elővételi jog címkével jelölt bejegyzések

Van-e elővételi joga az osztatlan közös tulajdosoknak?

Share Button

Társasház udvarán osztatlan közös tulajdonban lévő garázst vásároltam kívülállóként.

Az eladónak közös helyrajzi számon szerepelt a lakás és a garázs, de külön személyeknek adta el.A társasházban lakóknak elővételi joguk volt a vásárlásra de nem éltek vele.

Szeretném megkérdezni tovább értékesíthetem-e ezt az ingatlant és meg kell-e hirdetni a társasházban az elővételi jog miatt?

Osztatlan közös tulajdonú garázs meghatározott tulajdon illetősége – ha az már a vevő földhivatalnál bejegyzett tulajdona tovább értékesíthető.

Ha többért adja el, mint vásárolta a különbözet után 15 % SZJA-t kell fizetnie. Az elővásárlási joggyakorlást a továbbértékesítés esetén is biztosítania kell a tulajdonostársai részére

Hogyan adható el az osztatlan közös tulajdonú földterület egy része?

Share Button

Négyen örököltünk 1ha földet, hárman el szeretnénk adni egyben a saját részünket. Van-e rá lehetőség, hogy kiméressük és eladjuk?

Osztatlan közös tulajdoni hányad/ok eladása esetén a nem eladó tulajdonostársnak elővásárlási joga van a Ptk. szerint. A Földforgalmi törvény alapján regisztrált földműveseknek is elővásárlási joguk van.

A természetben kizárólagos használati rendet valamennyi tulajdonostárs közösen megállapíthatja és arról földmérővel vázrajzot készíttethet. Ezáltal a vevő a minden tulajdonostárs által aláírt vázrajznak megfelelő használati rend alapján vásárolhatja meg az ingatlant.

Megtámadható-e az az adásvételi szerződés, ahol a tulajdonostársak nagy száma miatt nem történt elővételi jogról való lemondatás?

Share Button

Véleményét szeretném kérni, a következő esettel kapcsolatban. Egy 72 lakásos társasházban lakunk a saját ingatlanunkban. A társasház teremgarázsában 30 garázsbeálló található, melyek közül egyet megvásároltunk.

Az eladó nem kérdezte meg a teremgarázs tulajdonosokat arról, hogy valaki szeretne élni az elővásárlási jogával vagy sem. A tulajdonjog bejegyzése utáni napon kaptunk egy levelet az egyik társ tulajdonostól (egy befektető cég, akinek nincs más tulajdona a társasházban csak 1 db garázsbeálló), hogy élni szeretne az elővásárlási jogával és 5 napon belül adjuk meg a bankszámla- számunkat ahova utalhat, mert ha nem bíróságra adja a dolgot…

Valóban tévedtünk, hogy nem kértünk nyilatkozatot a társtulajdonosoktól, de… Az lenne a kérdésem, hogy van valami esélyünk arra, hogy ilyen esetben a bíró a mi javunkra döntsön. Hiszen a házban lakunk, ő meg csak befektetés céljából vásárol. Lehetséges a földhivatalnál pár óra alatt a tulajdon bejegyzés után betekintést nyerni az adásvételi szerződésbe?

Ha lakással együtt vásárolták volna a garázst, az elővásárlási joggyakorlás a két ingatlanra együtt lett volna gyakorolható.

Mivel csak garázst vásároltak a tulajdonostársak nagy számára vagy elérhetőségük nehézségére stb. való hivatkozást tartalmazhatott az adásvételi szerződés, az elővásárlási joggyakorlás mellőzése miatt.

A tulajdonjoguk bejegyzéséből vélelmezhető, hogy az illetékes földhivatal jogszabályszerűnek ítélte az okiratot és a tulajdonos- változást bejegyezte. Javaslom, hogy a teljes tényállás feltárása mellett helyi ügyvéddel egyeztessen a bírósági per előtt.

Bejelentett lakcím nélküli tulajdonostárstól hogyan lehet beszerezni az elővételi jog lemondó nyilatkozatot?

Share Button

Szeretnénk eladni egy olyan családi ingatlant aminek 4 tulajdonosa van. Ebből egy tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik életvitele miatt, évek óta nem tudunk róla semmit. Bejelentett lakcíme nincs, a népesség nyilvántartóba eredménytelenül kerestük.Mit lehet ez esetben tenni, hogy eltudjuk adni az ingatlant?

Az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostárs tulajdonán felüli ingatlant tudják eladni. Ezáltal a vevő osztatlan közös tulajdonba kerül az ismeretlen tulajdonostárssal.

Mivel az ismeretlenség nem akadályozza a vételt, ezért a vevő tulajdonszerzésének akadálya nincs.

Később, ha a vevő tulajdonostárs lesz kezdeményezheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését és magához válthatja az ismeretlen tulajdoni hányadát – ügygondnok kirendelése mellett – így két lépésben lehet a vevő az ingatlan 1 / 1-ed tulajdonosa.

Szülő által elajándékozott ingatlan eladása után igényelhető -e köteles rész?

Share Button

Édesanyám a testvéremnek ajándékozta az édesapámmal közös tulajdonban volt ingatlan 1/2-ed részét. Édesapám 3 éve elhunyt, tehát, a mostani állapot alapján nekem 1/4-ed részem van az ingatlanban.

A testvérem a telek beépítetlen részét, melyet ajándékba kapott, eladta építési teleknek.

Kérdésem: Ki döntötte el, hogy a telek beépítetlen része csak az övé, ez jogos volt-e? A tulajdoni lapon ez nincs kijelölve. Az eladás után nem kellene megkapnom a köteles részt?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében az egyik tulajdonos tulajdoni illetősége eladásakor a másik tulajdonosnak elővásárlási joga van. Az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat hiányában a tulajdonosváltozást a földhivatal nem vezeti át.

Tértivevényes ajánlott levéllel történő lemondatásnál elegendő a tulajdonos társ címéről „nem kereste, elköltözött stb.” jelöléssel visszaérkező dokumentum csatolása a földhivatalhoz.

A fent elmondottak igazak, ha a tulajdonos társ nem az egész tulajdoni hányadát, hanem annak csak egy részét értékesíti harmadik személy felé.

Az Ön joga tehát az eladásnál, hogy ugyanazon az áron, amennyiért a harmadik személy megvette volna az ingatlanrészt Ön is megveheti. Köteles rész azonban ilyen jogügyleteknél nem érvényesíthető, mert a kötelesrész az öröklési joghoz tartozik.

Elővásárlási joga van-e a szomszédnak kivett zártkert eladása esetén?

Share Button

Művelés alól kivett Zártkert eladása esetén a zártkert 2 szomszédját elővásárlási jog illeti e meg? Ezt a zártkertet egy kívülálló vásárló bármilyen kötöttség nélkül megveheti? Ha az új tulajdonos újra művelésbe akarja venni a területet az mennyibe kerülne (pl: gyümölcsös művelési ágra változtatni, AK a régi lenne?)

A földforgalmi törvény szabályai a művelés alól kivett zártkertre nem vonatkoznak, ezért a szomszédnak nincs elővásárlási joga.

Ilyen esetekre PTK elővásárlási szabályai az irányadóak, például ha a tulajdonrész az adásvétel tárgya, akkor a zártkert  többi tulajdonostársának elővásárlási joga van.

A művelésbe való visszahelyezésre és ennek esetleges költségére vonatkozóan a helyi önkormányzat, valamint az illetékes földhivatal adhat felvilágosítást.

Hogyan hasznosítható az osztott tulajdon?

Share Button

2000 elején megvásároltak egy ingatlant, de földterület nélkül. A területre az épület fennállásáig földhasználati jogot jegyeztettek be. A területen kereskedelmi tevékenység folyik, melyből bérleti díjakat szednek be.

Mint a terület két éve bejegyzett tulajdonosának, milyen jogaim vannak az hasznosításra? Felajánlottam megvételre, de nem érdekük. Mi kezdhetek a tulajdonommal?

A vonatkozó szerződés ismerete nélkül általában elmondható, hogy az ilyen osztott tulajdon esetén a földre vonatkozó használati jog a felépítmény által elfoglalt ingatlanrészt terheli esetleg bejárási használati joggal együttesen.

Mindkét tulajdonost a másik tulajdonára elővásárlási jog illeti meg. Az ezen felüli használat a telek tulajdonosát illeti. Javaslom a jogviszony jogi szakemberrel történő felülvizsgálatát.

A föld elővételi jog jogosultak .

Share Button

A szomszédos tanya eladóvá vált, 2800 M2 kivett tanya terület,rajta romos épület, körülötte 1 ha szántó és 3 ha gyep /Natura 2000/.

Az eladók unokatestvér gyermekei, örökölték, bérleti szerződés nincs rá senkivel. A férjem bejelentett földműves, máshol is van még földje a településen, a tanyánk kb. fél éve mezőgazdasági üzemközpontként be van jelentve, de a bejelentett lakcíme a szomszédos településen van.

Sajnos a földtörvény alapján emiatt az utolsó ranghelyen állunk az elővásárlásnál, minden helyben lakó földműves előttünk van, hiába vagyunk szomszédok. Semmiképp se szeretnénk elveszíteni, tudomásunk van róla hogy helybeli állattartó gazdálkodó pályázik rá.

Milyen megoldást tudna javasolni, hogy biztosra menjünk? Járható út lenne-e ha kötnénk feles bérleti szerződést, esetleg utána egy előszerződést a vételre? Mindenképp bejelentkezzen-e a férjem a tanyai lakcímre?

A haszonbérleti szerződés és a feles bérlet azonos súlyú -e? A tanyát a hozzátartozó földterülettel megvehetjük-e kifüggesztés nélkül? Milyen kockázata lehet az előszerződésnek?

Tanya a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozik , ezért csak jóváhagyással , kifüggesztéssel vásárolható. Előszerződést  nem érdemes kötni az említett procedúra miatt-mert eladónak végleges adásvételi szerződést kell kifüggesztetnie .

Az előszerződés azt jelenti , hogy a felek megegyeznek abban hogy egy későbbi időpontban adásvételi szerződést fognak kötni. A Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlanok esetében az előszerződés  kötése értelmetlen, nem releváns.  . Hogy ki lesz a vevő  : a tényleges vásárló vagy elővásárlás esetén az elővételi jog gyakorlója – azt általában a NAK véleménye dönti el.  Természetesen ha nincs elővételi jog , akkor a tényleges vevő. A Földforgalmi törvény  szerint a férjének javasolt  legalább azonos sorrendi helyen szerepelnie , mint a vélt vetélytárs.

Ezért javasolt  helyi földművesi  minőség megszerzése, az állapot ilyetén kialakítása. Előny ha a földet  használó földművesként vásárol – aki 3 éve a jogügylet tárgyát képző földet használja úgymint  haszonbérlő, részes művelő, feles bérlő stb. A földet használó földműves és a földműves kategóriáján belül első helyen a helyben lakó szomszéd, második helyen a helyben lakó, harmadik helyen azok szerepelnek akiknek lakóhelye, mezőgazdasági üzemközpontja 3 éve azon a telekülésen van, amely az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási hátárától maximum 20 km távolságra van. A földön volt részes művelőt, illetve a volt feles bérlőt is elő- haszonbérleti jog illeti meg.

Hogyan adható el ingatlanrész, melynek elővásárlási jog jogosultja ismeretlen helyen tartózkodik?

Share Button

2001-ben édesanyám meghalt és az édesapámmal közös ingatlan felét örököltük az öcsémmel. Az édesapám a következő évben ajándékozással a részét átadta nekünk, melyen a haszonélvezete maradt. 2014.-ben édesapám is meghalt.

A testvérem külföldön él a magyar állampolgárságát is megszüntette 2011. január 26.-án, ezt pontosan a lefolytatott hagyatékin tudtam meg, melyre az értesítéssel közjegyző sem tudta már elérni, ismeretlen helyen van, semmilyen kapcsolatot az édesapám halála óta nem tudok vele teremteni.

Van-e lehetőségem és mi az ingatlan részem eladására ? Mivel az ingatlanra van érdeklődő, szeretném legalább az én részemet eladni, mert nekem csak a költségem szaporodik, mivel én élek Magyarországon és mindent nekem kell fizetni.

Közös tulajdonú ingatlanrész eladható csak a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Ha ismeretlen helyen tartózkodik attól az ügylet még létre jöhet. Az okiratot szerkesztő ügyvéd tértivevényes ajánlott levélben keresi meg a tulajdonostársat 15 napos határidőt tűzve . Ha a levél kézbesíthetetlenségi ok miatt érkezik vissza –  a szerződés érvényesen létrejön.

Közös tulajdonú ingatlanrész eladható csak a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Ha ismeretlen helyen tartózkodik attól az ügylet még létre jöhet. Az okiratot szerkesztő ügyvéd tértivevényes ajánlott levélben keresi meg a tulajdonostársat 15 napos határidőt tűzve . Ha a levél kézbesíthetetlenségi ok miatt érkezik vissza –  a szerződés érvényesen létrejön.

Zártkert eladásánál elkerülhető-e az elővételi joggyakorlás?

Share Button

Zártkerti ingatlan vételét tervezem. Meg is egyeztem a tulajdonosokkal a vételárról, az ügyvéd is közölte az ő munkadíjának az összegét.

Ha megtörténik az adás-vételi szerződés, utána pedig a kifüggesztés és a 60 nap alatt egy elővásárlásra jogosult személy vételi ajánlatot tesz és megfelel a földforgalmi törvényben foglalt rendeletben a tulajdonszerzés jogosultságának és „megvásárolja az ingatlant előlem” akkor ebben az esetben én elbukhatom az ügyvédi munkadíj költségeit is?

A félelmei elkerülése végett javaslom, hogy az adásvétel előtt a zártkertet a tulajdonos művelés alól vonassa ki kivett zártkertté.

Ez sürgősséggel (10.000.- Ft) 2 héten belül megtörténhet és ezt követően kifüggesztés és jóváhagyási lejárás nélkül egyszerű adásvételi szerződéssel a zártkertet megvásárolhatja.

A vásárlás során elővásárlási joggyakorlás sincs.

2 / 3 oldal123