Gyermektelen házaspár vagyunk. Végrendelettel, lemondó nyilatkozattal kizárhatóak-e a szülők a köteles részből ? Szülők elhalálozása esetén örökölhetnek-e a testvérek?
A szülők végrendeleti kitagadással csak abban az esetben zárhatóak ki az örökségből, ha a kitagadás valamely feltétele a ptk. szerint érvényesen fennáll.
Testvér öröklését eltartási/ öröklési szerződéssel lehetne biztosítani. ez esetben ha két éven belül nem halálozik el az eltartott-nincs köteles rész.
Édesapánk 2013 júliusban eltartási szerződést kötött egy baráti házaspárral, erről mi gyermekei semmit sem tudtunk.
A házaspár Apu gondját viselte, bár mi úgy tudtuk ezt mindig megfizeti. 2014 március 25-én elesett és meghalt. Ekkor tudatták velünk az eltartási szerződést.
Kérdésünk: vonatkozik-e ránk az új Ptk., jár-e nekünk köteles rész, ha nem – miért?, vagy ne is pereskedjünk.
Az eltartási szerződéssel az eltartott tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül a földhivatalba, ezért hagyaték tárgyát az ingatlan már nem képezheti. Ugyanez igaz a kötelesrészre is.
Az ügyletre egyébként a régi Ptk szabályai az irányadóak, mivel az eltartási szerződés 2013 júliusában köttetett.
Eltartási szerződés esetén, ha az eltartott már évek óta nem lakik lakásában, mivel egészségi állapota miatt az eltartó magához költöztette, van-e lehetőség az ingatlan eladására az eltartott halála előtt? Illetve milyen módon?
Az eltartási szerződés biztosítására bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára az un. tartási jog.
Igaz, hogy az eltartó tulajdoni joga is bejegyzésre kerül, de az ingatlan forgalomképességének akadálya a bejegyzett tartási jog. Ez a jog csak halotti anyakönyvi kivonattal törölhető-az eltartott halálát követően.
A törlés után nyílik meg a lehetőség az ingatlan eladására.
Eltartott halála előtt a tartási szerződést fel lehet bontani – közös megegyezéssel – és azt követően az ingatlan eladható.
Férjem tulajdonában áll egy ház, amelyet rám akar hagyni.
Férjemnek van 3 gyermeke, de jó körülmények között élnek, ezért férjem végrendelete szerint én leszek az összes ingó és ingatlan vagyonának örököse.
Ebben az esetben a végrendeletbe bele kell-e foglalni azt is, hogy a ház haszonélvezetét is rám ruházza, vagy ez szükségtelen? Ugyanis attól tartunk, hogy valamelyik gyermeke a hagyatéki eljárás során köteles rész igényét jelenti be, amit nem tudok megfizetni (esetleg csak ha eladom a házat).
Ha a férjem életében nekem ajándékozza a házat, azt is megtámadhatják- e polgári peres eljárás során – a kötelesrész kiadása miatt- a gyermekei.
Több megoldás is létezik a házastársak között vagy külön tulajdonában levő ingatlanok rendezésére.
Ilyen pl. a házassági közös vagyon rendezésére irányuló szerződés, a házastársi közös vagyon tulajdont elismerő megállapodás, az adásvétel, az ajándékozás, az eltartási szerződés, az öröklési szerződés, stb.
Javaslom, a haszonélvezet alapítását ne végrendeletileg, hanem még férje életében tegyék meg az Ön javára. A köteles részre jogosít ó igény ajándékozásnál 10 év alatt elévül.
Az egyéb tulajdonjog rendezési módok között vannak olyanok, melyek a köteles részt kizárják, ezért javaslom, hogy végrendelet helyett válasszanak az leírtak közül Önöknek megfelelőt.
Mozgássérült, önmagát már ellátni képtelen nem egyeneságbeli rokonunk szeretet- otthonba kényszerült menni, lakásában nem ápolható. Az otthon és az üresen maradt lakás költségeit a nyugdíja nem fedezi. A különbséget a mi családunk rendezi, ami anyagilag elég megterhelő nekünk, ezért azt tervezzük, hogy ki kellene adni a lakást.
A lakás nagyon lelakott állapotban van, rengeteget kell rá költeni, hogy ki lehessen adni. Eltartási szerződést tervezünk vele kötni, mert így a mi tulajdonunkba kerül a lakás.
A rokonunk is egyetért ezzel. A kérdésem az, hogy ha a néni nem lakik a lakásban, akkor lehet-e eltartási szerződést kötni? Ha nem mit javasol?
Az eltartási szerződés egyik formája az életjáradék fizetése.
Mivel Önök esetében fogalmilag kizárt a személyes tartás, gondozás, -mert ezt a szeretetotthon intézi- ezért a havi járadékfizetés ki tudja tenni a tartási szerződés tartalmát.
Az ingatlan tulajdoni joga ez életjáradéki szerződés által is az eltartóé lesz, az ingatlan nyilvántartásban a tartási/életjáradéki jog feljegyzésre kerül, mely azt biztosítja, hogy az ingatlan az eltartott életében nem adható el.
Az eltartók a tulajdoni joguk alapján felújíthatják, bérbe adhatják hiszen az Önök esetén az eltartott nem lakja az ingatlant. Fontos tudni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy esetében az ügylethez az illetékes gyámhatóság hozzájárulása is szükséges.
Nincsenek örököseim, de ismerősömet nagyon kedvelem. Ő gondozza kutyáimat és szeretném ha halálom után övé lenne a házam. Mit tegyek?
A gondozás meghálálásának egyik praktikus módja lehetne, ha az ingatlan tulajdonjogát eltartási szerződéssel átruházná a gondozóra. Ebben az esetbe az ingatlanra tartási jog lesz bejegyezve.
Elhalálozása esetén a halotti anyakönyvi kivonattal ezen jog törölhető az ingatlan-nyilvántartásból és az ingatlan tulajdoni joga tisztán, tehermentesen a gondozót illetné.
Az élettársam nővére kötött eltartási szerződést, de az akivel megkötötte saját magát anyagilag is eltartotta mivel magas nyugdíja volt. A hölgy most meghalt és azt mondták hogy menni kell hagyatékira mert valami köteles rész jár, de itt még két örökös van.
Azt tudni kell hogy az elhuny akivel megkötötte a szerződést annak életében nem iratot a nevére semmit csak a halál után lehet az övé. Szeretném tudni hogy ebben az esetben mennyi lehet az örökrész?
Az eltartási szerződéssel az eltartó azonnal megszerzi az eltartás fejében adott ingatlan tulajdoni jogát – az ingatlanra más örökös nem tarthat igényt és köteles részre sem jogosult.
Ha öröklési szerződés köttetett a felek között akkor az ingatlan tulajdoni joga csak hagyatéki eljárás keretében lesz az eltartóé – az ingatlanra más örökös nem tarthat igényt és köteles részre sem jogosult.
Van egy 70 éves édeasanyám és egy húgom. A húgom eltartási szerződést szeretne iratni vele, ezért érdeklődni szeretnék, hogy ha ez sikerül neki, kizárhatnak e az öröklésből?
Az édesanyánk méghozzá pszichiátriai beteg és állandó kezelés alatt áll, de teljesen el tudja magát látni
A tartási szerződéssel elidegenített ingatlan kikerül az eltartott hagyatékából
Ha egyéb vagyontárgyra nem vonatkozik a tartási szerződés – azok örökölhetőek.
Tartási szrerződést kötő felek cselekvőképességét az okiratot szerkesztő jogi szakértő ellenőrizni köteles.
Eltartási szerződést kötöttünk másfél évvel ezelött a szüleimmel én és az egyik unokájuk. A szerződés megkötése óta sajnos édesanyám meghalt, édesapámról gondoskodom, ellátom, a másik eltartó havonta egyszer meglátogatja, semmiben nem vesz részt.
Érdeklődöm, hogy ki és milyen formában változtathatja meg a szerződést? Ügyvéd vagy vagy biróság ?
Az eltartási szerződést az eltartó és az eltartott közös megegyezéssel bármikor módosíthatja vagy megszüntetheti ügyvéd előtt, míg ennek hiányában bármelyik fél csak bíróságtól, kérheti azokat.
Édesapámmal 2013. októberében eltartási szerződést kötöttem.Az ingatlan nevemre történő bejegyzése megtörtént. Édesapám 2014. március 24-én hirtelen meghalt. Van egy testvérem.
Ebben az esetben a régi vagy az új jogszabály az irányadó?
Ő örököl-e, illetve kell-e neki fizetni a köteles részt?
2014.03.15-ét követő halálesetnél az új Ptk. szabályait kell alkalmazni.
Lényeges változás a kötelesrész alapjának számításánál, hogy a tartási szerződéssel elidegenített vagyon esetében a szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyíló öröklés esetén a köteles rész alapjához hozzá kell számítani a vagyon értékének tényleges gondozással, tartással nem fedezett részét. (Ptk. 7:80-7:83. §)
