Vissza az előző oldalra

Polgári jog

Természetbeni kizárólagos használat

Share Button

A szüleimtől kapnék egy kertes házat, azzal a feltétellel, hogy haszonélvezők lesznek. Én arra a telekre építenék egy kis házikót.

Meg lehet-e azt oldani, hogy az általam épített ingatlanra ne legyen haszonélvezetük, csak arra, ami az adás-vétel pillanatában is megvolt? Vagy ez csak a jóindulatuktól függ?

Egyáltalán építkezhetek az ő engedélyük nélkül? Esetleg felhúzhatok kerítést a két lakóépület közé? Válaszát előre is köszönöm.

Ha jól értem:  ajándékozás tárgyát képező ingatlanon szülei háza áll, mely ingatlan  másik felére Ön szeretne építkezni úgy, hogy az egész ingatlant ajándékozzák a Szülők –  de visszatartott haszonélvezeti jogukkal.

Ha így van, javaslom, hogy  pl. az ingatlan ½ -ed tulajdoni jogát szerezze meg Ön – ajándékozással vagy adásvétellel (illetékmentesen) – de ezzel egyidejűleg egész ingatlanra készíttessenek  természetben kizárólagos használati megosztási vázrajzot is.

Ebben rögzítenék mely tulajdonost  melyik ingatlanrész használata illeti mindenkor kizárólagosan  – jogutódaikra is kiterjedő hatállyal. Így szükségtelenné válhat a haszonélvezet visszatartása és Ön saját jogán rendelkezhet az ingatlanrészével (építkezhet, kerítést húzhat stb.).

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan használata

Share Button

Édesapám évekkel ezelőtt elhunyt. A házát édesanyám örökölte 1/2 részben, a másik felét a 8 gyerek. Édesanyám is elhunyt, hagyatéki tárgyalás még nem volt.

Egyik gyerek ellen végrehajtási eljárás alkalmával megvettük a tulajdonrészét. Most ismét örökös ő is, és birtokba szeretné venni a házat, viszont életvitele miatt mi, a többi gyerek ezt nem szeretnénk.

Édesanyám szeretett volna végrendeletet írni, amire már sajnos nem került sor, viszont tudjuk, hogy Ő nem lett volna örökös a szerint.

Hivatalos úton hogyan lehet megakadályozni hogy ő oda beköltözhessen és esetlegesen károkat okozzon ottlétével?

1/16-od tulajdonos lesz az Ön által említett örökös. Ennyied részben jogosult az ingatlan használatára – nem többre. Ha többet használ  – a többi  tulajdonostársat a többlethasználatért  használati díj illeti.

Javaslom  váltsa magához az egyik tulajdonostárs az egész ingatlant (fizesse ki többi tulajdonostársat) vagy kezdeményezzék a hagyaték átadása után a közös tulajdon megszűntetését: közös értékesítéssel, végső soron bíróság útján (árveréssel).

Vita közös tulajdonú ingatlan tulajdonosai között

Share Button

Közös udvaros házban élek és a szomszédom, akinek nincs bekötve a szennyvíz, állandóan elém önti a szennyvizét. Mit tehetek ez ügyben? Hová forduljak? A szennyvízhálózat adott a községben de Ő nem köti be.

Joga van ehhez,ha már egyszer van vezetékes víz a lakásában és biztosított a szennyvízhálózat is az egész községben? Kérem segítsen abban, hogy mi lehet erre a legjobb megoldás?

Javaslom, keresse fel a helyi Polgármesteri Hivatalt és beszélgessenek el a jegyzővel a történtekről. A jegyzőnek feladata – joga és kötelessége – hogy a helyi szomszédjogi ügyekben eljárjon. Ennek során olyan megoldásokat javasolhat a jegyző, mely megoldás lehet problémáikra, nyugalmuk megőrzése érdekében.

Élettársi vagyonmegosztás

Share Button

Élettársi vagyonmegosztással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az élettársi kapcsolat alatt vásároltunk egy házat ami 50-50%-ban került a nevünkre.

A vételárban benne volt a párom kapcsolat előtti lakásának ára (8 millió) is és hitelt is vettünk fel rá.(A ház jelenlegi piaci ára 30 millió körül van).

Mivel a párom bankban dolgozik és kapott kedvezményes munkáltatói hitelt így a hitel csak az ő nevén szerepelt. Mivel én ez idő alatt a közös gyermekünket neveltem otthon és a háztartást vezettem (valamint besegítettem a párom nevén lévő cégben) a gyes-en, gyed-en kívül nem volt jövedelmem vagyis a hitel törlesztőrészleteit is a párom bankszámlájáról fizettük.

Érdeklődni szeretnék, hogy ebben az esetben a házból milyen részre tarthatok igényt?  A gyerekre természetesen már nem tart igényt a párom a ház árából pedig mindössze 5 millió forintot akar adni.

Az ő ügyvédje szerint őt illeti meg a korábbi lakásának ára (8 millió) és a felvett hitel teljes összege mivel az ő számlájáról történt a törlesztés.

Lehetséges, hogy az, hogy én a közös gyermekünket neveltem és a háztartást vezettem semmit nem jelent a párom pedig ez alatt a saját vagyonát gyarapította?

Az élettársi viszony az érzelmi kapcsolaton felül gazdasági kapcsolat is. Fennállása alatt az élettársak közös tulajdonosai lesznek mindannak, amit együttélésük alatt közös gazdálkodásuk során szereztek.

A szerzésben való közreműködésük aránya feltárása során nem csak a felek jövedelmét kell vizsgálni, hanem az élettársak által folytatott tevékenységeket is, mint például a gyermek nevelést.

Mindezeket az együttélés teljes időszakában kell vizsgálni és ezek összevetésével lehet a közreműködés arányát megállapítani.

A háztartásban végzett munka az élettársi vagyonközösség során elismert gazdasági tevékenység. Ugyanilyen a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is.

Mindkettő a szerzésben való közreműködésnek számít. Gazdasági értékének meghatározása a vonatkozó bírói gyakorlat szerint történik.

Fontos szabály, ha a szerzésben való közreműködés aránya a bírósági  bizonyítási eljárás lefolytatása során sem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni.

Közös tulajdon megszüntetése

Share Button

Elváltam a férjemtől és a házunk eladásával megbíztunk egy ingatlanközvetítőt.

Ő talált is egy vevőt, de a volt férjem már nem akarja eladni, de engem se tud kifizetni.

Mit tehetek ebben az ügyben, hogy aláírja az adásvételi szerződést.

Jogi eszközzel  a szerződés aláírását nem lehet kikényszerítenie. Ebben a körben  a meggyőzésnek van domináns szerepe.

Tudassa tehát volt férjével, hogy szándékozik a közös tulajdont megszüntető pert kezdeményezni – ha a Ő a közös értékesítéstől elzárkózik.

Ebben az esetben általában árverésre kerül sor –mely egyikőjüknek sem érdeke.

Közös tulajdon megszüntetése családon belül

Share Button

Nagymamám megörökölte egy viszonylag nagy értékű ingatlan 3/4 tulajdonrészét, valamint haszonélvezete is van az ingatlanon. Tulajdonrészét szeretné nekem (unokájának) ajándékozni. A problémánk az 1/4 rész tulajdonosával van. 

A későbbiekben szeretnék az ingatlanba beköltözni, azonban előtte különböző értéknövelő beruházásokat szeretnék végrehajtani.

A tulajdonostársat többször megkerestük kivásárlási ajánlattal, azonban a tulajdonrészét jóval többre értékeli a valósnál. Mindenképp szeretném, hogy a tulajdonomba kerüljön a teljes ingatlan, hisz nyilván a beruházásokhoz nem fog hozzájárulni.

Szükséges-e a tulajdonostárs beleegyezése az ajándékozáshoz?
Hogyan kerülhetne a tulajdonomba az ingatlan, ha az 1/4 rész értékén nem tudunk közösen megegyezni? Van-e erre valami jogi lehetőség?

Nagymama ajándékozásához nem kell a tulajdonostárs beleegyezése. Nagymama illetékmentesen ajándékozhatja a 3/4 ingatlant unokájára. Így új osztatlan közös tulajdon keletkezik a1 1/4 rész tulajdonosával.

A közös tulajdon megszüntetését, -ha békés úton nem megy-bíróságtól lehet kezdeményezni. Ebben az eljárásban Önnek lehetősége lesz megváltással megszerezni az 1/4 részt is. Az értéke igazságügyi szakértő állapítja meg, nem a kisebbségi tulajdonostárs.

Közös tulajdon megszüntetése haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében

Share Button

Édesanyán 10 évig élt valakivel, aki a halála előtt írt egy végrendeletet, miszerint én vagyok az egyik örökös, a másik örökös a vér szerinti lánya, édesanyámnak pedig lakhatási joga van a tulajdonban.

A vér szerinti lány nem él velünk, viszont édesanyám az ingatlanban lakik. Most ügyvédhez fordult és követeli az ő részét, mégpedig készpénzben, mivel az ingatlant nem sikerült eladnunk.

Tartunk attól, hogy az ingatlant el fogják árverezni, mivel nem tudjuk őt kifizetni. Kérdezni szeretném, hogy ez lehetséges e és mivel tudnánk védekezni? Még annyit, hogy a végrendeletben le van írva, hogy édesanyámnak élete végéig lakhatást kell biztosítanunk, mind a ketten.

A közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kérheti  bíróságtól, ha peren kívüli egyezség, vagy eladás útján a közös tulajdon nem szűnik meg.

Önöknek jogában állna megváltani az ingatlant a tulajdonostárstól, de nem tudják. Javaslom, hogy próbálják meg az ingatlan közös értékesítését,  és a vételár felosztását, ugyanis ha bíróság árverés útján szünteti meg a közös tulajdont, anyagilag sokkal rosszabbul járnak.

A közös értékesítésnél édesanya haszonélvezeti joga komoly értéket képvisel. ha az ingatlan 12 Mft értékű, és édesanya 65 évnál idősebb, akkor a haszonélvezet értéke (2.400.000 Ft) Az önre és a másik tulajdonosra eső rész fejenként 4, 8 MFt.

Vegyék ezt figyelembe, ha mégis kifizetnék a másik tulajdonostársat.

A közös tulajdon megszüntetését sajnos megakadályozni nem lehet, mert a másik tulajdonostárs kérelmére a bíróságnak döntenie kell, és ez a döntés végső soron nem lehet más, mint az árverés.

Házastársi közös vagyon

Share Button

Házasságunk alatt a férjem külön vagyonából ingatlant vásároltunk, de házasságkötéskor nem írtunk vagyonszerződést, melyben leírtuk volna, hogy van a férjemnek külön vagyona.

Csak a férjem nevére került az ingatlan, mert én sajnos bar listás vagyok. A kérdésem az, hogy ügyvéd előtt kell-e nyilatkozni, és mikor?

Az ingatlan a napokban kerül bejegyzésre a férjem nevére a földhivatalban. 

A házastársi közös vagyon mindaz, ami nem tartozik valamelyik fél külön vagyonába.

A házastárs külön vagyonához tartozik:

a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, 

a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

a külön vagyon értékén szerzett vagyontárgy. Az ingatlan jogi sorsa a jogszabálynak megfelelően alakult – ezért külön nyilatkozatra nincs szükség.

Örökölt ingatlan közös tulajdoni jogának megszüntetése

Share Button

Édesapám halála után örököltem egy öröklakás 1/6 részét, – az 5/6 részt a féltestvérem.

Szeretném ha az ingatlan forgalmi értékét figyelembe véve kifizetné a részemet készpénzben. Sajnos azonban erre nem igazán hajlandó, illetve jóval érték alatti „nevetséges” összeget ajánl, kifogásként megemlítve nincs pénze.

Lenne vevő a lakásra, – de eladni sem szeretné, mert hogy adóznia kell utána /nem vagyok tisztában azzal sem, hogy amikor az édesanyja 2013-ban meghalt történt -e a hagyatékátadó végzésben ingatlan érték becslés? Talán ezért hozta fel ezt a kifogást, a kevés összegről ?

Kérem a segítségét mit tehetek, mert fizetni nem akar /legalábbis amennyiért el lehetne adni, – annak az 1/6 részét/, mindenhol falakba ütközöm, apám 15 éve halt meg és szeretném megkapni a jogos részem.

Ha mégis sikerülne megállapodni és megvenné a részem a kapott pénzösszeg után milyen fizetési kötelezettség /illeték, adó stb./terhel és milyen mértékben ?

Hagyatéki eljárás alapja – ingatlanhagyaték esetében – mindig az  un. adó –és értékbizonyítvány. Ezt az illetékes Polgármesteri hivatal állítja ki.

Az örökös – ha eladja az örökölt lakóingatlant – akkor nem  fizet személyi jövedelemadót ha az örökléstől számított 5 év  már eltelt.

Közös tulajdont bármelyik tulajdonostárs kérelmére megszünteti a bíróság .

Érdemes a közös eladást preferálni, mert a végrehajtási árverés jóval kevesebb bevételt eredményez.

Birtokvédelem

Share Button

Családi házban lakom, és a szomszédom a telekhatártól kb. 50-60 centiméterre terebélyes tujafát ültetett, aminek a teteje már eléri a fürdőszoba és WC ablakomat. Vagyis rövid időn belül mind a két helyiséget beárnyékolja, illetve elveszi a természetes fényt.

Van valamilyen előírás ebben az esetben? Megteheti-e a szomszéd ezt arra hivatkozva, hogy ne lássak át hozzájuk?

A szomszéd szükségtelenül zavarja Önt az ingatlanának használatában, ezért akár birtokvédelmi eljárást is kezdeményezhet vele szemben a helyi önkormányzat jegyzőjénél.

Ennek eredményeként a tuja kivágására vagy kellő metszésére kötelezhetik a szomszédot, aki nem teljesítés esetén bírságolható mindaddig amíg a határozatnak nem tesz eleget.

10 / 11 oldal« Első...7891011