Szőlő, lakóépülettel, külterületi ingatlanom van. Tudom, hogy ki kell függeszteni, stb. Foglalót vagy előleget írjak be a szerződésbe?
Mikor állhat el a vevő a vásárlási szándékától? Mondva csinált ürügy, vagy tényleges ok mi lehet?
Az elővásárlási jog miatt foglalóval biztosítani a szerződést nem érdemes. Az előleg is visszajár a vevőnek, ha elővásárlási joggyakorlás történik. A kifüggesztett föld adásvételi szerződést sem visszavonni, sem módosítani nem lehet, és attól elállni sem lehet.
Egy családi házban lévő lakást örököltem szüleimtől immár 10 éve. A ház többi részét két bátyám örökölte meg, az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van.
Amennyiben el akarom adni az általam használt lakást megakadályozhatják-e ezt az osztatlan közös tulajdon miatt?
Hasznosabb-e ilyenkor ingatlanmegosztást kérni, ha ezt én indítom el kb. milyen ügyvédi és eljárási költségei vannak és lehet-e olyan eredménye, hogy a bátyáim esetleges ellenállása miatt mégsem történik meg a megosztás?
A telekmegosztás csak valamennyi tulajdonostárs közös akaratával lehetséges és ha a telek a helyi rendezési tervben írtaknak megfelelő mértékű és megosztható.Az ügy ura a geodéta, vele értekezzen.
Eladhatja a tulajdoni részét bármelyik tulajdonostárs önállóan vagy együttesen értékesíthetik az ingatlant.
Az első esetben a többi tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Javaslom keressenek fel ingatlanirodát a közös értékesítés végett és a befolyó vételárat osszák fel egymás között – tulajdoni hányaduknak megfelelően.
Mennyi esélyem van egy tanya művelési ág megvásárlásához, ha azt egy hirdetményben olvasom, adásvételi szerződés miatt van kifüggesztve kettő fél között, és az nem én vagyok?
A tanya ugyanazon a településen van, ahol lakom, tőlem 7 kilométerre, külterületen. A tanya nincs egy hektár, a hirdetményben szereplő vevő is 20 km-en belül lakik.
A tanyahelyet három irányban erdő borítja, a amelyen én csupán erdészeti szakszemélyzet vagyok. A hirdetmény eladója nem szomszédja a tanyahelynek. Én sem. Én földműves vagyok, a vevő nem az. A vevőnek van egy másik tanyája 300 méter távolságra, nekem egy saját erdőm 400 méter távolságra.
Ha lenne komoly esélyem, akkor milyen okmányokkal lehet fordulnom a hirdetmény kiállítójának önkormányzatához?
Földművesként elővásárló , ezért helyi ügyvéddel készíttessen olyan elővásárlási jognyilatkozatot mellyel a helyi jegyzőnél érvényesítheti elővételi jogát.
Tulajdonomban van egy 16 m2-es garázs. Mivel nincs rá szükségem, szeretnék tőle megszabadulni. Gondoltam eladom, értéke kb 3-500.000 Ft lehet.
A garázs osztatlan közös tulajdonban van, kb. 250 tulajdonossal vagyunk a garázstelepen, mindenki máshol él az országban. Eladni az engedélyük nélkül nagyon körülményes.
Közben felmerült, hogy egy régi barátomnak ajándékozom a garázst, csak szabaduljak tőle.
Az ügyvéd az ajándékozási szerződést elkészítette. Ezek után a Földhivatal küldte a felszólítást, hogy kéri a kb. 250 lemondó nyilatkozatot!
Nem ajándékozhatom el a 250 tulajdonostárs hozzájárulása nélkül a garázsomat?? A tértivevényes levelek többe kerülnének, mint amit a garázs ér! Ön szerint ez tényleg így van?
Ajándékozás esetén az elővásárlási jog fogalmilag kizárt, mert az ajándékozás ingyenes jogügylet, benne semmilyen vásárlás nem történik.
Csak az adásvételi szerződésnek tartalmi eleme a vásárlás, amikor a tulajdonostársaknak a jogszabályok elővásárlási jogot biztosítanak.
Gyakori az az eset, hogy részajándékozás előzi meg az adásvételt, azért hogy a részben már megajándékozott és tulajdonosként bejegyzett vevő – elővásárlási jogtól mentesen – vásárolhasson, ugyanis tulajdonostársak egymás közötti vétele esetén a többi tulajdonostárs még a jogszabály által egyébként adott elővásárlási jogukkal sem élhetnek.
Fontos tudni, hogy nagy számú tulajdonostársak esetében lehetőség van arra, hogy erre való hivatkozással az elővásárlási jog gyakorlás mellőzhető legyen.
Szeretnék egy földet megvásárolni az önkormányzattól, de sajnos problémába ütköztünk, ugyanis kiderült a földhivatalnál, hogy a kiszemelt föld nem csak az önkormányzati tulajdonban van, hanem még egy tulajdonos be van írva (a föld egy helyrajzi számmal rendelkezik).
A földhivatalban a másik tulajdonosnak a címe, ahová be van jelentve ott nem lakik és soha nem is lakott, nem lehet utolérni, a földet egyáltalán nem gondozza (talán nem is tud róla).
Hogy lehet a földet megvásárolni ilyenkor? Nem vásárolhatom meg csak az önkormányzat részét ha nem lehet utol érni a másik tulajdonost sehogy sem?
Hasonló esetben nem csak földvásárlásnál fordul elő. Javaslom az önkormányzati illetőség első körben történő megvásárlását, majd a közös tulajdon megszüntetését kérve az ismeretlen helyen tartózkodó személy tulajdoni hányadának megváltását bírósági úton.
Az önkormányzati tulajdoni illetőség megvásárlásánál a Ptk. szerint van elővásárlási joga az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostársnak.
Az adásvételi szerződéssel a tulajdonostársat „meg kell kínálni” elővásárlási joga miatt az adásvételi szerződés tértivevényes megküldésével. Mivel „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a tértivevény, úgy kell venni, mintha elővásárlási jogával a tulajdonostárs nem élne.
Ezt az eljárást a földhivatal elfogadja – és ha az adásvételi szerződés jóváhagyása is megtörtént – az Ön résztulajdoni joga az ingatlan nyilvántartásba bejegyezhető.
Egy adásvételi szerződést zártkert megnevezésű mezőgazdasági területre kötnek. A földforgalmi törvény szabályai szerint a szerződés kifüggesztésre kerül a jegyző által 60 napra.Ez idő alatt érkezik elővásárlási lehetőséggel élő személytől beadvány.
60 nap lejárta előtt az eladó vagy a vevő visszaléphet-e, megszüntetheti-e a szerződést, abban az esetben ha mindkét fél beleegyezik?
Élhet-e bármilyen követeléssel az elővásárlási lehetőséggel bíró személy? Ekkor még az ő elbírálása nem történt meg, csak a papírok befogadása.
A földforgalmi törvény fontos szabálya, hogy kifüggesztés hatálya alatt álló adásvételi szerződéshez a felek nem nyúlhatnak, azt még közös megegyezéssel sem lehet módosítaniuk, sem megszüntetniük.
Az érvényesen elővásárlási jogot előterjesztő tehát megszerezheti a kifüggesztett ingatlan tulajdoni jogát- az illetékes Megyei Földhivatal jóváhagyásával.
Kérdéseim a földtörvény témaköréhez kapcsolódik. Miután a helyi földbizottságok jóváhagyása és/vagy az agrárkamara helyi szervezetének állásfoglalása és engedélye szükséges az adásvétel létrejöttéhez, a vevő milyen biztosítékot kérhet arra nézve, hogy kedvezőtlen hatósági döntés esetén a vételárat, az előleget, és a foglalót az eladótól hiánytalanul visszakapja?
A hatósági kedvezőtlen döntés a vevő önhibájának minősül? Milyen biztosítéka van a vevőnek arra, hogy a közel egyéves eljárási idő alatt az eladó az ingatlant kölcsönnel nem terheli meg, és másnak nem adja el, ígéri oda? Amennyiben tanyasi ingatlanról van szó, és a vevő a kedvező döntés reményében nekikezd annak felújításának, közművesítésének, gépészeti korszerűsítésének, milyen biztosítékot kérhet arra nézve, hogy az eladó vagy a törvény által előnyben részesített „nyertes” vevő (a szerződéskötés pillanatában még nem ismert harmadik fél) az ingatlan felújítására fordított összeget megtéríti?
Mi történik abban az esetben, ha az eladó ellen olyan bűnügyi eljárás indul ez időben, amely vagyonának teljes lefoglalását eredményezi vagy vetíti elő? Ebben az esetben mi védi a vevőt, aki feltételezhetően csupán egy előszerződéssel rendelkezik?
A Földforgalmi törvény csak azt követően engedi birtokba adni az adásvétel tárgyú ingatlant, ha a szerződés jóváhagyásra került. Ennek oka, hogy az aláírt adásvételi szerződés jogi hatálya a jóváhagyással áll be. Ezért nem javaslom, hogy Ön az ingatlan a jóváhagyás előtt birtokba vegye, abba beruházzon.
A foglaló föld adásvétel esetén – mint a szerződés teljesítésének biztosítéka- nem működik, ha elővásárlási joggyakorlás történik. Elővásárláskor ugyanis az eladó a szerződés szerinti vételárat, szerződés szerinti teljesítéssel az elővásárlási joggyakorlótól kapja meg.
Ha eladó bármilyen jogcímen a vevőtől vételárat, foglalót, előleget vett át azt visszaadni tartozik a vevőnek elővásárlási joggyakorlás esetén. A hatóság kedvezőtlen döntése nem minődül a vevő önhibájának. A földhivatalnál az adásvételi szerződést annak aláírását követően érkeztetni lehet, az széljegyzésre kerül, mely biztosítja a vevőt, hogy eladó másnak az ingatlant ne tudja értékesíteni a jóváhagyási lejárás alatt.
(Ingatlannyilvántartási tv. 24/A paragrafus a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának tényfeljegyzése).
Kivett gazdasági épület földhasználati joggal bír. Eladnám a gazdasági épületemet. Van-e a föld tulajdonosainak elővásárlási joga?
Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.
Amennyiben én gyümölcsöst szeretnék vásárolni, de nincs a tulajdonomban még 1 hektár föld azt megtehetem földműves papír nélkül. Ezt tudom. Ebben az esetben hogy alakul az elővásárlási jog? Mert a szomszédomban lévő gyümölcsösről lenne szó, de földműves papírral nem rendelkezem.
Elővásárlási joggal csak földműves tud élni, a z ingatlan szomszédja e minőség hiányában elővásárlásra nem jogosult.
Tokaj-Hegyalján szeretnék vásárolni szőlőterületet. A kiválasztott terület kb. 3200 m2, melynek az irányára 2 900 e Ft.
Az adásvétel lebonyolításához milyen iratok/nyomtatványok szükségesek (hány példányban), mi az átíratás menete és ennek a költségvonzata, díja.
Általános tájékoztatást szeretnék kérni a vásárlástól a tulajdonba vételig a szükséges és keletkező dokumentumok megjelölésével, letölthetőségével.
Biztonsági papíron és normál papíron kell ügyvédnek az adásvételi szerződést elkészíteni, melyből egy biztonsági és három nem biztonsági példányt az illetékes helyi jegyzőnek kell megküldenie 8 napon belül kifüggesztésre az illetékes Megyei Földhivatal útján.
60 napig a földműves elővásárlási jog jogosultak és ha van tulajdonostárs, akkor a tulajdonos társaknak joguk van az ingatlant a szerződésben foglalt vételáron megvásárolni. Ezt a nyilatkozatukat személyesen kell a jegyzőnél megtenniük.
Ha elővásárlás nem történik, a jegyző az illetékes megyei földhivatalhoz küldi meg a szerződéseket jóváhagyásra. 80 napja van az illetékes megyei földhivatalnak, hogy jóvá hagyja az adásvételt, vagy azt elutasítsa.
A jóváhagyást záradék formájában vezeti rá a szerződésre, és egy biztonsági és egy nem biztonsági papíron készült adásvételt visszaküld az okiratot szerkesztő ügyvédnek.
Az ügyvéd ezt követően érkezteti a szerződéseket a földhivatalnál. A hivatal 60 napon belül bejegyzi a vevő tulajdoni jogát. A szerződéshez személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya szükséges a felek részéről.
A szerződésben a vételárat meg kell jelölni, és rendelkezni kell, hogy az mikor lesz eladónak megfizetve.
Javaslom, hogy az ingatlan birtokba adására csak a vevő tulajdoni joga bejegyzését követően kerüljön sor, és ezzel egyidejűleg történjék a vételár megfizetése is.
Javaslom továbbá, hogy a vételár ez idő alatt ügyvédi letétbe legyen véve.
A költségekről: 6250 Ft tulajdoni lap, 6600 Ft földhivatali bejegyzési illeték, a vételár 4 %a vagyonszerzési illeték, és az ügyvédi költség, mely szabad megállapodás tárgya.
