Vissza az előző oldalra

Polgári jog

Ki jogosult szomszédjogi vitában dönteni és hogyan?

Share Button

Van egy diófám, ami a szomszéd háztól 5-6 méterre áll. Az ága átnyúlik a ház tetejére de nem ér hozzá, kárt nem okozott húsz éven keresztül. A szomszéd a jegyzőhöz fordult , hogy vágjuk le a fa fél koronáját. A jegyző azzal fenyegetett hogy kivágatja a fát. Van-e joga a jegyzőnek a fát kivágatni ha az kárt nem okoz?

A szomszédok egymás közötti egy éven belüli vitájának eldöntése az illetékes jegyző hatásköre. Ilyen például a határon túl nyúló fák által keletkezett jogvita. Az illetékes jegyző helyszíni szemlét tartva dönt arról, milyen intézkedés foganatosítása szükséges a vita feloldására.

Átnyúló lombkorona esetén joga van elrendelni a lombkorona csonkítását vagy a fa kivágását. A jegyzői határozat határidőt tartalmaz a kötelezettre nézve, hogy mennyi idő alatt kell a jegyző döntését végrehajtania. A határidőt elmulasztó szomszéddal szemben a jegyzőnek bírságolási lehetősége van továbbá hogy a szomszéd költségén a fa csonkítását vagy kivágását elvégeztesse.Egy éven túl fennálló szomszédjogi vita birósági hatáskörbe tartozik.

Szülő által elajándékozott ingatlan eladása után igényelhető -e köteles rész?

Share Button

Édesanyám a testvéremnek ajándékozta az édesapámmal közös tulajdonban volt ingatlan 1/2-ed részét. Édesapám 3 éve elhunyt, tehát, a mostani állapot alapján nekem 1/4-ed részem van az ingatlanban.

A testvérem a telek beépítetlen részét, melyet ajándékba kapott, eladta építési teleknek.

Kérdésem: Ki döntötte el, hogy a telek beépítetlen része csak az övé, ez jogos volt-e? A tulajdoni lapon ez nincs kijelölve. Az eladás után nem kellene megkapnom a köteles részt?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében az egyik tulajdonos tulajdoni illetősége eladásakor a másik tulajdonosnak elővásárlási joga van. Az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat hiányában a tulajdonosváltozást a földhivatal nem vezeti át.

Tértivevényes ajánlott levéllel történő lemondatásnál elegendő a tulajdonos társ címéről „nem kereste, elköltözött stb.” jelöléssel visszaérkező dokumentum csatolása a földhivatalhoz.

A fent elmondottak igazak, ha a tulajdonos társ nem az egész tulajdoni hányadát, hanem annak csak egy részét értékesíti harmadik személy felé.

Az Ön joga tehát az eladásnál, hogy ugyanazon az áron, amennyiért a harmadik személy megvette volna az ingatlanrészt Ön is megveheti. Köteles rész azonban ilyen jogügyleteknél nem érvényesíthető, mert a kötelesrész az öröklési joghoz tartozik.

Hogyan szüntethető meg a közösen örökölt ingatlan osztatlan közös jellege?

Share Button

Élettársam májusban elhalálozott, és két kiskorú gyermek az örökös. Egy közös gyermekünk van, a másik gyermek előző házasságából született. az lenne a kérdésem, hogy a két kiskorú közösen örökölt ingatlanjából, van e valamilyen mód, hogy kifizessék a kislányom részét.? A lakásból kiköltöztünk.  A másik örökös és törvényes gyámja használja nyaralónak, az ingatlant. A másik kérdésem, hogy az életbiztosítás, aminek én voltam a kedvezményezettje, azt az összeget is felezni kell a két örökös közt?

Osztatlan közös tulajdon esetén ha csak egyik tulajdonos használja az ingatlant a másik tulajdonos jogosult az ő tulajdoni hányadának használatáért helyben szokásos bérleti/használati díjat igényelni.

Ha bármely tulajdonostárs meg kívánja szüntetni a tulajdonközösséget ezt a következők szerint teheti meg: magához váltja a másik tulajdonostárs részét vagy közösen értékesítik a tulajdonostársak az egész ingatlant és a befolyó vételárat egymás között tulajdoni hányadaik arányában felosztják vagy egyik tulajdonostárs eladja tulajdoni részét harmadik személynek (ebben az esetben a másiknak elővásárlási joga van) vagy ha az ingatlan műszakilag megosztható az ingatlant társasházasítják (így önálló tulajdonok alakulnak ki) vagy bíróságtól kérik a tulajdonközösség megszüntetését.

Kiskorú tulajdonostársak esetében az illetékes gyámhatóság a fenti jogügyleteknél nem mellőzhető.

Biztosítási tanácsadónk állásfoglalása szerint életbiztosítás esetén a kedvezményezett jogosult a biztosítási összeg felvételére, az nem képezi a hagyaték tárgyát.

 

Hogyan szüntetehető meg a közös tulajdon?

Share Button

Édesapánk tavaly tavasszal elhunyt. Nővéremmel közösen örököltünk egy budapesti ingatlant – mi vidéken élünk.A nővérem férje Budapesten dolgozik, Ő lakja hét közben a házat.

Próbáltuk közvetítőn keresztül értékesíteni, de azt hiszem túl magas árat kértünk érte és nem sikerült eladni.

Sajnos úgy veszem észre, hogy a nővérem nem mutat túl nagy hajlandóságot az eladásra, hiszen Nekik ez az állapot megfelel. Én viszont szeretnék már a pénzemhez jutni.

Van a magyar jogalkotásban olyan paragrafus, amely segít nekem hozzájutni a jogos örökségemhez?

A tulajdonostársi közösség olyan kényszerközösség, amelyet nem kötelező fenntartani. Bármely tulajdonostárs kérésére a közös tulajdont a bíróság megszüntetheti.

Nem érdemes azonban idáig eljutni, mert ennél jóval egyszerűbb az egymás közötti megegyezés a tulajdonostárs megváltása. Ha nem akarja a másik tulajdonostárs kivásárolni a társát, akkor a közös értékesítés a legjobb megoldás.

Ilyenkor az ingatlant kiürített bérlőtől mentes állapotban kell a vevőnek átadni. Ön is szorgalmazhatja az ingatlan eladását különböző ingatlanirodáknak adott megbízás útján.

A vételár kialakítását az ingatlanirodával közösen javaslom megtenni vagy az ingatlanról eladás előtti becslés készítésével meghatározni.

Hogyan érvényesíthető az állagmegóvásra történt ráfordítás közös tulajdon esetén?

Share Button

Ha  egy ingatlant többen birtoklunk, a tulajdonostársak, rábírhatók-e valamilyen módon a költségek megfizetésére, az ingatlan állagának megóvására, fenntartására? Ha én felújítom a házat, a későbbi eladás/öröklés/ajándékozás során ők vagy az örököseik milyen mértékben részesülnek az ingatlan árából? Esetleg értékbecsléssel érdemes megállapítani az ingatlan jelenlegi értékét és lehetséges, hogy évek múltán csak az inflációval növelt érték jár nekik?

Ha ők nem használják, nem tartják karban, a fenntartási, felújítási költségekbe nem szállnak be, kérhetnek-e tőlem bármilyen használati/bérleti díjat, amiért a teljes ingatlant használom vagy kiadhatják-e bérbe más személynek?

Elajándékozhatják-e az általam felújított ingatlan rájuk eső részét vagy a tudtom nélkül terhelhetik-e haszonélvezettel, hitellel?

Elég-e számlával bizonyítanom,hogy mennyit költöttem az ingatlanra ill. ami munkát magam el tudok végezni, azt mivel tudom hitelt érdemlően bizonyítani, számszerűsíteni?

Közös tulajdon megszüntetése esetén az Ön által tett állagnövelő beruházások értékét a bíróság az Ön javára ítéli meg.

A beruházások értékét számlákkal illetve igazságügyi szakértői véleménnyel lehet igazolni. Más a helyzet ha a tulajdonostárs értékesíti vagy elajándékozza a részét vagy arra haszonélvezetet alapít.

Adásvételnél Önnek elővásárlási joga van, míg az ajándékozásról vagy haszonélvezet alapításról Ön nem is értesül, ezért javaslom, hogy váltsa magához közös tulajdon megszüntetési perben az egész ingatlant.

 

Hogyan önállósíthatóak az osztatlan közös területen álló épületek?

Share Button

Van egy ingatlanunk, ami egy helyrajzi számon van különálló épületekkel ami összesen 2563 m2. A telekrészeket egymástól kerítés választja el. Bejárat mindenütt az utcafrontra külön bejáratokkal. A mi telkünk a házzal 700 m2-es.

Hogyan lehetne ezt leválasztani önállósítani? Az új törvény szerint lehet e valamennyit beépíteni építési engedély nélkül?

Több felépítmény egy telken azért alakul ki, mert a telek nem megosztható. Az illetékes önkormányzat építésügyi hatósága hatáskörébe tartozik ennek eldöntése.

Önálló helyrajzi számra társasházasítás útján kerülhet az Ön 700 m2-es területe a felépítménnyel. Ehhez valamennyi tulajdonostárs egyetértése és a társasház alapító okirat aláírása is szükséges.

Jó megoldás lehet még, ha a tulajdonostársak a fennálló használati jogviszonyok alapján természetbeni kizárólagos használati megállapodást kötnek. Ehhez egy földmérő által készített vázrajz is mellékelhető. Ilyen esetben a tulajdoni hányadok önállóan jelzálogjoggal terhelhetőek.

Eladható-e egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan egyik tulajdonosra eső része?

Share Button

Testvéremmel fele-fele arányban van egy házunk ahol Ő él egyedül.

A házat én szeretném eladni, de Ő sokat akar érte kérni, kb annyit szeretne a fele házért, mint amennyit az egész ér.

A részemet nem tudja megvenni. El tudom- e adni az én részem valakinek, ami egy osztatlan közös?

A bíróságon nagyon sokat kellene fizetnem és azt én sem tudom vállalni. Az az ár amit mondtam neki nem érdekli.

Ha vevőt talál az 1 / 2-ed tulajdonú ingatlanára az adásvételi szerződés érvényesen megköthető. Ebben az esetben természetbeni kizárólagos használati megállapodást érdemes kötni a vevő és a testvér között az ingatlan és a telek használatára vonatkozóan. A tulajdonostárs testvérét elővásárlási jog illeti meg.

Építhető-e mobilgarázs osztatlan közös területen?

Share Button

18 lakásos társasház osztatlan közös tulajdonú udvarán vásároltam egy felszíni parkoló kizárólagos használati jogát 2 évvel ezelőtt.

A parkoló egyik oldalán garázssor van, a másik oldalán kertrész, ez egy különálló, telek szélén elhelyezett parkoló. Szeretnék rá építeni egy tetőt az autóm árnyékolására. Oldalai nem lennének, csak tartógerendák és a tető. Ehhez kell a tulajdonosok 100%-os beleegyezése?

Amennyiben nem sikerül kivitelezni a tető megépítését (ugyanis van 1-2 lakó, akinek nem felelne meg) mobil garázs hosszú távú állandó felállításához szükséges a lakók beleegyezése? Ha igen, milyen százalékban?

A vonatkozó alapító okirat és SZMSZ hiányában általában elmondható, hogy a tulajdonostársak hozzájárulása nem mellőzhető a mobilgarázs és hasonló gépjármű tároló felépítmények létrehozása előtt.  A belső szabályzatok irányadóak, ha a tulajdonostársak a törvényi rendelkezésektől eltérően határozták meg az ilyen jellegű felépítmények létrehozására vonatkozó előírásokat. Javaslom, hogy egyeztessen a társasház közös képviselőjével az Önre vonatkozó követelményekről.

Milyen következménnyel jár a tulajdonostársra nézve, ha a közműveket használó tulajdonostárs nem fizeti a költségeket?

Share Button

Lakás ügyben szeretnék feltenni Önnek egy kérdést. Van egy lakás ami közös tulajdon az öcsémmel. Én 2 éve elköltöztem a lakásból az öcsém természete miatt. Tehát a visszaköltözésem nem lehetséges. A számlák továbbra is az én és az öcsém nevére érkeznek.

Jelenleg az öcsém fizeti, de az a problémám, hogy egyszer fizeti egyszer nem és attól félek hogy ha nagyobb összegű tartozás halmozódna fel azt az én számlámról fogják levonni.

Ezt elkerülvén arra gondoltam, hogy a számlákat az öcsém beleegyezésével az ő nevére íratjuk. Viszont felmerült bennem és mások is mondták, hogy akkor így lemondok a lakás tulajdon részemről és elvesztem a lakást és ezt nem szeretném, csupán megoldást szeretnék találni, mivel a testvérem nem hajlandó eladni a lakást.

A közmű számlák teherviselő személyében történő változtatás az ingatlan tulajdoni jogát nem érinti. Más kérdés, ha kizárólag az öccse lesz a számlafizető és tartozást halmoz fel – a tartozást a közműszolgáltató az ingatlanra fogja ráterhelni.

Milyen módon szüntethető meg a közös tulajdon?

Share Button

Lányom 6 évvel ezelőtt 2 szobás panel lakást vásárolt párjával. A lakás vételárába a párja 300ezer forintot vitt,a lányom két és fél milliót. A szerződésben nem ez az összeg szerepel, hanem 2/3- 1/3 arány.

Sajnos a kapcsolatuk megromlott és szeretnék ezt a helyzetet tisztázni. A lakást közben felújították közösen. A párjával nincsenek összeházasodva. A mai napig nincs a közös lakásba bejelentve.Közös gyermekük is van, aki 7 éves. Agresszív viselkedése miatt kérte a lányom, hogy költözzön el. Nem hajlandó, pedig 1 millió forintot is ajánlottunk fel neki. Mit lehet ilyenkor tenni?

Közös tulajdon megszüntetésének van helye, ha a tulajdonostársak egymás közötti viszonya megromlik.

Ennek a következő módjai vannak:

  • közös értékesítés és a vételár felosztása,
  • egyik tulajdonostárs megváltja a másik tulajdoni részét,
  • bíróságtól kérik a felek a közös tulajdon megszüntetését.
5 / 11 oldal« Első...34567...10...Utolsó »