elővásárlási jog címkével jelölt bejegyzések

Mellőzhető-e a kifüggesztés, ha a vevő elővásárlási joggal rendelkező személy?

Share Button

 Külterületi tanya eladása esetén ha a vásárló elővásárlási joggal rendelkezik- ebben az esetben is végig kell járnunk a kifüggesztéssel járó köröket?

A földforgalmi törvény említ pár kivételt, amikor az ingatlanszerzési okiratot nem kell kifüggeszteni, jóváhagyni. Ilyen pl. a közeli hozzátartozónak történő ajándékozás.

Mivel Önök adásvételi szerződést kötnek, ezért sem a kifüggesztés, sem a jóváhagyás nem mellőzhető akkor sem, ha a vevő elővásárlási jog jogosult. Ezt a tényt és az elővásárló sorrendi minőségét a szerződésben rögzíteni is kell.

Elajándékozható-e osztatlan közös tulajdoni hányad a tulajdonostárs beleegyezése nélkül?

Share Button

Van 1 lakás aminek ketten vagyunk a tulajdonosai. 

Bárkinek elajándékozhatja a tulajdonostárs a részé és én nem tehetek semmit, vagyis olyannal kell a lakásomat megosztanom akivel nem szeretném?

Mi a menete ennek? Tudom egyszerűbb lenne a másik fél tulajdonát megvennem, de ez most nem kivitelezhető, sajnos, viszont azt sem szeretném hogy a tudtom nélkül másnak adja.

Az ajándékozást elintézheti az én beleegyezésem nélkül is?

Az elővásárlási jog nem illeti meg a tulajdonos társat ajándékozás esetén.

A tulajdonos társ az ajándékozási szerződésnél nem is szerződő fél, őt a földhivatal nem értesíti a megajándékozott tulajdoni joga bejegyzéséről. Az ajándékozás ellen jogilag semmit nem tehet a tulajdonos társ.

Beköltözhetünk-e osztatlan közös ingatlanba, melynek csak egy részét vásároljuk meg?

Share Button

Egy úrtól kaptunk ajánlatot ami arra irányult, hogy megvásárolhatjuk ingatlan tulajdonjogát. Rajta kívül még van 3 tulajdonos. Állítása szerint, nem lakják, de mi azonnal beköltözhetnénk a tulajdon-jogommal amit megvennék tőle.

Kérdéseim: Ez igaz? Ha igen, akkor nem rakhatnának ki minket vagy igen is támadhatóak lennénk? Fontos, mert van egy egy éves kis lányunk és nem szeretnék bele menni semmi bizonytalanba.

Osztatlan közös tulajdon egy részének eladása esetén a másik tulajdonostársaknak elővásárlási joguk van. Amíg erről nem mondanak le az adásvétel nem érvényes.

A birtoklás a használat joga minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában megilleti. Ezen két okból nem javaslom a vásárlást.

Két regisztrált földműves közül melyiket illeti meg az elővásárlási jog?

Share Button

Termőföld (szántó) vásárlása kapcsán szeretnék felvilágosítást kérni az elővásárlási jogosultság sorrendjéről.

A szóban forgó szántó szerinti település lakója vagyok ( több, mint 3 éve), rendelkezem őstermelői igazolvánnyal, regisztrált földműves vagyok. Évek óta gazdálkodok.

Az általam benyújtott adás-vételi szerződésre egy szomszéd faluban élő ( 3 km-re) családi gazdálkodó, regisztrált földműves személy jelentett be igényt.

Jelenleg egyikünk sem használója, és nem is szomszédja az érintett területnek. Kérdésem, ez esetben ki jogosult a vásárlásra?

2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;

b) a földet használó olyan földművest,

ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,

bb) aki helyben lakónak minősül, vagy

bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;

c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;

d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;

e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

(2) *  Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi

a) a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel

aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,

ab) *  szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;

b) *  a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;

c) a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;

d) a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmagelőállításhoz szükséges terület biztosítása.

(3) *  A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.

(4) *  Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:

a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,

b) fiatal földműves,

c) pályakezdő gazdálkodó.

 

Köthető-e előszerződés termőföldre?

Share Button

Földeladásnál történt-e változás arra vonatkozóan, hogy már nem lehet előszerződést kötni foglalóval a vevővel? 
Amennyiben igen, mindez mikortól érvényes az új törvényes rendelkezések szerint?

2014 május 1. napjától érvényes az új földforgalmi törvény. Földeladásra e törvény szabályait kell alkalmazni.

Ha a szerződő felek még valamely körülménytől teszik függővé a végleges adásvételi szerződés megkötését akkor megtehetik, hogy előszerződést kötnek, azért hogy biztosítsák a végleges adásvétel létrejöttét.

Előszerződés foglalóval köthető ugyan földre, de mivel ki kell függeszteni a később kötendő adásvételi szerződést, ezért a foglalót óvatosan kell kezelni: pl. elővásárlási joggyakorlás illetve jóváhagyás megtagadása esetére  foglaló hatályát nem javasolt kiterjeszteni. Az előszerződés alapján a szerződés bírósági úton való létrehozása  esetére is a fentiek irányadók.

Az előszerződést nem de a végleges szerződést  1 biztonsági okiraton és legalább 3 egyéb okiraton  kell aláírni, mely példányszám a szerződő felek számával arányosan nő.

Az adásvételi szerződést 60 napra ki kell függeszteni az illetékes önkormányzatnál, ahol a Földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jogosultak egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatják a földet.

A nyilatkozattal csak ugyanolyan feltételekkel történhet a vásárlás mint amelyek a szerződésben írva vannak.

Az ilyenkor adott foglaló tehát csak a végleges adásvételi szerződés létrejöttének biztosítására szolgálhat.

Amit az elővásárlási jogról tudni kell

Share Button

1704 m2 tanya (lakóépület és terület) eladó.

Őstermelő közvetlen szomszédunk szeretné megvásárolni. Neki mi saját magunk szeretnénk értékesíteni, nem az ingatlanközvetítő által. Az elővásárlási jogról szeretnénk tudni az aktuális törvényekben foglaltakat!

 Az elővásárlási jogról a következőt kell tudnia:

2013.évi CXXII. törvény szerint  elővásárlási jog illeti :

a) Magyar Államot;

b) a földet használó olyan földművest,

ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,

bb) aki helyben lakónak minősül, vagy

bc) akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától;

c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül,

d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül,

e) az olyan földművest, akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától.

Javaslom kössenek adásvételi szerződést a szomszéddal.

Mezőgazdasági ingatlan bérlésének szabályai

Share Button

Egy ismerősöm megromlott egészségi állapota miatt nem tudja művelni egy zártkertben lévő ingatlanát, földjét. Eladni még nem szeretné.

Ha használatba adja nekünk a külterületi ingatlant, van e arra lehetőség, hogy ezt bejegyezzék a Földhivatalba?

Ha később úgy dönt, hogy eladja, lesz e nekünk elővásárlási jogunk?

Haszonbérbe csak földműves vehet 2014. május 1. óta ingatlant.

A földhivatal csak a mezőgazdasági igazgatási szerv által jóváhagyott haszonbérleti szerződést jegyzi be. A jóváhagyás előfeltétele megegyezik az adásvételi szerződések jóváhagási feltételeivel: kifüggesztés/ földbizottság/ NAK, Megyei Földhivatal engedélye.

Elővásárlási jogot Önök az ingalanra nem tudnak alapítani. A haszonbérlőt is a földforgalmi törvény szerint illeti csupán elővásárlási jog.

Osztatlan közös tulajdonú nyaraló vásárlása

Share Button

Apartman ház megnevezésű ingatlanban szeretnék egy lakást vásárolni. Az épületben nagyon sok tulajdonos társ van. A lakás még nincs külön helyrajz számon, tehát a nagy házból egy töredék osztatlan közös tulajdoni hányadot képvisel.

Szeretném tudni kötelező-e minden tulajdonos társat kiértesíteni (több mint 100 ajánlott tértivevényes levél, ami nem kis költség).

Másik félelmem, hogy mivel alacsony árban egyeztünk, attól tartok, valamelyik tulajdonos társ megveszi előlem a lakást. Szeretném tudni, van-e valami módja az indokolatlan költségek elkerülésének, és annak biztosítására, hogy az enyém legyen a lakás.

Két javaslatom van: A társasház alapító okirata dönti el, hogy az alapítók az elővásárlási joggyakorlást kizárták-e vagy sem.

Ha kizárták, Önnek szerencséje van, mert csupán az adásvételi okirat benyújtásával és az alapító okirat ezen rendelkezésére hivatkozással a lakás az öné lehet.

Ha nem zárták ki, első körben egy kis tulajdoni rész ajándékozásában egyezzen meg eladójával, Ezáltal Ön is tulajdonos társ lesz az ingatlanban.

Mivel tulajdonostársak egymás közti adásvételénél elővásárlási joggyakorlás nincs, ezért második körben az lakás egésze adásvételi szerződéssel lehet már az öné.

Termőföld adásvétel folyamata

Share Button

Családi gazdaságot működtetett apósom és eljött az idő hogy egészségi állapota miatt eladja az általa művelt földet. Tanyája körül 20 hektár földet árul vagy külön vagy a tanyával együtt, a kialkudott ár függvényében.

Információink szerint- 2014 február 28.-a után a föld csak úgy adható el hogy a vevő megfelel az új földszerzési törvény feltételeinek.

Ez esetben 3 éve igazoltan gazdálkodónak kell lennie, helyben lakónak kell lennie (az érintett földterület településtől számított maximum 20 km lehet a lakóhelye) és a megválasztott földbizottságnak is támogatnia kell az eladást.

Ezek a feltételek helytállóak e illetve van e még kitétel a vevő tekintetében amit teljesíteni kell?

Amit Ön írt megfelel a törvényeknek. Ne feledkezzen meg az elővásárlás/ kifüggesztés szabályairól sem.

2014.március 1-től az az okirat kellékei a következők:

A 47/2014.(II.26) Kormány rendelet kimondja hogy a termőföld tulajdoni jogának átruházására irányuló okirat  2014.03.01. napjától csak  biztonsági elemekkel ellátott papír alapú okmányon készülhet – a Földhivatal csak ilyet fogadhat el.

Az okirat minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és   a lapokat oly módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható azaz a lapokat zsinórral kell összefűzni, a zsinórt  matricával kell leragasztani  és az ügyvédnek ezeket érintően kell aláírni.

Bérleti szerződésben biztosított elővételi jog biztosítja-e az adásvételi eljárásban is az elővételi jogot?

Share Button

Van 1 1000 m2-es zártkerti ingatlanunk, melyet bérleti szerződéssel bérbe adtunk, a bérleti szerződésben elővásárlási jogot biztosítottunk a bérlőnek, mivel a területen beruházott és a bérbe vételkor jelezte vételi szándékát, ennek határideje máj.15.

Az új törvény miatt nem tudjuk hagyományos módon megvásárolhatja-e?

Az új földforgalmi törvény kétfajta elővásárlási jogot ismer el. : A PTK szerintit és a Földtörvény szerintit. A szerződéses elővásárlási jog kikötése tehát háttérbe szorul és az ingatlan eladása esetén -mivel egy hektár feletti- a földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jogosultak élveznek előnyt.

Ez azt jelenti, hogy az adásvételi szerződés 60 napra történő kifüggesztése során, ha a földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jog jogosult él az elővásárlási jogával, úgy a Megyei Földhivatal a jóváhagyási eljárásban őt részesíti előnyben és nem a az ön vevőjét, akinek elvásárlási jogot engedett.

A beruházás Önök közötti elszámolás tárgyát fogja képezni, amennyiben nem az Ön bérlője, mint vevője kerül jóváhagyásra a Megyei Földhivatal által.

A vételárban természetesen Önök érvényesíthetik a beruházás összegszerűségét, melyet a kifüggesztésre váró adásvételi szerződésében rögzíthetnek, növelve ezzel a vevő esélyét.

Fontos tudnia, hogy a jóváhagyási eljárásban a vizsgálat tárgyát képezheti az adásvétel tárgyát képező ingatlan piaci forgalmi értékének realitása.

4 / 5 oldal12345