élettársi jogviszony címkével jelölt bejegyzések

Igényt tarthat -e élettárs párja vagyonára?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Jelenlegi párommal 12 éve élünk együtt albérletben, 2 gyermekünk született 11 és 6 évesek. Nem vagyunk házasok és élettársi szerződés sem készült.Egy,az édesanyám által lakott lakás fele a nevemre került párommal való megismerkedésünk előtt, mely lakás egésze rám száll édesanyám esetleges elhalálozása esetén.

Kérdésesem,hogy élhet e az élettársam kapcsolatunk megromlása esetén bármiféle követeléssel?

Az élettársi közösségben élők külön-külön vagyonszerzők, így az Ön által nevezett ingatlan az Ön külön vagyona, arra az élettársa jog alappal vagyoni igényt általában nem támaszthat.

Mikor élhet az élettárs anyagi követeléssel?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol,
Share Button

10 éves kapcsolatot zártam le. 4 éve hitelre vásároltam egy lakást amit azóta is fizetek.

Volt párom itt lakott velem, de nem voltunk élettársként bejegyezve. Sőt nem is volt bejelentkezve erre a címre. Élhet ő valamiféle követeléssel?

Élettársának megalapozott jogi követelése abban az esetben állhat fen, ha adóstársként a kölcsönszerződés őt megjelölte és e szerződés alapján teljesített vagy ha az ingatlanba értéknövelő beruházást eszközölt saját pénzén.

Élettársi kapcsolat alatt önálló keresetből vásárolt ingatlan osztozkodás tárgyát képezi-e?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol,
Share Button

5 éve élünk együtt az élettársammal. Mindkettőnknek saját számlája van, és fizetésünk arányban fizetjük a költségeket. 2 éve vásároltam egy ingatlant, az önállóan gyűjtött jövedelmemből, aminek egyedül én vagyok a tulajdonosa.

Ha megszűnik az élettársi kapcsolat, kell-e osztoznom az ingatlanból? Ha házat építek az ingatlanra, azon is kell e osztozni? Javasolja -e az élettársi szerződés kötését.

Az élettársi szerződéssel a jövőre nézve rendezhetik meglévő vagyonuk sorsát. Az Ön kizárólagos tulajdonát képező ingatlanon felépülő építmény – ha közösen finanszírozzák az építkezést – olyan beruházás, amelyből az életközösség megszűnése esetén elszámolni tartozik élettársával.

Mivel az így kialakuló ingatlan is az Ön kizárólagos tulajdon a lenne jogilag, javasolt, hogy az építkezés megkezdése előtt rendezzék a telek tulajdoni jogát egymás között olyan arányban, amilyen arányú lesz várhatóan a beruházás költségviselése.

Megilleti-e bármi a vagyonból azt az élettársat, akinek semmi nincs a nevén, de maga is jelentősen hozzájárult társa ingatlana beruházásához?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Párommal hatodik éve élünk együtt, nem bejegyzett élettársi kapcsolatban. Kapcsolatunk elején a párom vett egy régi házat, mely az ő nevére került, a hitelt is egyedül vette fel. A házon az évek alatt teljes körű felújítást végeztünk, melyet közösen álltunk anyagilag.

Tavaly született meg első közös gyermekünk. A házasságot a gyermek egy éves kora környékére terveztük, viszont most a párom még néhány évet várna. Ez bizonytalansággal tölt el. A hitel miatt jelzálog is került a házra. Az egyik kérdésem az lenne, hogy lehet-e ettől függetlenül haszonélvezeti jogom a házon, esetleg lehetek-e én is a befizetett összeg arányában tulajdonos, vagy meg kell várni, amíg a hitel kifut?

A másik kérdésem arra vonatkozna, hogy amíg nem vagyunk házasok, ha (ne adj Isten) a párommal történne valami, elveszne részemről az a sok pénz, amelyet a közös életünkbe fektettem?

Ha jól tudom, a gyermek örököl, mint egyenes ági leszármazott. Ebből gondolom, hogy maradhatnánk ilyen esetben a gyermekkel a házban. Ha esetleg idővel a gyermek elfordulna tőlem (sajnos több ilyen családot ismerek…), kitehet a házból?

Félreértés ne essék, nem sajnálom a gyermekünktől a pénzt vagy a házat, külön megtakarítást is nyitunk neki. De minden pénzem a közös életünkbe megy (ház, családi autó, stb.) és lényegében semmi nincs a nevemen, és még csak el sem vesz a párom…

Az Ön által leírt élettársi kapcsolatnak öröklési jogi hatása nincs. Amennyiben Ön saját pénzéből élettársa tulajdonát képező ingatlanba pl. olyan értéknövelő beruházást tett, mint a ráépítés, hozzáépítés, stb., akkor az élettársi jogviszony megszűnésekor élettársának elszámolási kötelezettsége van Ön felé, vagy élettársa halála esetén hitelezői igényt érvényesíthet az elszámolásból fakadóan az élettársa örökösével szemben.

Haszonélvezeti jogot érvényesen csak akkor alapíthatnak az Ön javára, ha ahhoz a hitelt folyósító bank hozzájárul.

Élettársa halála esetén az új tulajdonos örököst megilleti az ingatlan birtoklása, használata, kivéve, ha Ön élettársával még ezt megelőzően érvényes szerződést kötött az ingatlan határozott vagy határozatlan idejű használatára.

Közösen felvett hitelből vásárolt lakóházat megörökölheti-e az élettárs?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

16 éve élünk együtt a párommal nem bejegyzett élettársak vagyunk. 2002- től élünk együtt. 2006- ban hitelre vásároltunk házat. A párom nevére írattuk. Nem született közös gyermekünk. Azóta is együtt élünk . Az lenne a kérdésem hogy ha a párommal történne valami akkor a házat én öröklöm? Hisz együtt vettük és mai napig fizetjük.

A házastársakéhoz hasonló öröklési rend csak a bejegyzett élettársak között van. Mivel Ön ne ilyen élettársi kapcsolatot folytat, ezért élettársa halálakor Ön nem lehet az ingatlan örököse, sem haszonélvezője.

Javaslom, hogy kössenek élettársi vagyonjogi megállapodást.

Szülők által vásárolt ingatlan tulajdoni hányada átmegy-e az élettárs tulajdonába?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Párommal 7 éve járunk, 3 éve költözött hozzám a lakásba, melyet a kapcsolatunk kezdete előtt szüleim vettek nekem. Ha most eladom a lakást és annak az árából- szüleim által átutalt pénzből és a bankszámlámon eredetileg lévő pénzemből kipótolva- nagyobb lakást veszek, neki lesz tulajdoni hányada?

Az a lakás is az én nevemen lesz, a vételárat teljes mértékben a saját számlámról átutalással fizetem ki. Nincs bejegyzett élettársi kapcsolat, nincsen gyerekünk. Minden bútort én vettem a mostani lakásomba, a rezsit pedig felezzük.

Az élettársi kapcsolat alapján az Ön magánvagyonából vásárolt ingatlanra és ingóságra az élettársa semmilyen módon  igényt nem formálhat.

Egy néven lévő ingatlanba közösen végrehajtott beruházás ellenértékéből követelhet-e az élettárs?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Kérdésem az lenne, hogy 10 év együttélés után követelhetek e valamit a közösen felújított családi házból, ami a volt élettársam nevén van. A felújítás mondhatni egy új ház építésével egyenértékű volt. Mindent közösen fizettünk.

Szüleim is rengeteget segítettek és mikor elköltöztem, nem kaptam semmit. Olyan indokkal, hogy élveztem én is lakást. Van- e értelme követelést benyújtani a 10 évre való tekintettel ?

Élettársi vagyonközösségbe tett beruházás elszámolása – élettársi jogviszony megszűnése esetén – rendkívül bonyolult jogi tényállás. Amennyiben tulajdonjog keletkeztető hatású a beruházás – mint ahogy Ön írta új ház épült a régi helyén – az eljáró bíróság akár tulajdoni részarányt is megállapíthat a beruházó élettárs javára, pl.: ráépítés/hozzáépítés jogcímen.

Ha közös megegyezéssel a felek elszámolni nem tudnak bíróság előtt kell bizonyítani, az elszámolás alapját képező beruházást, annak összegszerűségét.

Hogyan védhető a külön vagyon élettársi kapcsolat létesítése előtt?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Kérdésem az élettársi kapcsolat és az ingatlan használatára irányul. Van egy lakásom. Hamarosan, pár hónap múlva összeköltözöm a barátnőmmel és élettársi kapcsolatban fogunk élni.

Ha úgy alakulna, hogyan védhetem meg a lakásomat az élettársi kapcsolat megszűnése után, hogy változatlanul az enyém maradjon. Félreértés ne essék, hosszútávra tervezek.

Mi számít pontosan élettársi kapcsolatnak? „amennyiben az életközösség megszűnik, az követelhet volt élettársától tartást, aki legalább egy éven át élettársi közösségben élt, az élettársi kapcsolatból gyermek született és magát önhibáján kívül nem képes eltartani.” Komolyan, már mindenre szerződést kell írni? Holtig tartó haszonélvezeti jog sem véd meg? 1 év után több követeléssel élhet a párom?

Az élettársi kapcsolathoz képest a mai magyar jogszabályok a házastársi kapcsolatot preferálják. Ezért az élettársak közötti vagyonjogi megállapodásnak különösen nagy szerepe van.

Ha Ön külön vagyonú lakással rendelkezik, javaslom, hogy -e tényt okiratban deklarálják. Az Ön által feltett további kérdésekre is érdemes ebben az okiratban kitérni.

A tulajdonjog mellett ugyanannak a személynek a haszonélvezeti joga nem jegyezhető az ingatlan tulajdoni lapjára.

Hogyan alakul az élettársak közötti öröklés?

Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , , , ,
Share Button

Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 16 éve. Érdeklődöm, hogy bármelyikünk halála után, hogy alakul az illeték egy kb. 30 milliós értékű házra a hátramaradó félre nézve?

Jelenlegi tulajdoni hányad 1/4-3/4. Jelentős különbség van-e a fizetendő illeték mértékében a.) ha összeházasodunk b.) ha végrendeletet írunk (nincs egyenesági le- és felmenőnk, csak oldalági) c.) illetve ha tulajdoni hányad mértékét fele-felére változtatjuk d.) esetleg más megoldás arra nézve, hogy a hátramaradónak minél kevesebb örökösödési illetéket kelljen fizetni, mert ingó vagyonunk nincs?

A kérdésben vázolt élettársi jogviszony alapján az élettársak egymás után semmit nem örökölnek.

Nincs tehát jelentősége, hogy az élettársak még életükben a közös tulajdonú ingatlanuk tulajdoni hányadát milyen arányra változtatják meg. Bármelyik élettárs halála esetén az őt illető tulajdoni hányadot – illetékmentesen – a törvényes egyenes ági örökösei öröklik.

Más a helyzet, ha házasságot kötnek, ebben az esetben a házastárs egy gyermek résznyit örököl, valamint az utolsóként lakott ingatlan és berendezései haszonélvezetét.

Élettársak egymás közötti végrendelkezése nem törvényes öröklés és lakóingatlan esetében 9 % öröklési illeték fizetéssel jár.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Élettárs halála esetén mivel biztosítható, hogy a túlélő társ a lakásban maradhasson?

Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , , , , ,
Share Button

Párommal 4 éve élünk együtt egy olyan lakásban melynek 50% az én 50% az ő nevén van. Neki is van 2 nagykorú gyermeke. Nekem is van egy nagykorú és egy kiskorú gyermekem.

Szeretném, ha aláírnánk egy olyan megállapodást, hogy abban az esetben ha valamelyikünkkel valami történne, a másik családja ne kényszerítse rögtön kiköltözésre vagy az őket illető 50% tulajdonjog értékének kifizetésére a másikat. Kvázi egy haszonélvezetet kapnánk az ott lakásra.

Milyen lehetőségek vannak erre vonatkozóan? Vagy a lakásban lakó félnek van valami előjoga az ott lakásra? Jelent valamit, hogy élettársként élünk együtt? Milyen jogaink vannak?

Az élettársak hátrányban vannak a házastársakkal szemben, mert ez utóbbiak esetében a PTK. öröklési szabályai a túlélő házastárs özvegyi/haszonélvezeti jogát megadja az utolsóként közösen lakott lakás és berendezési tárgyai vonatkozásában, tehát ha Önök házastársak lennének bármelyikük halála esetén a túlélő házastárs az ingatlant az örökös gyerekekkel egyenlő mértékben örökli, de az örökös gyerekek nem használhatják a hagyaték tárgyát képező fél ingatlant mindaddig, míg a túlélő házastárs él, mert haszonélvezeti joga ezt nem engedi meg.

Az élettársak után – haláluk esetén-  a törvényes egyenesági/gyermeki öröklés áll be, az említett haszonélvezeti jog a túlélő élettársat nem illeti meg.

Ennek egyik megoldása lehet ha még életükben saját ingatlan részükre, de a másik élettárs javára haszonélvezeti jogot alapítanak. Ebben az esetben – öröklés bekövetkezte esetén – ugyanis az örökös gyermekek haszonélvezeti joggal terhelten kapják meg örökségüket.

A haszonélvezet alapításának élettársak esetén illeték vonzata van, melyet az illetéktörvény 72 §-a alapján számított módon kell megfizetni. Pl. 20 millió Ft ingatlan esetében 65 év feletti haszonélvezőnél 4 millió Ft a haszonélvezeti jog értéke, mely után 4 % vagyonszerzési illetéket kell megfizetni, azaz 160.000.- Ft-ot.

Haszonélvezet alapítás végrendelettel is lehetséges.

1 / 2 oldal12