elővásárlási jog címkével jelölt bejegyzések

Hogyan adható el az osztatlan közös tulajdonú földterület egy része?

Share Button

Négyen örököltünk 1ha földet, hárman el szeretnénk adni egyben a saját részünket. Van-e rá lehetőség, hogy kiméressük és eladjuk?

Osztatlan közös tulajdoni hányad/ok eladása esetén a nem eladó tulajdonostársnak elővásárlási joga van a Ptk. szerint. A Földforgalmi törvény alapján regisztrált földműveseknek is elővásárlási joguk van.

A természetben kizárólagos használati rendet valamennyi tulajdonostárs közösen megállapíthatja és arról földmérővel vázrajzot készíttethet. Ezáltal a vevő a minden tulajdonostárs által aláírt vázrajznak megfelelő használati rend alapján vásárolhatja meg az ingatlant.

Értesítési cím hiányában hogy értesíthetem az elővásárlási jog jogosultat?

Share Button

Nemrégiben örököltem egy erdő részletet, ami osztatlan közös tulajdonban van. A többségi hányad olyan úriember kezében van, akinek csak a neve ismert, se születési dátum, se lakcím, se más, az azonosítást lehetővé tevő adat nem áll rendelkezésünkre, nem szerepel a tulajdoni lapon. El szeretnénk adni a földet, de így szinte lehetetlen. Mit tudunk tenni ilyenkor?

A saját tulajdoni hányadával Ön szabadon rendelkezhet. Ha vevője van a megbízott ügyvéd elkészítheti az adásvételt, amely kifüggesztésre kerül. A kifüggesztés egyben az elővásárlási joggyakorlásra felhívás is. A kifüggesztés minden elővételi jog jogosultra hatályos és ha nincs elővásárlási joggyakorlás a  megyei földhivatal jóváhagyja a szerződést.

 

Köteles vagyok-e a felkínált vételárért eladni ingatlanrészemet?

Share Button

Édesanyám megörökölt Budapesten 2002-ben egy osztatlan telken lévő házból 1/24-ed részt.Sajnos ő meghalt 2008-ban, így én örököltem utána ezt a tulajdoni hányadot, de még nem került a nevemre.

Most szeretné a többi tulajdonostárs értékesíteni az ingatlant. De ehhez az is kellene, hogy az örökölt rész a nevemre kerüljön a földhivatal által. Engem abban az árban akarnak kifizetni, mint amennyire az ingatlan fel lett értékelve 2002-ben,5 millió forintért.

A telek nagysága 639 négyzetméter. Elővásárlási jogommal nem szeretnék élni/erről hivatalosan papíron nem nyilatkoztam még/,de ennyi pénzért nem is szeretném eladni.

Mit tudok tenni, ha én nem szeretném eladni a tulajdonrészemet, mert keveslem a felkínált összeget és mit tudnak tenni a többi tulajdonostársak ,ha én nem kívánom értékesíteni a tulajdonrészemet. Engem kötelezhetnek e arra, akár bíróság által, hogy eladjam a tulajdonrészemet?

Esetleg árverésre bocsájthatják e az ingatlant? Egyértelműen itt átverésről lenne szó úgy érzem! Mennyit érhet ennek az ingatlannak a jelenlegi reális piaci értéke?

Ha volt hagyatéki eljárás az ügyben és az 1/24-ed ingatlan abból kimaradt, póthagyatéki eljárást kell indítania, hogy tulajdonosként be legyen jegyezve a neve az ingatlanra. Ha nem volt hagyatéki eljárás akkor azt meg kell indítania. A közös tulajdon értékesítése a tulajdonostársak közös akaratával jön létre. Ebbe beletartozik a vételár közös meghatározása is.

Egyik tulajdonostárs nem mondhatja a másiknak, hogy mennyiért adja el az ingatlanrészét. Ha egyik sem váltja magához a másik tulajdon részét és vita van a vételár meghatározásánál a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, mely végső soron árverés útján történik. A befolyt vételár tulajdoni hányadaik arányában illeti a tulajdonostársakat.

Kivett tanyát ki kell-e függeszteni?

Share Button

Külterületi „kivett tanyát” szeretnénk vásárolni. 0 AK értékű, helyrajzi száma is nullával kezdődik. A tanya 5532 m2. Régi mészégető telephely volt, földművelésre alkalmatlan.

Ki kell e függeszteni. Ha benne lakunk albérlőként lenne-e elővásárlási jogunk?

A tanya a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó földingatlan, ezért annak adásvétele engedélyköteles és a földműveseknek elővásárlási joga van rá.

Magánszemély 10.000 m2-ig vásárolhat földet, ha már meglevő földtulajdonával együtt nem haladja meg az 1 ha-t. A nem földműves albérlőnek elővásárlási joga nincs.

 

Családon belüli termőföld ajándékozás esetén ki kell-e függeszteni a szerződést?

Share Button

Testvérek (közeli hozzátartozók) közötti termőföld ajándékozás vagy eladás az előnyösebb-e és lehetséges-e? Mindkét esetben az illeték mértéke mennyi?

4 hektár földje van mindkét testvérnek közvetlen egymás mellett. Egyik testvér sem minősül földművesnek. A vevő testvér bejelentett lakása 100 kilométerre van a saját és a megvenni kívánt termőföldtől (de ha szükséges átjelentkezhet). Harmadik személynek haszonbérleti szerződése is van a termőföldön még 6 évre.

Ki kell-e függeszteni az eladást? Kell-e a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása?

Van-e másnak elővásárlási joga, vagy vétel esetén biztosan a testvéré lesz-e a termőföld?

Családon belüli földmozgást a földforgalmi törvény úgy preferálja, hogy az ilyen adásvételi szerződést kifüggeszteni, jóváhagyatni nem kell, az ajándékozás sem esik engedélyeztetési eljárás alá.

Az  Ön által kérdezett tényállás alapján  4 % visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevő testvérnek, míg ajándékozás esetén 18 % ajándékozási illetéket a megajándékozott testvérnek.

Mindkét esetre igaz, hogy földszerzési korlátozás, elővásárlási joggyakorlás nincs.

Köthető-e érvényes adásvételi szerződés a haszonélvező halála utáni időszakra?

Share Button

2016-ban 1/2 -1/2 arányban ajándékozással  nővéremmel tulajdonosok lettünk egy ingatlanban, ahol anyánk haszonélvező haláláig.
Nővérem eladhatja-e az ingatlant úgy egy külső személynek, hogy aláírja a vételár megállapodást majdani eladás fixálása érdekében anyu halála utánra- biztosítva így az összeget-?

Én szeretném majd megváltani a tulajdon részét anyu halála után. Milyen árat kell fizetnem érte ezt ki  állapítja meg, hogy mennyiért vagyok köteles kifizetni Őt?

Előszerződéssel a testvér a fél ingatlantulajdonát lekötheti , azzal  a jövőbeni feltétellel , hogy  a végleges szerződés édesanya halálát követően köttetik meg. Önnek az adásvételnél elővásárlási joga lesz. Az adásvételi ár ( szerződésben szereplő ár) amelyért az ingatlan  másik felét megvásárolhatja.

Köthető-e eltartási szerződés mezőgazdasági ingatlanra?

Share Button

Kérdésem a következő: Élettársam 2014-ben meghalt és mivel egyedüli gyermek volt, édesanyjáról most én gondoskodom. Édesanyja végrendeleti örökösként ¾ részben örökölt fiától egy 3000 m2-es zártkerti szántót.

Köthetek-e erre az ingatlanra eltartási szerződést az édesanyával? Ha igen, akkor ezt is ki kell függeszteni? Sajnos nem tudjuk művelés alól kivonni, mert az ¼ rész kötelesrészi örökös (apa) nem adja hozzájárulását.

A művelés alól ki nem vett zártkert a földforgalmi törvény hatálya alá tartozik. Ilyen föld 3 / 4 –ed osztatlan közös tulajdonjogának megszerzése nem közeli hozzátartozó javára csak adásvétel jogcímen lehetséges feltéve, hogy a megszerzendő földrészlettel együtt a vevő tulajdonában/használatában nincs 10.000 m2 föld.

Fontos tudni, hogy földműveseknek 60 napon belül elővásárlási joguk van. Megjegyzem ilyen jellegű zártkerti ingatlanra, közös tulajdonba véve nem jellemző az elővásárlási joggyakorlás.

Az 1 / 4-ed tulajdonostársnak a Ptk. szerint van elővásárlási joga, melyet 60 napon belül gyakorolhat. Eltartási szerződés helyett javaslom az adásvételt, melyből befolyó vételárat – ha van elővásárlási joggyakorlás – Önnek ajándékozhatja élettársa édesanyja. Természetesen eltartási szerződést élettársa édesanyjával köthet a zártkerten kívüli vagyonra.

Mik a tanya vásárlásának feltételei?

Share Button

Párommal tanyát szeretnénk venni meg is találtuk van hozzá 1,2 hektár föld érdeklődnék mik szükségesek a megvásárláshoz mert mezőgazdasági végzettségem van de nem vagyok se földműves se őstermelő?

Személyenként 10.000 m2 föld illetve tanya tulajdoni joga vásárolható. Ez lehetséges anélkül is, hogy a vevő/k nem földművesként bejegyzett személyek és a megvásárolandó földdel együtt nincs a tulajdonukban/használatukban 1 ha föld.

Fontos tudni, hogy a 60 napos önkormányzati kifüggesztéskor a földműveseknek elővásárlási joguk van, ezért olyan vevők esetében, akik rendelkeznek megfelelő mezőgazdasági képzettséggel javasolt, hogy regisztráltassák magukat az illetékes járási földhivatalnál földművesként és így akár elővásárlási jog jogosultak kössék meg az adásvételi szerződést.

Milyen költségvonzata van szülőtől kapott ingatlan továbbértékesítésének?

Share Button

Édesanyám elajándékozta – 5 évvel ezelőtt – nekem és testvéremnek a panellakását. A tulajdonrészemet szeretném a gyerekemnek elajándékozni, vagy eladni. Azt a megoldást szeretném választani, mely később a gyermekem a lakás eladásakor kedvezőbben tud eljárni.

Ajándékozáskor tudom, hogy amennyiben 5 éven belül adja el – adják el – akkor időarányosan adóköteles lesz az ő része.

Szükséges-e a másik résztulajdonos beleegyezése az ajándékozás, vagy az eladás szempontjából?

Tulajdonközösséget képező lakásrész eladása esetén a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Ha ugyanez az ingatlanrész ajándékozásra kerül, ilyen elővásárlási jog nincs.

A megszerzett (ajándékba kapott, vagy vásárolt) ingatlanrész tovább eladása esetén mindig a vonatkozó adásvételi szerződésben feltüntetett vételárból kell a fizetendő SZJA-t kiszámítani.

Ajándékozott ingatlan tovább eladásakor az adó alapja a befolyó vételár 25%-a (1 / 4 –e) és az adó mértéke ennek a 15%-a (további kedvezmény is igényelhető az eltelt évek miatt). Fontos tudni: adásvétellel szerzett ingatlan eladása esetén  SZJA-t csak abban az estben kell fizetni,  ha van jövedelem.

Ajándékozott ingatlan eladása esetén mindig van jövedelem, hiszen egy ingyenesen szerzett ingatlan eladásáról van szó. Azonban  ha az ajándékozástól számított 5 év eltelt, nem kell SZJA-t fizetni.

Vásárolt ingatlan eladása esetén csak akkor van jövedelem, ha az eladási ár több a vételi árnál (ha egyenlő vagy kevesebb nincs jövedelem, nincs adózás). Elkerülendő az  elővásárlási joggyakorlást, akkor az ajándékozás a megfelelő, de a tovább értékesítéssel legalább 5 évet várni kell  hogy ne kelljen SZJA-t fizetniük.

Eladható-e egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan egyik tulajdonosra eső része?

Share Button

Testvéremmel fele-fele arányban van egy házunk ahol Ő él egyedül.

A házat én szeretném eladni, de Ő sokat akar érte kérni, kb annyit szeretne a fele házért, mint amennyit az egész ér.

A részemet nem tudja megvenni. El tudom- e adni az én részem valakinek, ami egy osztatlan közös?

A bíróságon nagyon sokat kellene fizetnem és azt én sem tudom vállalni. Az az ár amit mondtam neki nem érdekli.

Ha vevőt talál az 1 / 2-ed tulajdonú ingatlanára az adásvételi szerződés érvényesen megköthető. Ebben az esetben természetbeni kizárólagos használati megállapodást érdemes kötni a vevő és a testvér között az ingatlan és a telek használatára vonatkozóan. A tulajdonostárs testvérét elővásárlási jog illeti meg.

2 / 5 oldal12345