csak haszonélvezettel terhelt ingatlant vásárolhat.

Ha Ön ellen folyik a végrehajtás és nem a tulajdonos ellen, akkor a tulajdonost hátrány nem érheti.

Kikerülhető-e a tulajdonos társ elővásárlási jogról történő lemondatása?

Share Button

Őstermelőként kérem tájékoztatását az alábbi adásvétel ügyében. Közvetlen szomszéd osztatlan 1/2-1/2 közös tulajdonban lévő 2763 m2-s szőlő 1/2-részét kívánom megvenni.

A tulajdonostárs a másik oldali szomszéd, csak úgy mond le elővásárlási jogáról ha a közös tulajdonban lévő szőlő megszüntetésre kerül a szomszédos területek összevonás általi telekrendezésével.

Kérdésem, hogy ez hogyan oldható meg egy adásvételi szerződéssel?

Milyen jogi eljárással kerülhetem el az osztatlan közös tulajdonban lévő tulajdonos elővásárlással történő tulajdon szerzését. Milyen garancia védi az ügyletemet? Esetleg várjam meg a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárást?

A szomszéd ingatlan tulajdonos társ elővásárlási joga nem kerülhető ki. Mivel aranykoronás ingatlanról van szó az adásvétel a Földforgalmi Törvény hatálya alá tartozik, így a kifüggesztés során további elővásárlási jog gyakorlók is jelentkezhetnek a földművesek személyében.

A telekrendezéshez a tulajdonos társa közreműködése feltétlenül szükséges. Amennyiben nem együttműködő a telekösszevonás és a kivásárlás nem oldható meg.

Az összevonás utáni kivásárlás is csak akkor kerüli ki a kifüggesztést, ha Ön az egész ingatlant 1 / 1-ben váltja meg. A közös tulajdon jogszabályi megszüntetése és annak gyakorlata még teljességgel nem ismert, de ha a szomszéd 1 / 2-ed része önálló helyrajzi számra kerülne az ügylet a tulajdonos társ nélkül létrejöhet.

Mikortól adható el szja mentesen egy gazdasági épület?

Share Button

 A kérdésem az volna hogy zártkerti gazdasági épület művelési ág alól kivett telekkel való megvásárlásakor van e elővásárlási joga bárkinek, illetve eladás esetében mikortól adómentes?

5 év az adóelévülés  minden ingatlanra. Kivett (aranykorona nélküli)zártkert adásvételénél nincs  kifüggesztés, jóváhagyás, nincs a földműveseknek elővásárlási joguk .

Ha több tulajdonosa van az ingatlannak és csak egy eladói részt vesznek meg (azaz nem 1/1-edben veszik az ingatlant) akkor a többi tulajdonosnak elővásárlási joga van. Illetékkedvezmény csak akkor vehető igénybe ha az eladott ingatlan és a megvásárolt is lakóház (zártkertnél nem).

20 / 155 oldal« Első...10...1819202122...304050...Utolsó »