családi jog címkével jelölt bejegyzések

Kötelezhetőek a gyerekek szülőtartásra?

Share Button

Párom édesanyja 92 éves, tavaly agyvérzése volt, azóta minden tekintetben ápolásra szorul. 3 élő gyermeke van mindegyik nyugdíjas korú és többé kevésbé beteg. Jelenleg a hölgy nálam van elhelyezve mert a párom lakása alkalmatlan az ápolásra, de sem fizikailag sem idegileg és főleg anyagilag nem bírjuk már ellátni.

Kötelez-e a törvény az ellátás részünkről való folytatására vagy van-e törvény a többi testvér ápolási kötelezettségének megállapítására ill. állami intézményben való elhelyeztetésre?

A gyermekek szülőtartásra kötelezettek ugyanúgy, mint a szülők gyermektartásra.

Javaslom, hogy keresse fel az illetékes gyámhatóságot gondnokság alá helyezés ügyben.

Hogyan zajlik a vagyonmegosztás válás esetén?

Share Button

A férj német állampolgár, a feleség magyar. Lakhely Ausztria már közel 7 éve. A házasság Magyarországon köttetett, 2 közös gyermek született 5 év alatt.

Bérlakásban élnek, a folyószámlák, megtakarítások  mindkét fél számára hozzáférhetőek, és mindkét néven futnak. A két személyre íratás már a házasság előtt megtörtént.

Egy közös autó van, amely a férj nevére van írva, de a házasság alatt közösen vásárolták, a feleség használja, tankolja .

A gépjármű tulajdonjogáról a férj maga döntött, a felség megkérdezése nélkül. Utólag tájékoztatta a tényállásról. 

A feleségnek az első gyermek születése óta önálló bevétele csak a  gyes- gyed.

A férj munkája miatt a gyerekek logisztikájában nem vesz részt, a feleség aki diplomás, a munkaerőpiacon elhelyezkedhetne, könnyen mégsem tud a gyerekek ellátása miatt, mert egyéb segítségük nincs.

A férj munkabeosztására ( 6-20:30 és napokig tartó üzleti utak) hivatkozva a gyereknevelésben nem vesz részt, átlagon felüli keresettel bír. Egy esetleges válás esetén a vagyonmegosztás hogy alakulna? Gyerekek elhelyezése?

A magyar jog szerint a válás legegyszerűbb módja az ún. közös megegyezéses válás. Ennek lényege, hogy a házas felek egyeznek meg abban, hogy kinél lesznek a gyermeke elhelyezve, havi mennyi összeget fizet a másik házas fél gyermektartásdíjként és, hogy a közös lakás használatára melyik fél lesz jogosult kizárólagosan a gyermekekkel együtt.

Ha a másik fél elhagyja a közös lakást, a szülői felügyeleti jogot is és a gyermekláthatási jogot is szabályozni kell ebben a megállapodásban, mely magyar ügyvéd előtt köttetik meg, melyet a bíróság hagy jóvá.

Ha nincs ilyen megegyezés a felek között, a bíróság dönt.

Megszűnik-e a válással az eltartási kötelezettség, ha az eltartási szerződés az elvált férjjel közösen köttetett?

Share Button

A szüleim eltartási szerződést kötöttek velem és a férjemmel. Édesapám már nem él, tehát jelenleg az édesanyámról kell gondoskodnunk.

Négy hónappal ezelőtt elváltunk , a férjem a házunk rá eső tulajdonjogáról lemondott és a fiúnknak ajándékozta. Az eltartási szerződést nem bontottuk fel. A kérdésem az hogy köteles e a férjem részt venni az édesanyám gondozásában?

Az eltartási szerződés bizalmi jogviszony. Önök eltartói oldalon egyetemlegesen kötelesek a tartást megtenni, ami azt jelenti, hogy vagy egyikőjük, vagy másikójuk, vagy közösen  helytállni tartoznak a vállalt kötelezettségekért.

Az eltartott csak abban az esetben kérheti bíróságtól a szerződés megszüntetését, ha az eltartás , gondozás nem teljesül. Kettőjük életében a tartás teljesítése nem okozhat gondot. Más a helyzet, ha Ön előbb elhalálozna, mint az eltartott. ebben az esetben az Ön volt férje tartozna helytállni az Önök által vállalt kötelezettségekért az Ön gyermekeivel egyetemlegesen.

Az eltartási szerződés-közös megegyezéssel-bármikor módosítható. Javaslom, hogy az eltartói oldalt az Ön személyére csökkentsék, egy ilyen szerződésmódosítás keretében.

Hogyan gyorsítható a válási procedúra?

Share Button

Gyermekem válópere – lassan egy éve tart (ő nem akart válni, a felesége adta be a válókeresetet elhidegülés címen). A feleség kizárólagos jogot akar a gyermekek nevelésére, a közös tulajdonuk felét pedig készpénzben a kezébe kéri. Lakóház (iker) és nyaraló a hegyekben – nem lehet egykettőre eladni.

A válóper során gyermekem fizet, a felesége illetékmentességet kért az alacsony fizetése miatt (augusztusban Görögországban nyaralnak a gyermekekkel). Semmi más megoldásba nem hajlandó belemenni, a gyermekem fizeti az összes rezsit, a feleség is a lakásban lakik, pokollá téve a család életét (egyik dühkitörése alkalmával sajnos gyomorszájon rúgta a férjét a gyermekei szeme láttára, azok fogták le, és ez csak egy példa). 18 és éves fiú és és 12 éves lány a két gyermek. Legújabb kívánsága 16 millió Ft. készpénzben, a gyermekek után 60.000.- Ft. Mit lehet tenni, hogy hamar – egy év után lezáródjék végre a válóper?

A nem közös megegyezéses válás esetén a bíróság ítéletével választja el a házas feleket. Az ítélet megalapozottsága megköveteli a teljes tényfeltárást és szükség esetén a bizonyítási eljárást. Ezen hosszadalmas eljárást küszöböli ki a közös megegyezéses válás. Ez utóbbi esetben a házasfelek egyezséggel rendezik a válásukat, melyet a bíróság jóvá hagy. A jóváhagyásnál fontos szempont a gyermekek érdekvédelme. Amennyiben van remény az egyezség megkötésére, ezt a bírósági eljárás során is megtehetik a házasfelek. Ez gyorsítaná az ügy befejezését.

 

 

 

Mi számít házastársi életközösségnek?

Share Button

Édesapám súlyos szívbeteg volt, felesége nem volt hajlandó otthon ápolni,/lett volna anyagi lehetőség segítségre/ kórházi kezelése után berakta egy elfekvőbe. Így elmondható-e hogy házastársi életközösségben éltek? Apu ott halt meg.

Az életközösség elemei rendszerint a közös háztartásban történő együttélés, a gazdasági közösség, a bensőséges érzelmi kapcsolat, és az együvé tartozás mindkét házastárs oldaláról fennálló szándéka.

Általában a  házastársi életközösség a házasság fennállásáig tart.

Ennek ellenkezője  abban az esetben állapítható meg, ha a felek közötti életközösség tartósan megszakad, pl. egyik fél a visszatérés szándéka nélkül az utolsó közösen lakott lakásból elköltözik.

Az életközösség kezdetét és végét,a vagyonközösség időtartamát vita esetén a bíróság állapítja meg  bizonyítékok alapján  tett döntésével. Döntése előtt  a házastársi életközösség tartalmi elemeit kell vizsgálnia  mint pl.  házastársi  kapcsolat, gazdasági együttműködés, közös lakás, közös háztartás vezetés és  az együvé tartozás különféle egyéb megnyilvánulásai.

Az egymással összefüggő és együttesen értékelendő gazdasági, családi, érzelmi és akarati tényezők azok, amelyek alapján a bíróság  az életközösség fennállását vagy hiányát megállapíthatja. Fontos tudni azonban , hogy a felsorolt elemek egyikének vagy másikának a hiánya  esetén még nem feltétlenül jelenti  az életközösség hiányát, különösen ha ez a hiány olyan objektív okra vezethető vissza mint pl. az Ön  által előadott tényállás.

Élettárs elhalálozása esetén milyen anyagiakra tarthat igényt az életben maradó társ?

Share Button

A napokban élettársam elhunyt. Arról hogy élettársak voltunk, semmi papírunk nincsen, nem tudom bizonyítani, esetlegesen úgy hogy ideiglenes lakcímen volt bejelentve édesanyámhoz, ahol nekem az állandó lakcímem van.

3,5 éve éltünk együtt. Most szinte mindent vinni szeretnének a rokonai, nekem csak az maradna ami a lakásban van.

A két autó az anyukája nevén van, de mindent ő fizetett meg én, de ezt sem tudom bizonyítani,  ugyanis a páromnál volt annyi pénz munkái után, hogy egyben ki tudjon fizetni dolgokat, pl. autó, hűtő, mosógép szerszámok, de az én fizetésemet feléltük enni való csekk , stb.

Mit tudok tenni, hogy ne vigyék el legalább az egyik autót? Mi vonatkozik rám ilyen téren?

 

Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén,  -ha az haláleset miatt szűnik meg- az élettárs semmit nem örököl a törvény erejénél fogva.

Az élettársi vagyonközösség során esetleg felhalmozott élettársi vagyonközösségből is csak annyi illeti meg, amennyit a vagyonközösséghez  bizonyíthatóan hozzá adott. Ezt az örökösökkel szembe tudja érvényesíteni a hagyatéki eljárásban  – hitelezői igénnyel -végső soron bírósági perben.

Válás közös megegyezéssel

Share Button

Válni szeretnénk a feleségemmel közös megegyezéssel. Vagyonmegosztási nyilatkozatról szeretnék érdeklődni.

Van egy ingatlan a kettőnk nevén fele fele arányban, az ingatlant jelzálog terheli és közüzemi számla elmaradás terheli az értéke nagyságában. Lemondana a részéről amennyiben átvállalom az adósságot teljes mértékben.

 Van-e erre lehetőségem? A bank adós-társcserét engedélyez.

Át lehet-e íratni az új párom tulajdonába a részét, mert ő lenne az adóstárs?  Kell fizetni ezért valami illetéket?

Az ingatlan felét házastársi tulajdonjog /vagyon rendezés keretében  Ön, mint házastárs nevére lehet „átíratni” új adóstárs bevonása mellett. A házastársi vagyonjogi szerződéssel  Ön lesz a kizárólagos tulajdonos. A házastársi vagyonjogi megállapodás általában illetékmentes.

Új párja az ingatlan felét  adásvétel keretében szerezheti meg. A vagyonszerzési illeték 4 %. Ehhez is kell a Bank hozzájárulása, hiszen elidegenítési tilalom  van jegyezve az ingatlanra – a Bank javára.

Az ügy ura  a Bank. Ha mindkét verziót támogatja Önök döntsenek a megfelelő okirat mellett.

Élettársi közös vagyon-külön vagyon

Share Button

A segítségét szeretném kérni. 15 évig éltem nem bejegyzett élettársi kapcsolatban. Kapcsolatunk első évében a szüleimnél valamint albérletben laktunk. Vidékről felkötöztünk Pestre. A szüleim utánunk jöttek Pestre és vettek egy lakást, ami az én nevemre lett íratva, mint egyedüli tulajdonos és még haszonélvező sem lett bejegyezve.

 A volt párommal az albérletből, és a szüleimmel ebben az ingatlanban éltünk 7 évig együtt. Ez alatt a 7 év alatt a szüleim fizették a rezsit. Miután a szüleim elköltöztek, utána közösen fizettük a lakás rezsijét és a megélhetésünket, közös kasszán voltunk. 2010-ben felújítottuk a lakást. A felújításra kölcsönt vettünk fel, amit a mai napig is fizetünk. Született egy kisfiunk.

2012 októberében a gyermek apja úgy döntött,hogy kilép ebből a kapcsolatból .

A közösen élt idő alatt egy csomó adósságot halmoztunk fel és vettünk egy autót, ami a munkaeszköze. A kérdésem az lenne,hogy mi illeti meg a volt páromat?

A lakáshoz mennyi köze, illetve joga van? Én úgy tudom, hogy a tartozások felét, a lakás berendezésének a felét kell Vele megosztanom és a lakás egyedül az én vagyontárgyam. Szeretném ezt minél hamarabb lerendezni Vele, békés megegyezéssel. Szeretnék tisztán látni,ezért is fordulok Önhöz.

 A Ptk. szerint az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingó és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul.

Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

A házastársakhoz hasonlóan az élettársak különvagyonába tartozik az a vagyontárgy, amely már megvolt, amikor létrejött az élettársi viszony.

 Így a lakás az Ön 1 / 1-ed tulajdonát képezi.

Ha az Ön kizárólagos tulajdonában álló ingatlanon jelentős értéknövekményt eredményező beruházást végeztek (például a meglévő felépítmény alapterületének bővítésével, új lakószoba kialakításával… stb) – közös tulajdon jön létre élettársával.

De jelentős értéknövekményt nem eredményező beruházás, mint a felújítás (pl. festés, mázolás.. stb)  általában csak elszámolási tétel az élettárssal – ingatlanban  közös tulajdont nem keletkeztet.

Az Ön által említett 15 évi együttélés után is meglévő élettársi kapcsolatba bevitt dolgok (pl. bútor, műszaki cikk… stb.) megőrzik különvagyoni jellegüket. A közös tartozásuk megfizetése közös kötelességük.

Házassági életközösség

Share Button

Férjemmel 1990-ben házasodtunk, de 2004 óta külön háztartásban élünk. A válásra különböző okok miatt még nem került sor.

Külön élésünk óta férjem nagy adósságokat halmozott fel, és a hitelezők engem zaklatnak. Szeretném tudni, köteles vagyok e helytállni a férjem adósságaiért?

A Családjogi törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.

Szabályként fogalmazható meg, hogy  a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ami nem közös vagyon, az a házasfelek különvagyona

A házastársi vagyonközösség nem a házasság idejére, csupán az arra az időszakra vonatkozik, amikor a felek között életközösség áll fenn. Ez általában egybeesik a házassággal, ám előfordulhat, hogy a felek között a házasság ugyan fennáll, de az életközösség már nem. Tipikusan ilyen helyzet áll elő a válásoknál különösen a válás előtti időszakban.

A törvény nem definiálja a házassági életközösséget. A bírói gyakorlat szerint az életközösség közös háztartást, közös gazdálkodást és benső házaséletet jelent a házastársak között. Az életközösség megszűnése csak akkor állapítható meg, ha valamennyi vonatkozásban megszűnik a felek együvé tartozása.

Az életközösség átmeneti jellegű megszakítása – ha vagyonmegosztás nem történt – a vagyonközösséget nem szünteti meg.

Nem képezi a házastársi közös vagyon részét az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A házastárs különvagyonához tartozik:

– a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

– a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

– a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

– a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Szabály az is , hogy bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, jogügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni azzal , hogy a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Kivételt képez ez alól, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá.

Az ügylet megkötésében részt nem vett házastárs azonban bizonyíthatja, hogy az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett, hogy ő az ügylethez nem járult hozzá. A kérdés megválaszolása eldöntésénél ennek a körülménynek van igazi jelentősége. Ezt azonban csak az összes körülmény ismeretében lehet megválaszolni.

A válasz  összefoglalása: A házastárs által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben fennálló anyagi felelősség alól a közös háztartásban élő másik házastárs csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy nem járult hozzá az ügylethez, és erről az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett. Másik esetben, ha a házasság ugyan fennáll, de az életközösség ténylegesen megszakadt a házastársak között.

Tartásdíj mértéke

Share Button

Van egy házasságon kívüli gyermekem. Azt szeretném tudni, hogy milyen tartásdíjjal kell számolnom- milyen törvény van érvényben ezzel kapcsolatban?

 Van egy ingatlanom, ezt a lányomra szeretném hagyni. Hogyan oldható ez meg? Elég egy kézzel írott végrendelet?

A gyermektartásdíj kérdésében elsődlegesen a szülők megállapodása a mérvadó

Amennyiben a felek nem tudnak a gyermektartásdíj kérdésében megállapodni, úgy a bíróság dönt. A gyermektartásdíj összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni: a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyára.

A magyar családjogi törvény kimondja, hogy a tartásdíj mértékét az apa átlagos jövedelmének 15-25 százalékában kell megállapítani.

A másik kérdésére válaszolva: hogy az ingatlan leánya nevére kerüljön több megoldás lehetséges:

1. Ajándékozás és az Ön holtig tartó haszonélvezeti joga fenntartása – 2 éve illetékmentesen lehet ajándékozni

   Általam javasolt, mert nem kell hagyatéki eljárást lefolytatni és a közjegyzői díjat megfizetni.

2. Ügyvéd általi végrendelet  készítése  és annak a magyar ügyvédi kamara mellett működő végrendeleti nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel zárt borítékba helyezett végrendelettel történik és végrendelkező halála esetén az eljáró magyar közjegyző jogosult azt felbontani.

Fontos tudni, hogy  a nyilvántartásba vett végrendelet el nem veszhet és az sem fordulhat elő hogy a hagyatéki  eljárásból kimaradna  mert minden   közjegyző kötelessége a nyilvántartást megkeresni a hagyatéki eljárás esetén.

 

1 / 2 oldal12