adásvételi szerződés címkével jelölt bejegyzések

Milyen feltételekkel vásárolhat EU-s állampolgár lakást Magyarországon?

Share Button

Lakást veszünk a férjemmel Budapesten aki angol állampolgár. Szeretném tudni, milyen formában lenne legkedvezőbb számunkra a lakásvásárlás?  Ha már házasok vagyunk mindegy melyikünk nevére írjuk az adásvételi szerződést?

Tudom hogy neki is kell illetéket fizetnie. Brit állampolgár másképp adózik? Milyen különbség van, ha magyar állampolgár, vagy ha külföldi  vesz lakást házasságkötés után?

Tagállami állampolgár azonos elbírálású mint a magyar. Vagyonszerzési illetéket ( 4% a vételár után) ugyanúgy fizet.

Ha egy éven belül volt lakáseladás akkor csak a különbözet után kell fizetni az illetéket.

Házastársak – ha közös vagyonuk terhére vásárolnak ingatlant – jó ha mindkettőjük nevére ( 1 / 2 – 1 / 2 –ed ) teszik.

Ha  csak egy névre vásárolnak – de közös  vagyonból – akkor a nem bejegyzett tulajdonost ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak kell tekinteni és jogilag ő is az ingatlan felének a tulajdonosa.

Más a helyzet ha külön vagyonú pénz van a vásárlásba beleforgatva: akkor  csak egy névre javasolt a vásárlás.

5 éven belül ha eladásra kerül a vásárolt ingatlan – és többért adják el mint vették –  16 % személyi jövedelemadót kell fizetni utána.( 5 év után bármennyiért el lehet adni ,nem kell utána SZJA-t fizetni)

Javaslom: mindkettőjük nevére vásároljanak.

 

Szükséges-e kifüggesztés, ha osztatlan közös tulajdonostárs 1/1-ed tulajdonba vásárol?

Share Button

Osztatlan közös külterületi földtulajdonban ketten vagyunk tulajdonosok: én és egy Budapesten élő tulajdonos.

Én használom a 90-es évek vége óta az egész területet.( ingyenes használatban).  A tulajdonostárssal megállapodtunk, hogy eladja és én megveszem a területrészét. Adásvétel esetében 1/1 tulajdonos lennék.

Ki kell-e függesztetni az adásvételt? Földművesnek kell -e lenni ahhoz, hogy megvásárolhassam tulajdonostársam tulajdonrészét?

 

Nem regisztrált földműves 1 HA-ig kifüggesztés és jóváhagyás nélkül vásárolhat 1/1-ed tulajdonba osztatlan közös földet. Földművesek mindezt 300 HA-ig tehetik meg.

Megszűnik -e a haszonélvezet az újabb házassággal?

Share Button

Azt szeretném megtudni hogy elvesztettem -e a holtig tartó haszonélvezeti jogot ? 2008 január 28-án meghalt a férjem a gyermekeim apja 30- évig éltünk házasságban.

2009 márciusában újra férjhez mentem és a családi házat el szeretnék adni a gyermekeim, de nem tudom van e beleszólásom most hogy másodszor is férjhez mentem.

A haszonélvezeti jognak két formája van: a szerződéssel létrejövő és a haláleset miatt bekövetkező.

Az elsőt nem befolyásolja az újbóli férjhez menetel, míg a második megszűnik újabb házasság esetén.

Ha Önnek szerződéses alapítású volt a haszonélvezete,  az az újra házasodással nem szűnik meg.

Fontos azonban tudni, hogy a haszonélvező az ingatlan eladásába csak olyan mértékben szólhat bele, hogy kéri a vételárból a haszonélvezeti joga – mint az Illetéktörvény 72§ szerint számítható vagyoni értékű joga – ellenértékének megfizetését. Ebben az esetben haszonélvezeti jog eladóként kell Önt az adásvételi szerződésben feltüntetni.

Felhívom figyelmét, hogy a tulajdonos a haszonélvező megkérdezése nélkül is értékesítheti az ingatlant- de csak haszonélvezeti joggal terhelten. Ez azt jelenti, ha Ön a haszonélvezeti jogát a haláláig fent kívánja tartani azt megteheti, nem köteles az adásvételi szerződésben szerződő partnerként szerepelni.

 

Hogyan adható el egy távol élő, nem együttműködő tulajdonostársakkal közös ingatlan?

Share Button

Édesapám és rokonai évekkel ezelőtt örököltek egy pincét hozzá tartozó területtel. A probléma a következő: édesapám magyarországi örökös, hárman pedig külföldön élnek. Ketten Dél Afrikában, egy pedig Angliában. Magyarországra csak az angliai örökös „jár” (elmúlt 20 évben 3x volt itt)…

Miként tehetné pénzzé (adhatná el) édesapám a saját részét, ha: a dél afrikaiak soha nem jönnek Magyarországra, szóban évekkel ezelőtt lemondtak az örökségükről?

Aki Angliában él az nem foglalkozik az örökséggel, viszont nem beszél magyarul, az eddig felajánlott bármilyen egyezséget a „nem értem miről van szó” válasszal nyugtázza, hiába vettünk segítségbe hivatalos tolmácsot is.Egyszerűen nem akarja megérteni a dolgot.

Az örökölt ingatlant teljes részében mi tartjuk „rendbe” mi nyírjuk a füvet, fizetünk utána mindent, és tartjuk karban a lehetőségeinkhez mérten kb 7-8 éve. (édesapám rokkantnyugdíjas, így a mi segítségünkre szorul ebben is) .

Mit tanácsol,  milyen úton induljunk el hogy minél hamarabb pénzzé tudjuk tenni az örökséget? Értéke kb 2 millió forint, ami 4 fele osztva nevetséges összeg lenne, de édesapámon kívül senki nem akarja eladni – ketten lemondanának róla-, egy pedig se eladni nem akarja a saját részét, se megvenni édesapámét nem akarja.

 Milyen költségekkel és mennyi idővel kellene számolni, hogy számunkra megnyugtató eredménnyel záruljon az ügy?

Az ingatlan édesapát illető tulajdoni hányadára – ha vevőt találnak – kössenek adásvételi szerződést, feltéve ha a vevő a tulajdoni hányadot megvéve hajlandó birtokba lépni és az ingatlant használni.

Ebben az esetben az adásvételi szerződést ügyvéd által, hivatalosan meg kell küldeni a tulajdonos társaknak – elővásárlási joguk gyakorlása végett.

Ha a három tulajdonostárs közül valamelyik megveszi az Ön ingatlan részét Ön a pénzéhez jut. Ha nem élnek elővásárlási jogukkal az Ön vevője, mint tulajdonostárs kérheti a tulajdonközösség megszüntetését bírósági úton, melynek során a másik három tulajdonostársat kivásárolhatja, megválthatja. Így az ingatlan  1 / 1 –ed tulajdonosa lehet.

Ha nem talál ilyen vevőt, akkor a bíróságtól lehet kérnie a közös tulajdon megszüntetését, melynek során végső esetben árverésen kerül értékesítésre az ingatlan és a befolyó vételár lesz felosztva a tulajdonostársak között.

 

Hogyan értékesíthető a hitellel terhelt ingatlan?

Share Button

Szüleim halála után a két testvéremmel örököltünk 1 kertes ingatlant. Édesanyán után hárman egyenlő mértékben. Édesapám után is hárman egyenlő mértékben örököltünk, de én az én részemet a 2 fiamnak adtam tovább mint ajándék.

Sajnos a banki hiteleimet nem tudtam fizetni, így az egyik bank megterhelte az ingatlant. A megterhelt összeg jóval több mint az ingatlan napi valós eladási értéke.

Állítólag csak úgy értékesíthető az ingatlan, ha én kifizetem a megterhelt összeget. Sajnos nincs lehetőségem megtenni. A többi bank a keresetemből a maximálisan levonható 50%-t már vonja.

Hogyan lehet megoldani az értékesítést? Tudom, hogy az én részemből a bank részesedik csak. Milyen feltételekkel lehet mégis eladni, hogy a többiek pénzhez jussanak?

Az ingatlannak nem csak az 1 / 1 –ed tulajdoni joga értékesíthető, hanem pl. az 5 / 6 –od tulajdoni jog is. Az Ön esetében a példában ez azt jelenti, hogy az 5 / 6 –od tehermentes eszmei hányad piaci forgalomban eladható, akként, hogy a vevő Önnel osztatlan közös tulajdonba kerül.

Ez azonban nem életszerű, hiszen kevés ilyen vevő van az ingatlanpiacon. Ha tehát az egész ingatlant akarják értékesíteni a tehermentesítés elkerülhetetlen. Ez történhet saját erőből – mint a gyakorlatban szokás- vagy a vevő által biztosított foglaló, előleg vagy vételár részletből is.

Amennyiben a vevő által biztosított vételár sem fedezi a teljes banki hitel összegét, úgy azt Önök saját forrásból kell kiegészítenie.

Tulajdonosok közti elszámolás többletráfordítás miatt

Share Button

1981-ben halt meg a férjem  hirtelen. Egy  nyaraló félig  sem  készült el, amikor meghalt.  Két kiskorú gyermekkel maradtam egyedül. Szüleim segítségével hozzákezdtem  a további építkezésnek. A falak álltak, a fürdőszoba- WC. Konyha Ki volt csempézve.
Innen kezdtem a munkákat: ajzat-betonozás, külső vakolás- pucolás, járda-lépcső építés, villany- vízszerelés, pince vakolása, befejezése, stb. Azóta már felújítás is történt.
A kérdésem a következő: A 34 év alatt ráfordított anyagi költségek az/ adó. víz villany/ az előbb felsoroltakkal együtt  eladás szempontjából a felén túl és a haszonélvezeten túl  hogyan alakul a tulajdon viszony?  A gyerekek  már felnőttek már unokáim is vannak. Sokat voltunk lenn, de ez az eladás most felmerült.  Anyagi hozzájárulásuk nem volt.

A tulajdonközösségben végzett és csak az egyik tulajdonostárs által tett beruházás, felújítás és egyéb ráfordítás elszámolása a tulajdonközösség megszüntetését eredményező eladáskor esedékessé válik. Közös megegyezéssel a tulajdoni hányadoktól eltérő vételár -elosztásban a tulajdonostársak megegyezhetnek , mely tényt javasolt az adásvételi szerződésben is rögzíteni.
Közös megegyezés hiányában  az eladás előtt kell a tulajdoni viszonyokat kiigazítani. Ezt vita esetén csak bíróság teszi meg. A tulajdoni viszonyokat közös megegyezéssel a földhivatalnál is lehet kérni kiigazítani – erre vonatkozó tulajdoni jogot  elismerő / rendező szerződéssel .

Mikortól köteles fizetni a társasházi közös költséget az új tulajdonos?

Share Button

Társasházi közös költség számításánál a tulajdonosváltozás mikortól hatályos, mikortól fizet az új tulajdonos?

Adásvételi szerződésen alapuló vevői tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, vagyis a bejegyző határozat konstitutív jellegű. A beadvány benyújtása napján a kérelem széljegyre kerül, a bejegyző határozat a kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges, visszaható hatályú. A tulajdoni lapon a bejegyző határozat száma /dátuma a tulajdonjog keletkezésének a napja. ( ha ez nem egyezik a határozat keltezésével, akkor nem a keltezés irányadó hanem az említett határozatszámon írt dátum) Ezért korrektül a tulajdoni lap dönt.

Mikortól számít a telek beépítési kötelezettség?

Share Button

Vásároltunk egy telket, amin még nincs közmű.

Mikortól kezd el ketyegni a 4 év beépíthetőség?

Az adásvételi szerződésben lehet vállalni a vevőnek, hogy az adásvétel tárgyát képező telket 4 éven belül lakóházzal építi be. A kötelezettségvállalás a szerződés aláírásával joghatályos.

Mi szükséges szőlőterület megvásárlásához, hogyan zajlik a folyamat?

Share Button

Tokaj-Hegyalján szeretnék vásárolni szőlőterületet. A kiválasztott terület kb. 3200 m2, melynek az irányára 2 900 e Ft.

Az adásvétel lebonyolításához milyen iratok/nyomtatványok szükségesek (hány példányban), mi az átíratás menete és ennek a költségvonzata, díja.

Általános tájékoztatást szeretnék kérni a vásárlástól a tulajdonba vételig a szükséges és keletkező dokumentumok megjelölésével, letölthetőségével.

Biztonsági papíron és normál papíron kell ügyvédnek az adásvételi szerződést elkészíteni, melyből egy biztonsági és három nem biztonsági példányt az illetékes helyi jegyzőnek kell megküldenie 8 napon belül kifüggesztésre az illetékes Megyei Földhivatal útján.

60 napig a földműves elővásárlási jog jogosultak és ha van tulajdonostárs, akkor a tulajdonos társaknak joguk van az ingatlant a szerződésben foglalt vételáron megvásárolni. Ezt a nyilatkozatukat személyesen kell a jegyzőnél megtenniük.

Ha elővásárlás nem történik, a jegyző az illetékes megyei földhivatalhoz küldi meg a szerződéseket jóváhagyásra. 80 napja van az illetékes  megyei földhivatalnak, hogy jóvá hagyja az adásvételt, vagy azt elutasítsa.

A jóváhagyást záradék formájában vezeti rá a  szerződésre, és egy biztonsági és egy  nem biztonsági papíron készült adásvételt visszaküld az okiratot szerkesztő ügyvédnek.

Az ügyvéd ezt követően érkezteti a szerződéseket a földhivatalnál. A  hivatal 60 napon belül bejegyzi a vevő tulajdoni jogát. A szerződéshez személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya szükséges a felek részéről.

A szerződésben a vételárat meg kell jelölni, és rendelkezni kell, hogy az mikor lesz eladónak megfizetve.

Javaslom, hogy az ingatlan birtokba adására csak a vevő tulajdoni joga bejegyzését követően kerüljön sor, és ezzel egyidejűleg történjék a vételár megfizetése is.

Javaslom továbbá, hogy a vételár ez idő alatt  ügyvédi letétbe legyen véve.

A költségekről: 6250 Ft tulajdoni lap, 6600 Ft földhivatali bejegyzési illeték, a vételár 4 %a vagyonszerzési illeték, és az ügyvédi költség, mely szabad megállapodás tárgya.

Kinek a feladata az adásvétel bejelentése a NAV felé?

Share Button

Abban az esetben, ha a Földhivatal megküldi a határozatot, melyben az adásvételi szerződést jóváhagyta, az egyszerűsített határozat – szemlén a bejegyző határozat résznél az eladó törlésre került, a jogosult nevénél pedig az új vevő szerepel, van-e teendője bármelyik félnek?

Az adásvételi szerződésen a tulajdonjog bejegyzése a határozat szerint megtörtént (Földhivatal által lepecsételve, aláírva).

A NAV-hoz kell-e jelezni vagy a Földhivatal megteszi ezt a lépést? Mennyi időn belül várható, hogy megküldik a vásárlási illetékről a fizetési kérelmet?

Az okiratot szerkesztő ügyvéd köteles a NAV adatlapot is elkészíteni, és azt a bejegyzési kérelemmel együtt a földhivatalnál érkeztetni.

A földhivatal automatikusan küldi tovább az adatlapot a NAV-nak  a szerződés egy példányával. Ezek alapján történik a vagyonszerzési illeték kiszabása.

Az illetékkiszabás és megfizetés időtartama kb. 2-3 hónap.

4 / 5 oldal12345