ajándékozás címkével jelölt bejegyzések

Igényelhető-e köteles rész a korábban elajándékozott földek után?

Share Button

8 éve édesapámtól testvérem, ajándékozás jogcímen több hektár termőföldet szerzett. Édesapánk végrendelkezés nélkül elhunyt, törvényes öröklés szerint örököltük a meglévő vagyonát.

Kérdésem, hogy lehet-e kérni a kötelesrészt az elajándékozott földek után akkor is, ha a törvényes öröklés szerint egyébként a meglévő vagyonból örököltem?

Tehát egyik törvényes örökös a másik törvényes örököstől kérheti-e a kötelesrészt, vagy csak a végrendeleti öröklésnél kérheti az a fél aki egyáltalán nem örökölt semmit?

Végrendelettel ha például az egyik leszármazót az örökhagyó megfosztja az törvényes örökléstől az köteles részt terjeszthet elő a végrendeleti örökössel szemben.

Ha azonban a végrendeletben nem szereplő törvényes örökös  a köteles részt kitevő törvényes 1/3-ot  megörökli – mert a végrendelet ettől a mértéktől nem fosztja meg – köteles rész igényt nem terjeszthet elő.

Hogyan adható át az ingatlanrész féltestvér részére?

Share Button

Édesanyám halála után meg fogom örökölni az ő részét az ingatlanból (a hagyatéki tárgyalás még nem zajlott le), így 100 %-os tulajdonosa leszek a háznak (eddig fele-fele arányban voltunk tulajdonosok).

Az örökrészemet szeretném valamilyen módon átadni testvérem részére (féltestvér). Van-e olyan lehetőség, hogy ezt illetékmentesen le tudjuk bonyolítani?

Féltestvérével közös felmenőjük az apa, az öröklést követően – és ha még apa él – Önnek lehetősége van illetékmentesen az ingatlant apára ajándékozni.

Ha apa később úgy gondolja, hogy féltestvérének tovább ajándékozza az ingatlant  ez az ügylet is illetékmentesen történhet, mert egyenes ági hozzátartozók közötti ingatlan ajándékozás után nem kell ajándékozási illetéket fizetni.

Házasságkötés után mennyi időnek kell el telnie hogy a férj illetékmentesen ajándékozhasson a feleségnek?

Share Button

Házasságkötés után mennyi időnek kell el telnie hogy a férjem illetékmentesen ajándékozzon részemre ingatlanjából?

A házasságkötés ténye már megalapozza a házastársak közötti illetékmentes ajándékozást.

Hogyan váltható meg a közös tulajdoni rész?

Share Button

Férjem, Édesapja halála után, 1/4 részt örökölt a családi házból, másik 1/4 rész a testvéré, 1/2 rész az Édesanyjáé.

Az Anyuka egyedül élt ebben az ingatlanban, ott minden költséget, az Anyuka fizetett. Időközben, a testvér haza költözött, és az Anyuka, a testvér két gyermekére íratta az ő 1/2 részét, a haszonélvezeti jog maradt.

A testvér kisebb felújítást végzett az akkori élettársával, akivel most már házastársakként élnek abban a házban, és született egy közös gyermek. (Édesanya, testvér, férj, 3 gyermek, ahol az idősebb már elmúlt 18 éves) „Szocpolt” szeretnének igényelni a házra, hogy tovább újíthassák.

A férjem kérheti -e, hogy az ő 1/4 részét kifizesse, vagy erről az örökségről lemondhat?

Közös tulajdon esetén, ha a tulajdonos társak úgy döntenek, hogy kizárólag az egyikőjük legyen az ingatlan tulajdonosa, két megoldás közül választhatnak:

  • adásvételi szerződéssel az egyik magához váltja a másik tulajdoni részét
  • vagy ajándékozás történik a tulajdonos társak között

Mindkét szerződés előfeltétele, hogy az adásvétel/ajándékozás tárgyát képező tulajdoni hányad – per, teher és igénymentes legyen.

Megilleti -e az illetékmentesség a vőt is mint vevőt?

Share Button

Szüleimtől szeretnénk férjemmel megvásárolni a családi házukat. 50-50%-ban lennénk új tulajdonosok. Tájékozódtam, hogy az egyenes ági rokontól való vásárlás illetékmentes.A férjem 50%-ára is megkapjuk az illetékmentességet?

Szülőtől ha gyermek vásárol az valóban illetékmentes tulajdonjog szerzés, nem kell 4% visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetni, viszont az Ön férje az ingatlan vételára 50%-a után meg kell hogy fizesse a 4% vagyonszerzési illetéket.

Megjegyzem, ha Ön kizárólagosan lenne a vásárló és azt követően adná el férjének az ingatlan 50%-át, akkor a férjének sem kell 4% illetéket fizetni, mert a házastársak közötti adásvétel is illetékmentes. Fontos tudni, hogy a házastársak közötti ajándékozás is illetékmentes.

Ajándékozható-e ingatlan nem rokon európai uniós állampolgárnak?

Share Button

Végrendeletemmel megörökölheti-e lakástulajdonom bizonyos hányadát külföldi /uniós/ állampolgár az egyenesági örökösök mellett, ha nincs köztünk rokoni kapcsolat, ill. elajándékozhatom-e azt számára? Ezen esetekben milyen illetékfizetési kötelezettség terheli őt?

Magyar lakóingatlanát uniós állampolgárnak ajándékozhatja külön engedély nélkül, ugyanúgy, mintha magyar állampolgárnak ajándékozná. Ilyen tartalommal végrendeletet is készíttethet, melyet magyar ügyvéd előtt lehet megtenniük. Az ajándékozás után 9 % ajándékozási illetéket kell fizetnie a megajándékozottnak.

Fontos tudni, ha ajándékozó a szerződés aláírását követő 10 éven belül elhalálozna, az egyenesági örökösök kötelesrész igényt terjeszthetnek elő, melynek mértéke annak az 1 / 3-a , amelyet  – ha nem lett volna végrendelet – a Ptk. szerint örökölnének.

Meggátolhatják-e a tulajdonostársak az ajándékozást?

Share Button

Jelenleg 8/10-es tulajdonomban van a családi házam, a fiaim 2/10-es tulajdona mellett, haszonélvezeti jogommal terhelten. A fiaimmal 3 éve nincs kapcsolatom. Szeretném eladni az ingatlant, de a fiaim folyamatosan meggátolják.

Szeretném ha az új párom kapná meg a 8/10-es tulajdonomat. Megoldás lenne, ha összeházasodnánk, és utána a feleségemnek ajándékoznám a haszonélvezetem megtartása mellett? A fiaim meggátolhatják ezt?

A 8/10 ingatlan tulajdoni hányadot  jelenleg is ajándékozhatja  tárásának- az Ön haszonélvezeti jogával terhelten –   de ha összeházasodnak nem kell 9 % ajándékozási illetéket fizetni. Az ajándékozás a Fiai nem gátolhatják meg, nekik csak  adásvétel esetén van elővásárlási joguk.

Unokának történő ajándékozás esetén előterjeszthet-e a gyermek köteles rész igényt?

Share Button

Az unokámnak szeretném ajándékozni a családi házamat, mivel ő viseli gondom.

Van 2 gyerekem aki 10 éve felém se néz követelhetnek halálom után valamit is az elajándékozott házból?

Ha unokája gondozza  lehetőség kínálkozik arra is , hogy  kössön vele eltartási szerződést. E körben fontos tudni, hogy  az ingatlan eltartás fejében történő teljes hatályú megszerzéséhez az is kell , hogy   legalább két évig  ne következzék be  az eltartott halála. Ha ajándékoz , akkor  attól számított  10 éven belüli halála esetén  gyermekei kötelesrész igényt terjeszthetnek elő  az unokával szemben. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

Igényelhető -e a köteles rész az elajándékozott ingatlan után?

Share Button

28 évi együttélés, házasság után férjem nekem ajándékozta házának kétharmad részét. Halálom után, előző házasságomból született leányom lesz az örökös. Férjemnek előző házasságából van egy lánya, aki igényt fog tartani a köteles részre. Kérdésem, hogy amennyiben 10 éven belül elhalálozok, leányomtól is kérheti-e a köteles részt?

Örökhagyó halálát megelőző 10 évben tett ajándék kötelesrészre jogosíthatja fel az örököst. A megajándékozott halála esetén a kötelesrész igény a megajándékozott örökhagyó örökösével szemben azonban nem érvényesíthető.

Tanácsos -e elhalálozás előtt rendelkezni a hagyaték sorsáról?

Share Button

Idős nagynénémnek hárman vagyunk örökösei: nagynéném bátyjának a lánya, és nagynéném nővérének, azaz édesanyámnak a gyermekei. (húgom és én).

Az örökség egy tehermentes társasházi lakás lesz. Nagynéném nem készített végrendeletet. A jövőre készülvén, mi lenne a legpraktikusabb? Ön mit ajánlana nekünk? Hármónk között nem szeretnénk különbséget az örökségben.

Mivel öröklési illeték fizetési kötelezettségük származna egy esetleges hagyatéki eljárás által való öröklésükből fakadóan, ezért javaslom, hogy egyeztessék le azt a hagyatéki eljárást kikerülő azonnali lehetőséget, hogy ajándékozás útján szerezzék meg az ingatlan 1 /3 – 1 / 3-ad tulajdoni jogát. Így nem kell hagyatékátadási közjegyzői díjat fizetniük.

A bekövetkező öröklés után fizetendő illeték megegyezik az ajándékozási illeték mértékével, mindkettő esetben 9 %. Az ajándékozó bentlakását élete végéig a szerződésbe foglalt haszonélvezeti jog alapítással lehet biztosítani és a haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyeztethető az ingatlan-nyilvántartásba.

4 / 22 oldal« Első...23456...1020...Utolsó »