adásvétel címkével jelölt bejegyzések

Kell-e szja-t fizetni 5 éven túli eladás esetén?

Share Button

2013-évben vásároltam egy lakást 10 mill.Ft-ért, tulajdoni hányadom 1/1, anyukámnak holtig tartó haszonélvezettel.

2019-évben édesanyám (63 éves) ingyenesen lemondott a haszonélvezeti jogáról, az ingatlan forgalmi értékét 20 mill.Ft összegben jelöltük.

Most lenne egy vevő rá, 21 millióért. Amennyiben eladom kell-e utána adóznom (SZJA), ha kell mennyit kell fizetnem, hogy számolom ki?

A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog. Az értéktét az Illeték Törvény 72. §-a szerint lehet kiszámítani. Például egy 20 millió forint értékű ingatlan esetében a 63 éves haszonélvező jogának értéke 6 millió forint. Ha ezt a jogát  ingyenesen szünteti meg a haszonélvező az olyan mintha a tulajdonosnak ajándékba adnak 6 millió forintot.

Ha a tulajdonos olyan ingatlant ad el amely már több mint 5 éve  volt a tulajdonában, akkor az eladási ár után SZJA-t fizetnie nem kell függetlenül attól, hogy mennyiért vásárolta meg az ingatlant.

Milyen módon lehet egy lakás tulajdoni jogát visszarendezni a leginkább költségkímélő módon?

Share Button

30 évvel ezelőtt az akkori párommal vásároltunk egy lakást, melynek adás vételi szerződésében tulajdonostársként vagyunk feltüntetve. A kapcsolat 2 év együttélés után megszűnt, de az ingatlan azóta is fele arányban az ő nevén van.

Én jelenleg is ebben az ingatlanban lakom, de szeretném a helyzetet tisztázni (már csak a gyermekem miatt is) és a lakást 100%-ban a saját tulajdonomba venni. Ezzel kapcsolatban a volt élettársam semmilyen akadályt nem állít, nem kíván semmi anyagi jóvátételt. (hisz igazából 28 éve nem lakik ott, nem fizet semmilyen költséget.)

A kérdésem, hogy lehetne a legköltségtakarékosabban megoldani a helyzetet.

Amennyiben gyermekének apja a volt párja, lehetőség kínálkozna arra, hogy a fél ingatlant a gyermek az apjától ajándékba kapja.

Majd később ha úgy gondolja azt édesanyjának ajándékozza. Mindkét ajándékozás illetékmentes.

Ha a gyermeke apja nem a volt élettárs, akkor a tulajdonostársak egymás között köthetnek ajándékozási szerződést, mely után  Önnek 9% ajándékozási illetéket kell fizetnie.

Ha a fél ingatlant  megvásárolná, akkor az illeték mértéke a vételár 4%-a.

Milyen illetékkedvezménnyel vásárolhat meg egy cég ingatlanokat melyeket tovább akar értékesíteni?

Share Button

Lehet-e teljes illeték mentességet kapnia egy cégnek (KFT.), amely azzal a határozott céllal vesz meg egy ingatlant, hogy azt felújítás után tovább értékesítse?

Ha igen, mik azok a feltételek, amik teljesülése esetén ez előfordulhat, illetve amik szükségesek, vannak-e valamilyen korlátozó tényezők?

Ha nem, mi a legnagyobb kedvezmény, amit megkaphat?

50% illetékkedvezményre, azaz 2% illetékfizetésre lehet jogosult az a társaság aki fő tevékenységben ingatlan forgalmazással foglalkozik.

Ha az ilyen társaság továbbértékesítési célzattal vásárol ingatlant a részleges illetékmentesség igénybevételéhez az is szükséges, hogy az ingatlant 2 éven belül továbbértékesítse.

Javaslom hogy könyvelőjével egyeztessen arról, hogy az Ön Kft.-je alapító okirata megfelelő e az illetékkedvezmény igénybevételéhez.

 

 

Mennyit kell adózni örökölt ingatlan eladása után? Mennyi az özvegyi jog értéke?

Share Button

2007. augusztus 4- én meghalt a férjem: özvegyi jog van bejegyezve a tulajdoni lapra.

4 saját gyermekünk született,és most a családi házat eladnánk , s azt szeretném megtudni , hogy mennyi az özvegyi jog értéke  ,sikeres eladás után?

Az így eladott ingatlan után kell e szja-t fizetnem és a gyerekeknek akik már nagykorúak?

Kell e az eladás előtt valamit intéznem a földhivatalnál,vagy elég ha az eladás után töröltetem az özvegyi jogot? Hogyan kell adózni, ha Németországban dolgozom, újra kell -e indítani a magyar NAV-nál az adózást, mert már 2016-tól dolgozom kint itt adózom?

Az özvegyi jog, más néven holtig tartó haszonélvezeti jog vagyoni értékű jognak minősül. Az eladási árból lehet kiszámítani annak értékét, úgy hogy el kell osztani 20-al és szorozni kell a haszonélvező életkorához kapcsolódó szorzóval. Például 20 millió forint értékű ingatlan eladásánál, ha a haszonélvező 65 évnél idősebb (4-es a szorzója) a haszonélvezet jogértéke 4 millió forint.

Az eladott ingatlan után a szerzésétől, öröklésétől számítottan 5 év már eltelt nem kell Szja-t fizetni sem a tulajdonos eladónak  sem a haszonélvezeti jog eladónak.

Az özvegyi jog törlését a földhivatal a vonatkozó adásvételi szerződés benyújtása alapján végzi el, azaz a szerződésben a haszonélvezeti jogát a jogosult eladással szünteti meg (vagy ingyenes lemondással) az törlésre kerül az ingatlan nyilvántartásból.

Eladható-e haszonélvezettel terhelt ház?

Share Button

Édesanyám 2004-es halála után én örököltem a szülői házunk tulajdonjogát 1/1 arányban. A bátyám a nagyanyám házának édesanyánkra eső részét örökölte, illetve ha majd nagyanyánk elhunyt, a teljes ingatlant.Tehát ketten vagyunk testvérek, 1-1 ingatlannal.

A szülői házunkra édesapánk holtig tartó haszonélvezetet örökölt. Ez az ingatlan kb 2010 óta üresen áll. Évente kb 10 napot töltenek benne a bátyámék, mikor külföldről hazajönnek látogatni.

Minden közüzemet én fizetek 2010 óta, de már előtte is többször mikor édesapám nem fizette a közüzemi számlákat és kikapcsolás szélén állt a villany, a víz. A gázt még 2010 előtt kikapcsolták.

A ház állapota folyamatosan romlik. Elmondtam apámnak, hogy el szeretném adni a házat, mert feleslegesen áll, most még többet ér, mint mondjuk 5-10 év múlva.

Először azt mondta igazam van, rendben van. Bátyám hazajött karácsonyra, neki is elmondtam mi a tervem a házzal, de nem akar belemenni, holott nem ő ennek a háznak a tulajdonosa, illetve apánk véleményét is megváltoztatta, aki azóta hallani sem akar az eladásról.

A kérdésem az lenne, hogy hogy tudnám eladni az ingatlant, hogy a haszonélvezet megszűnjön? Csak peres úton tudom elérni, hogy a haszonélvezetet megszüntessék?

Az Ön tulajdonában lévő, de édesapja haszonélvezeti/özvegyi joggal terhelt ingatlant Ön csak a haszonélvezeti  joggal terhelten tudja értékesíteni.

A vevő részéről a vétel ilyenkor befektetési jellegű beruházás hiszen az ingatlant csak a haszonélvezeti joggal tudja megvásárolni.

E körben tudni kell, hogy a haszonélvezőnek a vonatkozó adásvételi szerződést nem kell aláírnia.

Javaslom azonban, hogy édesapát mindenről tájékoztatva egyezzenek meg abban, hogy édesapa a vevőnek eladja a haszonélvezeti jogát, mely az Illetéktörvény 72. §-a szerinti érték.

Például ha édesapa 65 éves elmúlt és az ingatlan 20 millió forintért kel el, a vételárból 4 millió forint míg Önt 16 millió forint illeti  meg.

Tájékoztatom, hogy a haszonélvezet csak az említett módon vagy ingyenes lemondással szüntethető meg – peres úton nem.

Van -e szja fizetési kötelezetség zártkert eladása esetén?

Share Button

„Zártkerti művelés alól kivett terület és gazdasági épület” kategóriájú ingatlanunk van.

A zártkertet 1999-ben vettük, a gazdasági épületet mi építtettük rá, 2014-ben kaptunk rá használatbavételi engedélyt. Ha az idén eladjuk az ingatlant, hogy számítható ki az ezzel kapcsolatos SZJA?

Valamennyi ingatlanra nézve általános szabály, ha eladásra kerül és több mint 5 éve az eladó tulajdonát képezni – függetlenül az ingatlan eladási árától – az eladónak nem kell SZJA-t fizetnie.

Ingatlan adásvételi szerződés kötése és ügyvédi ellenjegyzése elektronikusan, skype útján

Share Button

Új lehetőségként , ma már egy szerződéskötést, például egy ingatlan adásvételt ajándékozást stb. el lehet intézni az okiratot szerkesztő  ügyvéd előtti személyes jelenlét nélkül is, elektronikus úton távazonosítással,mind a magyar mind a külföldi szerződő felek esetében.

A külföldön tartózkodó vagy adott ügyvédi irodában megjelenésben  akadályozott vagy egyéb okból  elfoglalt személyeknek lehetőségük van, hogy otthonukban  írjanak alá adásvételi szerződés illetve egyéb okiratot , melyet az ügyvéd  a távazonosítás után ellenjegyez.  A  távellenjegyzésre azt követően kerül sor hogy a fél által aláírt okiratok az ügyvédi irodába megérkeztek.

Fontos, hogy az ügyvéd által a hang és kép egyidejűleg rögzítésre kerüljön.A  szerződést  aláírt félnek  a felvétel készítéséhez kifejezetten hozzá kell járulnia.

Korábban a külföldi aláírás esetében magyar külképviseleti hatósági felülhitelesítése vagy külföldi közjegyző aláírás hitelesítő záradéka és apostille- tanúsítvány beszerzése valamint ezek OFFI fordítása volt szükséges az ingatlan adásvételhez.

A korábbi szabályoknak való megfelelés az érintett részéről jelentős idő-, és költségráfordítást igényelt, ma már ez gyorsabban és olcsóbban is megoldható.

A gyakorlatban tehát az ügyfél – akár több ezer kilométerre az ügyvédtől – aláírhatja az okiratot  otthonában és megküldi az okiratot szerkesztő ügyvéd irodájának.

Az ügyfélnek tehát  nem kell sem az ügyvédi irodában sem külföldi hatóság előtt megjelennie, hanem a saját otthonából, gyorsan és egyszerűen elintézheti az aláírást.

Összefoglalva:

A szerződő fél postai úton megkapja az ügyvédtől a kinyomtatott teljes dokumentációt és azokat otthonában kék tollal aláírja, majd visszapostázza az ügyvédi irodába. Az ügyvéd ezt követően skype-on hívja fel a szerződést aláírt felet – beazonosítja – és az ügyfél az ügyvéd kérdésére az aláírt okirat felmutatása mellett nyilatkozza, hogy a szerződésen és egyéb nyilatkozaton tett aláírást sajátjaként ismeri el. Fontos tudni, hogy az ügyfélnek a felvétel készítéséhez kifejezetten hozzá kell járulnia. Ez alapján az ügyvéd ellenjegyezheti az adott okiratot és benyújthatja azt a földhivatalhoz.

 A távazonosítás  menete: 

Az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy a távazonosításhoz hozzájárul.

Az ügyfél a szerződéshez szükséges okmányait előzetesen elektronikus vagy postai úton fénymásolatban megküldi az ügyvédnek.

Az ügyfél okmányait fel kell mutassa a kamerának akként hogy az olvasható legyen és a már megküldött dokumentummal beazonosítható legyen.

Az ügyfélnek úgy kell a kamerába néznie, hogy az ügyvéd meg tudjon győződni a felmutatott/megküldött okmányon szereplő fénykép az ügyféllel megegyezik.

Az ügyfél az ügyvéd kérdésére az aláírt okirat felmutatása mellett nyilatkozza, hogy a szerződésen és egyéb nyilatkozaton tett aláírást sajátjaként ismeri el és kijelenti hogy az okirat tartalmát ismeri az akaratának mindenben megfelelő.

Az ügyvédnek a video-telefonálás hang- és képanyagát rögzítenie kell és meg kell őriznie.

 

 

 

 

 

Vásárolhat-e magánszemély 1 hektárnál nagyobb területet?

Share Button

Több, mint 1 hektár földterületet szeretnék vásárolni. Nem kell, hogy termőföld legyen! Napelemparkot szeretnék rajta csináltatni. Mivel nem vagyok gazda, sem aranykalászos, sem semmilyen! Magánszemélyként lehetséges megszereznem egy több mint 1 hektáros területet?

Nem kell annak földművesnek lenni, aki belterületi telket akar venni. Az aranykorona nélküli belterületi ingatlanok esetében nincs semmilyen korlátozás, a megvásárolható területek nagyságára nézve.

Csak a termőföldre igaz, hogy a magánszemély tulajdonában a vásárolandó ingatlannal együtt nem lehet több föld mint 10.000 m2 – ha nem regisztrált földműves a vásárló.

 

Milyen költségekkel jár az apóstól történő ingatlanvásárlás?

Share Button

Apósom eladná ingatlanát nekem és férjemnek. Férjem a fia tehát egyenes ági leszármazottja én a menye vagyok. Hogyan van ilyenkor az illeték fizetése? Férjemnek esetleg nem kell csak nekem?

Egyesági hozzátartozók között úgy az ajándékozás mint az adásvétel illetékmentes.Ugyanez igaz a házastársak közötti ingatlan átruházásra is.

Jó megoldás lehet, ha első körben apósa a fiának adja el az ingatlant, majd az Ön férje azt Önnek tovább ajándékozza.

Hogyan minimalizálható az ingatlanszerzési illeték?

Share Button

Egy új építésű lakást szeretnénk vásárolni 68.5M Ft értékben, amelynek várható átadása 2020. szeptember-decemberében között lesz.

Az önerő egy részéhez feleségem idén júniusban értékesített ingatlanát használnánk fel (22M Ft – vagyis 1 éven túl lesz), majd beköltözés után, a saját lakásom 1 éven belül történő értékesítését (~50M Ft) követően törleszkednénk a hitelt.

Szeretnénk a vagyonszerzési illeték megfizetését minimalizálni, ez hogyan lehetséges?

Ha a magánszemély lakóingatlant vásárol és 3 éven belül eladta másik lakóingatlanát, vagy 1 éven belül eladja azt kérheti, hogy az eladott és a vásárolt lakóingatlan értékének különbözete után szabja ki a NAV a 4% vagyonszerzési illetéket.

Illetékfizetés csak akkor van ha a vásárolt lakás lakóingatlan értéke nagyobb az eladottnál. Ha például házaspárok kötik a fenti ügyletet az elmondottak mindkettőre igazak.

A vagyonszerzési illetéket ugyan úgy mint a személyi jövedelemadót, személyenként kell érteni, az mindig csak az adott személyre vonatkozik, ezért házaspárok esetén az általuk eladott ingatlan vagy ingatlan tulajdoni hányadra vonatkozó adásvételi szerződést másolatban csatolni kell és ugyan így kell eljárni ha bekövetkezik az egy éven belüli értékesítés.

4 / 22 oldal« Első...23456...1020...Utolsó »