Vissza az előző oldalra

Polgári jog

Értékesíthető -e a lakásal közös helyrajzi számon lévő garázs?

Share Button

Társasházi lakásomhoz tartozik egy kizárólagos használati joggal rendelkező gépkocsi-beálló /parkoló/, amely földhivatali bejegyzésben és a társasház alapító okiratában is szerepel. Garázst vásároltam és értékesíteni szeretném kocsi-beállómat.Természetesen a tulajdonos társak írásos hozzájárulásával és elővásárlási joguk biztosításával.Értékesíthető a kizárásos használat joggal rendelkező kocsi-beálló ?

Akár társasházban tulajdon hányaddal nem rendelkező számára is ,ha a tulajdonostársak nem élnek elővásárlási jogukkal, írásban hozzá járulnak a kizárólagos használati jog átruházásához .

Álláspontom szerint önállóan nem forgalom képes a lakáshoz alapító okirat szerint tartozó gépkocsibeálló, mert önálló helyrajzi számon nem szerepel, és az ingatlan-nyilvántartásban sincs osztatlan közös tulajdoni hányadként feltüntetve

Jogosult-e a tulajdonostárs bejelentkezni az ingatlanba, ha már az egyik tulajdonos benne lakik?

Share Button

Édesapám és a nővére megörökölte a nagymamám házát.  Édesapám a többségi tulajdonos, aki a megörökölt házban él, mióta megvásárolták azt nagymamámmal 30 évvel ezelőtt. Nővérének egyéb ingatlana van, ott lakott eddig. 

Arra vagyok kíváncsi, hogy a törvény kötelezheti -e nagynéném apámat a ház eladására, és ha igen, mennyi idő után? Kötelezheti-e apámat, hogy őt kifizesse?

Azon felül, hogy a többségi tulajdonos nem akarja, hogy a testvére bejelentkezzen hozzá állandó lakcímre, ezt hogyan teheti meg? Jogos-e?

Tulajdonostárs a tulajdoni joga alapján jogosult a tulajdoni hányada mértékével arányos ingatlanhasználatra, illetve az ingatlanba bejelentkezhet, oda lakcímkártyát készíttethet.

A tulajdonközösség megszüntetése azaz, hogy egyik tulajdonos a másik tulajdoni jogát magához váltsa, nem lehet egyoldalú elhatározás kérdése. Közös megegyezéssel adásvétel keretében történhet a tulajdonközösség megszüntetése vagy közös értékesítéssel a vételár tulajdoni hányad szerinti elosztásával.

Ha közös megegyezés nincs, bármelyik fél kérheti a tulajdonközösség megszüntetését az illetékes bíróságtól.

 

 

Eladható-e az osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész a tulajdonostárs megkérdezése nélkül?

Share Button

Szeretném megkérdezni közös tulajdonba levő háza ami fel-fele arányba van, eladható-e a másik fél megkérdezése nélkül?

Osztatlan közös ingatlantulajdon esetén az egyik tulajdonostárs kizárólag a saját részét adhatja el, melyre a másik tulajdonostársnak elővásárlási joga van.

A másik tulajdonostárs tehát a harmadik személy vevőtől jövő vételi ajánlatnak megfelelően élhet elővásárlási jogával. Ez a joggyakorlat biztosítja, hogy a másik tulajdonostárs tudta nélkül új tulajdonostárs nem kerülhet osztatlan közös tulajdonba vele.

Hogyan lehet a közös tulajdont megszüntetni?

Share Button

A testvéremmel ketten örököltünk egy házat, amelyben ő benne él. Milyen módon tudnám eladni a részemet, ha ő nem akarja megvenni?

A tulajdonostárs testvérének elővásárlási joga van, ha Ön eladná a fél ingatlana tulajdoni hányadát. Ezt bármikor megteheti, vagy magánkézből, vagy ingatlanközvetítő segítségével.

Ha nem lesz vevője, és a testvére nem kívánja megváltani az Ön részét, bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése.

Mely esetben van elővásárlási joga a társasházi lakások tulajdonosainak?

Share Button

Egy négylakásos társasháznak vagyok az egyik lakásnak a tulajdonosa. A lakások albetétesítve vannak (egy helyrajzi szám,/1/2/3/4) a telek viszont osztatlan közös tulajdon.

Az szeretném megkérdezni, hogy van e elővásárlási jogom ha a szomszédom eladja a lakását?  Ha igen akkor az eladáskor kell kapjak hivatalos papírt, hogy lemondok az elővásárlási jogomról?

Ha a társasház alapszabálya feljogosítja a társasházi lakások tulajdonosait, vagy a társasházat elővásárlásra, abban az esetben lakáseladáskor a többi lakás tulajdonosát, illetve a társasházat fel kell hívni elővásárlási jog gyakorlásra. Ha ilyen rendelkezés nincs, a lakások szabadon értékesíthetők.

Mi történik, ha az eltartó hamarabb halna meg, mint az eltartott?

Share Button

2005-ben kötöttem az édesanyám testvérével egy eltartási szerződést ingatlan átruházással és tartási joggal. Az eltartottam ez év márciusában 90 éves lesz, nagyon jó egészségnek örvend. Sajnos az én egészségi állapotom nagyon megromlott. A
kérdésem mi történik akkor ha én halálozom el előbb?

Az eltartási szerződés „szerencse-jellege” azt is eredményezheti, hogy az
eltartó időben korábban halálozik el, mint akiről gondoskodik. Ebben az
esetben az eltartó jogutódja az örököse, akivel a tartási szerződés
folytatódik.

Mi a teendő, ha osztatlan közös tulajdonban örökölt ingatlanból a tulajdonostárs nem tud kifizetni?

Share Button

Testvéremmel 2015. októberében, (édesapánk halála után) örököltünk egy lakást 2/3 , 1/3 részben.Nekem van 1/3 rész. A testvérem nem akarja eladni az ingatlan, számomra a részemet kifizetni nem tudja. Kérdésem ilyen esetben mit tudok tenni?

A közös tulajdon bírósági úton történő megszüntetését lehet kérni, ha a közös értékesítéstől valamelyik tulajdonostárs elzárkózik, illetve a tulajdoni hányadát nem akarja eladni a másiknak.

Hogyan szüntethető meg az örököstárssal fennálló osztatlan közös tulajdon?

Share Button

Szüleim halálát követően ingatlanjukat, testvéremmel örököltük. Én eladnám, de ő nem akarja. Idegen embernek meg így, a felét nem tudom értékesíteni.

Ő azt mondta,hogy bár ki tudna fizetni,nem akarja megvenni a részem. Mit tehetek ebben a helyzetben?

Ön is megválthatja a testvére részét, javaslom tegyen vételi ajánlatot. Ha erre nincs lehetősége és a közös értékesítés is meghiúsult, bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését, mely esetben végső soron az ingatan árverésből befolyt tulajdoni hányad arányos vételára illeti meg Önt.

 

A közös tulajdonú ingatlan megszűntetése

Share Button

Azzal a kérdéssel fordulnék önhöz, mi lehet a teendő abban az esetben ha szüleim elváltak és a családi házat édesapám a részét a testvéremre hagyta, mivel úgy gondolta a másik fele pedig az enyém lesz „amikor” majd édesanyám meghal.

Jelenleg nem lakik senki a házban és bátyám nem hajlandó eladni a házat viszont a számlákat se hajlandó fizetni. Lenne vevő is a házra, viszont mivel a fele az ő nevén van a másik fele a háznak édesanyám nevén így nem tudjuk eladni.

Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonú ingatlan közös eladásában megegyezni nem tudnak, továbbá, ha egyik sem váltja meg a másik ingatlan részét, bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon bíróság általi megszüntetését.

Hogyan adható el a Magyar Állammal osztatlan közös ingatlan?

Share Button

2012-ben örököltem egy belterületi ingatlant 1/4 részben.(207m2-kivett beépítetlen terület)2014-ben az egyik tulajdonos halála után 1/4 rész az állam tulajdonába került. A másik két tulajdonostársammal el szeretnénk adni, mivel ők már idősek (80+), hogy ne „osztódjon tovább a haláluk után a föld. Az lenne a kérdésem, ha találnánk rá vevőt, hogy mehetne végbe az adásvétel az egészre, úgy hogy az állam is tulajdonos.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része, ha magántulajdonban van, akként is eladható, hogy a Magyar Állam tulajdoni illetősége fennmarad.  Ebben az esetben a Magyar Államnak csupán elővásárlási joga van, mellyel belterületi ingatlanok esetében általában nem él. Javaslom, hogy ingatlanirodán keresztül hirdessék meg az ingatlan eladását. A Vevő később eldöntheti, hogy tesz-e vételi ajánlatot az állami tulajdonú ingatlanrészre vagy sem.

3 / 11 oldal12345...10...Utolsó »