Kevesen tudják, hogy ha egy adásvételi szerződést az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, annak jogi sorsa még bármikor megváltoztatható. A változás kivitelezése csak a szerződő feleken múlik.
Például az adásvételi szerződés utólag közös megegyezéssel felbontható. A felbontás egyfelől azzal jár, hogy az eredeti állapotot kell a feleknek visszaállítani, másfelől hogy a szerzéssel kapcsolatosan megfizetett illetéket visszaigényelhetik az elévülési 5 éven belül.
Előfordulhat olyan eset is, hogy az ajándékozó – mert létfenntartásához szükséges vagy mert meghiúsult az a feltétel amiért az ajándékot adta – visszaköveteli az ajándékot. Házastársak esetén gyakori hogy egy ingatlanra a házastársak között csak egyik van tulajdonosként bejegyezve . Közös akarattal és ügyvédi okirattal illetékmentesen bármikor bejegyezhető a másik is . Ezt hívjuk tulajdonjog rendezésnek.
Ugyanez igaz fordítva is: ha mindkét fél tulajdoni joga szerepel az ingatlan- nyilvántartásban, bármikor köthetnek a felek olyan tartalmú megállapodást, hogy csak egyikőjük legyen bejegyzett tulajdonos, például mert kifejezetten csak az egyikőjük különvagyonából vásárolták az ingatlant.
Fontos tudni, ha házastársak közül valamelyikőjük tulajdonában lévő telekre építenek a felek vagy ezen telken álló házhoz hozzáépítenek, úgy közös tulajdon keletkezik.
Ennek ellenére csak a telek tulajdonos nevén van nyilvántartva az ingatlan a földhivatalba. Az ilyen ráépítés követően javasolt, hogy a közös tulajdont és annak mértékét a felek ügyvédi okiratban rendezzék, a tulajdoni hányadokat a valóságnak megfelelően állapítsák meg.
Ezen okirattal kerülnek bejegyzésre a helyes tulajdoni arányok. Jó hír, hogy az ilyen jellegű tulajdonszerzések után vagyonszerzési illeték nem kell fizetni, hiszen a tulajdonjog rendezéssel a bejegyző fél azt kapja, ami amúgy is az övé volt, vagyonszerzés nem történik.