Vissza az előző oldalra

Polgári jog

Szomszéddal való vita rendezése

Polgári jog, Szomszédjog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

A szomszéddal határos területen, de a határtól kb. 40 cm-re, teljes egészében a saját telkemen építettem egy betonkerítést. A kerítés színét natúr szürkén hagytam, mert ez megy a házamhoz.

A szomszédnak ez nem tetszett, és saját oldalán lefestette a betonkerítést, mely teljes egészében az én területemen van, sőt 40 cm-re az én területemen, a telekhatártól. Ez a sárga szín, nemcsak hogy egyáltalán nem megy a házamhoz, de úgy gondolom a szomszédnak nem lett volna szabad az én telkemen álló betonkerítést lefesteni.

Mi erről a véleménye? Mit tehetek annak érdekében, hogy az eredeti állapotot visszaállítsa? Élhetek-e panasszal?

Amennyiben a kerítés mindkét oldala az Ön telkén található, a szomszédnak nincs joga azt saját oldaláról lefesteni.

A szomszédnak lehetősége van ugyanakkor a telekhatárra egy másik kerítést építeni. A meglévő kerítés szomszéd általi átfestése miatt Ön az előzőekben elmondottakhoz hasonlóan jogorvoslatért fordulhat a település jegyzőjéhez, illetve a bírósághoz.

Átjárási szolgalom érvényesítése

Polgári jog, Szomszédjog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

1999-ben egy olyan ingatlant vásároltam, amely csak a szomszéd telkén megközelíthető. Az átjárási szolgalom rá is van vezetve mindkét ingatlan tulajdoni lapjára.

Az elmúlt 14 év alatt semmilyen konfliktusom nem volt a szomszédommal. Most azonban egyik napról a másikra egy vaskaput létesített az utcafront felől, akadályozva ezzel a szab átjárásomat.

Van-e joga hozzá? Mit tehetek?

Ha egy ingatlan közvetlenül nem közelíthető meg közútról, az előtte lévő ingatlan túrni köteles, hogy rajta keresztül történik az átjárás. Ezt mondja ki a Magyar Polgári törvénykönyv.

Ilyenkor mindkét ingatlanra az átjárási szolgalom bejegyzésre kerül. Az Ön ingatlanára olyan bejegyzés kerül, hogy jogosult a másik ingatlanon átjárni, míg a másik ingatlanra azt jegyzik föl, hogy köteles tűrni. Ezek a bejegyzések nem személyhez kötöttek, hanem az ingatlanokra vonatkoznak.

Ha tehát változás áll be a tulajdonos személyében, az átjárás joga nem változik a mindenkori tulajdonosokat megilleti. Ezzel ellentétes magatartás birtokháborításnak minősül.

Önnek a helyi jegyzőtől írásban kell kérnie, hogy tiltsa el szomszédját a jogellenes magatartástól, a kaput bontsa vissza. A jegyző helyszíni szemlét követően határozattal ad jogorvoslatot önnek. A határozat kikényszeríthető megismételhető pénzbírság útján.

Telekhatár vita

Polgári jog, Szomszédjog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Körbe akarom keríteni a telkemet, ezért felmérettem egy céggel.

A szomszédom nem ismeri el az így kialakult telekhatárt és kihuzigálta a jelölő nyilakat. Mit tegyek?

A kitűzési pontok  kihúzása miatt keresse a helyi Polgármesteri Hivatal jegyzőjét és jelentse be a történteket- lehetőleg írásban, tértivevénnyel.

A birtokvitában ugyanis a jegyző illetékes és a birtokháborítás megszüntetése miatt is a jegyző köteles eljárni.

Fellépés a nem fizető lakóval szemben

Polgári jog, Társasház, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Társasházban lakom, ahol az egyik lakó már hónapok óta tartozik a közös költséggel.

Mi, rendesen fizetők ezért hátrányba kerültünk, mert a mínuszok miatt nem tudjuk elvégezni a házon a szükséges csatornajavítási munkálatokat. Mit tehetünk?

A társasház belső szabályzatra (szervezeti és működési szabályzat) rendelkezik arról, hogy a közös képviselő saját hatáskörben úgynevezett jelzálogjog alapító nyilatkozattal jogosult-e a tartozás összegével az adós ingatlanát megterhelni, vagy ehhez közgyűlési határozat szükséges.

Mindkét esetben az ingatlanra jelzálogjog kerül, amely biztosítja a közös költség tartozás jövőbeni megtérülését.

Ha a közösség rövid időn belül a pénzéhez szeretne jutni, a követelését fizetési meghagyással javaslom, hogy érvényesítse. Ennek kibocsátását a közös képviselő közjegyzőtől kérje, és ha a jogerőre emelkedik, végrehajtást is tud indítani az adós ingatlanára.

A végrehajtás során az ingatlan árverezhető, amelyből befolyó vételár biztosítja a közös költség megtérülését.

Az adósnak lehetősége van a fizetési meghagyásnak ellentmondani, melynek során bíróság elé kerül az ügy. A bíróság jogerős ítélete ebben az esetben a végrehajtás alapja.

Tudni kell, hogy a végrehajtás nem automatikus, az külön kérelem alapján indul, és illetékvonzattal jár. A végrehajtó az ügy során felmerült összes költséget, kamatot és a követelést az árverésből befolyó vételárból megfizeti a társasháznak.

Köthető-e eltartási szerződés jelzáloggal terhelt ingatlanra

Eltartási szerződés, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Szeretnék eltartási szerződést kötni egy nagyon kedves ismerősömmel. Azért lenne erre szükség, mert nyugdíjba mentem és a lakáson van 3 millió jelzálogkölcsön. Sajnos egyre nehezebben tudom fizetni a kölcsönt.

Milyen lehetőségeim vannak? Mit tanácsol, mi tegyek?

A tartási /életjáradéki szerződés biztosítékként elidegenítési terhelési tilalom kerül bejegyzésre az ingatlan nyilvántartásba – ezért csak tehermentes ingatlan lehet a fedezete.

Eladható-e eltartással terhelt ingatlan? Jár-e köteles rész?

Eltartási szerződés, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Édesanyám az egyik unokájával és annak a férjével tartási szerződést kötött, hogy amiért eltartják a háznak az anyai részét megkapják, mivel édesapám már régebben meghalt, erre ők betették öt az otthonba hogy nem tudja magát ellátni pszichiátria kezelés alatt állt.

Közben kerestek vevőt a házra és ügyvéd előtt eladták én mint a lánya az apai részt megkaptam ők meg a ház többi részét. Ügyvéd előtt eladtuk.

Miután eladtuk a házat az otthonba meghalt édesanyám a temetésről nem is szóltak nem is voltam jelen a temetésén csak úgy tudtam meg utólag kérdésem az lenne hogy nekem mint a lányának jár e a köteles rész.

Az Ön által vázoltak a régi ptk. idejében történhettek. Az eltartási szerződés a  köteles részt kizárja. Más kérdés, hogy eltartási szerződés hatálya alatt érvényes adásvétel nem történhet az eltartással terhelt ingatlanra, hiszen a tulajdoni lapon tartási jog van bejegyezve, amely csak halotti anyakönyvi kivonattal törölhető az ingatlannyilvántartásból.

Az ingatlan tovább értékesítésének bevétele az eladót illet, abból Önnek köteles rész  nem jár, ugyanis kötelesrész csak hagyatékból jár.

11 / 11 oldal« Első...7891011