föld adásvétel címkével jelölt bejegyzések

Vissza lehet -e lépni a föld adásvételi szerződéstől?

Share Button

Van egy osztatlan közös tulajdonú, 1360 nm-es zártkerti telek fele tulajdonom (művelésből nem kivont). A másik rész tulajdonosa egyáltalán nem foglalkozott a telekkel, ezért javasoltam neki, hogy egy ismerősöm megvásárolja tőle.

Ebben meg is állapodtak, megkötötték az adásvételi szerződést, én pedig a vevő ismeretében lemondtam az elővásárlási jogomról. A kötelező 60 napos kifüggesztés utolsó napjaiban valaki a szerződést kötő ügyvéd számlájára elutalta a vételárat és az ügyvédi költséget.

A kérdéseim:

1. Az eladó visszaléphet-e az eladástól?  – Nem

2. Mivel semmiképpen nem akarok egy idegennel közös tulajdont, számára nem tartom fenn az elővételi jogról való lemondást, inkább megvásárolom én a telekrészt.

Hogyan valósítható meg az, hogy ne kerüljön egy idegen a résztulajdonba. Volt a tulajdonostársammal (a régi ismeretségünkre való tekintettel) egy szóbeli egyezségünk, hogy amennyiben valamelyikünk egyszer el kívánja adni a tulajdonrészét, azt felajánlja a másiknak, illetve csak olyan vevőnek adja el, akit a másik is szívesen elfogad. 

A földre megkötött szerződést sem visszavonni sem megszüntetni, sem attól elállni nem lehet. Így Ön már az ingatlant nem vásárolhatja meg.

 E körben a Kúria megállapításai :

A Ptk. szerint [5:81. § (1) bekezdés] a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és elő haszonbérleti jog illeti meg. Tulajdoni hányad tulajdonostárs részére történő eladása esetén a többi tulajdonostársat elővásárlási jog nem illeti meg. Azonban a Földforgalmi tv. a hatálya alá tartozó ingatlanok tulajdonjogának a megszerzésére speciális rendelkezéseket tartalmaz. A föld eladása esetén felsorolja azokat a személyeket, akiket a törvény szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén sorrendben megelőzi a többieket a földműves tulajdonostárs.

A Kúria szerint tehát közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek minősül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadát másik tulajdonostársnak értékesíti.

Mindez álláspontom szerint az jelenti, ha a földműves elővásárlóként bejelentkezett  – és mert Ön nem földműves – vele fogja az illetékes Megyei Földhivatal az adásvételi szerződést jóváhagyni, azaz a tulajdonos társ Ptk szerinti elővásárlási jogát megelőzi a Földforgalmi Törvényben írt elővásárlási joggal rendelkező földműves.

2013. évi CXXII. törvényben írt alábbi elővásárlási jogosultak jogai megelőzik a PTK szerinti elővásárlási jogosultak elővásárlási jogait.

  1. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
  2. a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
  3. b) a földet használó olyan földművest,
  4. ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
  5. bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
  6. bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
  7. c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
  8. d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
  9. e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

(2) *  Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi

  1. a) a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel
  2. aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
  3. ab)szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;
  4. b)a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;
  5. c) a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;
  6. d) a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmag előállításhoz szükséges terület biztosítása.

(3) *  A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.

(4) *  Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:

  1. a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
  2. b) fiatal földműves,
  3. c) pályakezdő gazdálkodó.

Megjegyzés: a legjobb megoldás az lett volna, ha Ön veszi meg tulajdonostársától a fél ingatlant – így 1 / 1-ed tulajdona lehetett volna – mely adásvételi szerződést sem kifüggeszteni sem jóváhagyatni nem kell, elővásárlás nincs. Kizárólag biztonsági okmányon kell az okiratot elkészíteni és azonnal be lehet nyújtani az illetékes földhivatalhoz a tulajdonjog változás átvezetése végett.

Figyelembe lehet-e venni a kifüggesztéses eljárásnál a jövőben megszerzendő gazda végzettséget?

Share Button

Érdekelne, hogy Önnek van e arról tudomása, hogy egy kifüggesztési eljárást el lehet- e indítani, akkor, amikor még az aranykalászos gazda képzés nincs befejezve? De mire lejár a kifüggesztési idő, addigra a képzés véget ér, a képzettség érvényes lesz.

A kifüggesztési eljárás az adásvétel eljárásával és a szerződésnek az illetékes jegyzőhöz megküldésével kezdődik és zajlik. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő földműves vagy sem. Az illetékes megyei földhivatal a szerződést annak aláírása napjára visszaható hatállyal hagyja jóvá.

Leadható-e utólag egy föld adásvételi szerződés a földhivatalban?

Share Button

A férjem szántót szeretne venni. Minden szükséges papírja megvan hozzá. 4 db föld lenne a vétel tárgya, ami valamilyen úton-módon szomszédos az eddigi megvásárolt földjeivel.

A földnek van elvileg földhasználója 2014. 01.01. óta. A lekért e-hiteles tulajdoni lapokon ez nincs feltüntetve. Most ők megvásárolták a 4 db földet.

Tudjuk, hogy elővételi joguk van velünk szemben, de ez akkor is érvényes, ha a földhasználat nem volt bejegyezve? Illetve ezt a szerződést ők most leadhatják utólag bejegyzésre a földhivatalhoz? Ha igen, van esély, hogy közel 7 év távlatából a bejegyzést elutasítják?

A földforgalmi törvény hatálya alá tartozó  föld adásvételi szerződése alapján a tulajdonjog változást az illetékes Földhivatal csak abban az esetben jegyzi be ha az adásvételi szerzősét az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Szerv jóváhagyta.

Elővásárlási jog gyakorlása esetén mennyi foglaló jár vissza a vevőnek?

Share Button

Külterületi telket szeretnék vásárolni 2 egymás melletti személytől.

Kérdésem a  következő: Ha valaki elővásárlási jogával élve meg akarja venni előlem a telket, akkor köteles -e neki eladni az eladó ?

500.000 Ft foglalót fizettem a tulajdonosnak. Ha mégsem én vásárolom meg a telket, hanem egy elővásárlási joggal rendelkező, , akkor a foglaló szabályának megfelelő dupla foglalót kötelesek nekem kifizetni? Ügyvédi költségeimet megtéríti valaki, ha előlem felvásárolják a telket?

Egymás melletti földek vásárlásakor lehetőség van az adásvételi szerződésben együttes vételárat meghatározni. Elővásárlás esetén mindkét telket meg kell venni, nem lehet a földek között csemegéznie az elővásárlónak.

A Földforgalmi Törvény foglaló adását érvényesen nem engedi, tekintve, hogy a szerződés meghiúsulása az elővásárlás intézménye miatt törvényen alapul. Így Ön mint vevő dupla foglalót elővásárlás miatt jogalappal nem igényelhet. Az ügyvédi költség az adásvételi szerződésben rögzíthető akként is, ha elővásárlás történik, azt az elővásárlónak meg kell fizetnie a vevő részére.

Érvényes-e a föld adásvételi szerződés, ha az eladó a kifüggesztés ideje alatt elhalálozik?

Share Button

Egy adásvételi szerződést kötött édesapám egy szántóföld eladásáról.Sajnálatos módon az önkormányzathoz kifüggesztés után 5 nappal meghalt. Most van egy rá jelentkező elővásárlásra jogosult, így nem tudjuk mi a teendő. Mi a testvéremmel nem szeretnénk eladni ezt a földet mint örökösök.

Szerződő fél halála jogi hatása eltérő ha hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződésről van szó vagy ha nem. Ez utóbbi esetben a szerződés a földhivatalba benyújtható, a tulajdonjog változás átvezethető. Az első esetben a következő a helyzet:

az illetékes  megyei Földhivatali jóváhagyás  megadásáig a szerződés nem jön létre, de a felek a nyilatkozatukhoz kötve vannak. A jóváhagyás megtörténtével a szerződés a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. Ez a joghatás azonban nyilvánvalóan csak akkor következhet be, ha a hozzájárulás megadásakor még van a feleknek egyező akaratnyilvánításon alapuló megállapodása.

Álláspontom szerint ha jóváhagyásra szoruló szerződés megkötését követően de  a jóváhagyás  megadása előtt az eladó meghal  akkor a  halála napján az eladó  szerződéses nyilatkozatához kötöttsége megszűnik . Ehhez képest  a jóváhagyás  megtételekor már nem lenne meg (nincs meg)  a szerződő felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, ezért a jóváhagyás  nem eredményezheti  a szerződés visszamenőleges hatállyal történő létrejöttét. A jóváhagyás nem hatályosulhat  halott eladóval. Az alábbi kúriai döntés is megerősíti a jogutódlás szükségességét.

Kúria Kfv. VII. 37.499/2018-as számú döntéséről.

Az adott földforgalmi ügyben az eladó az adásvételi szerződés jegyző általi kifüggesztése és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása közötti időben elhalálozott. Erről a tényről az elsőfokú bíróság szerzett tudomást, az elővásárlási jogával sikertelenül élő magánszemély által kezdeményezett perben. Az elsőfokú bíróság hivatalból és nem a kereseti kérelem alapján vizsgálta a határozat kézbesítésének szabályszerűségét, majd az alperesi döntést lényeges eljárási szabálysértés megállapítása mellett hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, előírva a jogutódlás megállapítását és a határozat jogutódok részére történő kézbesítését.

A Kúria elvi döntésében megállapította:

A bíróság a kereseti kérelemhez kötve van, hivatalból csak kivételes esetben járhat el.

A hatósági eljárásban való jogutódlásról – kérelemre indult eljárásban – a kérelmező jogutódjának kérelmére és legkésőbb az objektív határidőn belül dönthet a hatóság. Földforgalmi ügyben a régi Pp. 54. § (1) bekezdése alapján is vizsgálható, hogy az eladó jogutódai a közigazgatási perbe beavatkozhatnak-e.

 

Hogyan adható el egy földterület, melynek egy része végrehajtás alatt van?

Share Button

Van egy földrész,(szántó) ami 8 személy örökölt. Szeretnénk el adni de 1 személy nem írja alá az adásvételit. Ennek a személy ellen végre hajtás van a föld részére. Tehát ha el adnánk előtte ki kell fizetni a tartozását vagy amennyi megilleti. Ő semmire sem hajlandó. Mit tudunk heten tenni ellene hogy el tudjuk adni a földet?

Osztatlan közös földtulajdon akkor is forgalomképes, ha a nyolc tulajdonosa közül hét el akarja adni, egy pedig nem. A hét tulajdonrészre nehezen de lehet vevőt találni.

Ebben az esetben a föld természetben kizárólagos hét tulajdonos által használt részét meg kell határozni és a szerződésbe rögzíteni.

Mivel a nyolcadik tulajdonos része végrehajtás alatt van javasolt, hogy a hét tulajdonos közül azt végrehajtás útján szerezze meg egy és így a teljes ingatlan értékesíthető.

Szántó eladásánál mikor kaphatja meg az eladó a vételárat?

Share Button

Szántóföld adásvételi szerződést aláírtam, jelenleg kifüggesztés alatt van visszavonható e? Én adtam el, semmi pénzt nem kaptam még.

Föld adásvételétől az illetékes megyei földhivatal határozat hozataláig érvényesen elállni nem lehet, a jóváhagyással a szerződés aláírása napjára visszaható hatállyal érvényessé válik és bejegyezendő az illetékes földhivatalnál a tulajdonjog változás.

A vételár általában a szerződés érvényességét követően fizetendő az eladónak.

 

Hogyan garantálható, hogy a földbérlő TSZ az ingatlanra az adásvételt is megköti a bérleti szerződés mellett?

Share Button

Szántóföldet szeretnék eladni. Jelenleg a helyi TSZ műveli a területet. Ők is vennék meg, szeptemberben már szóban megállapodtunk az árról, az adás-vétel körülbelüli időpontjáról.

A jelenlegi szerződés 2018 novemberében járna le. A TSZ viszont új bérleti szerződést akar írni most januárban, 10 évre, kedvezőbb feltételekkel, feles bérletben , hisz így ők lennének a kedvezményezettek a föld vásárlásnál.

De ez jól is van így, mert a helyi gazdálkodók komolytalan ár ajánlatokat tettek. A Tsz a nyár folyamán akarja kifizetni a vételárat. A pénz nekünk sürgős lenne, őszig szeretnénk mindenképp hozzájutni.

A kérdésem az , hogyha megkötjük az új bérleti szerződést, mi garantálja, hogy az adásvétel is megtörténik augusztus végéig ? Vagy valami módon lehetséges bele foglalni vásárlási garanciát? Esetleg más biztosíték, ötlet ? Van-e egyáltalán szükségünk ügyvédre, mint eladó?

Az Ön számára legoptimálisabb megoldás, ha a bérlet megújítása mellett párhuzamosan az adásvételi okirat is elkészül. Ezt általában a vevő ügyvédje készíti, a vevő költségén. Az adásvétel jóváhagyása kb. fél évet igényel. A vevő tulajdoni jog bejegyzését követően Ön bérleti díjra nem jogosult.

Visszaléphet-e a termőföld adásvételtől -jóváhagyási eljárás során-valamelyik szerződő fél?

Share Button

Termőföld adás-vételét követő 60 napos hirdetmény lejárta után eladó meggondolhatja -e magát? Elállhat-e a szerződéstől? Ha igen, milyen jogi következményekkel járhat?

A jóváhagyási eljárás során  a termőföld adásvételi szerződéstől elállni nem lehet. Ez vonatkozik mind az önkormányzati mind a megyei földhivatali eljárásra is.

Hogyan adható el az osztatlan közös tulajdonú földterület egy része?

Share Button

Négyen örököltünk 1ha földet, hárman el szeretnénk adni egyben a saját részünket. Van-e rá lehetőség, hogy kiméressük és eladjuk?

Osztatlan közös tulajdoni hányad/ok eladása esetén a nem eladó tulajdonostársnak elővásárlási joga van a Ptk. szerint. A Földforgalmi törvény alapján regisztrált földműveseknek is elővásárlási joguk van.

A természetben kizárólagos használati rendet valamennyi tulajdonostárs közösen megállapíthatja és arról földmérővel vázrajzot készíttethet. Ezáltal a vevő a minden tulajdonostárs által aláírt vázrajznak megfelelő használati rend alapján vásárolhatja meg az ingatlant.

1 / 4 oldal1234