hagyaték átadás címkével jelölt bejegyzések

Hogyan köthető osztályos egyezség?

Share Button

A férjemmel elváltunk, de azóta is együtt élünk. A válást megelőzően végrendelkezett, amit közjegyzőnél letétbe helyezett. A végrendeletben az előző házasságból származó két nagykorú gyermeke, a közös nagykorú gyermekünk és én egyenlő arányban vagyunk örökösei. Engem a végrendeletben, mint “feleségem XY” jelölt meg.

Utána váltunk el egyéb okok miatt, de a közjegyző azt mondta a férjemnek, hogy mivel név szerint meg vagyok nevezve a végrendeletben, így nem kell módosítani azt, ugyanúgy örököse vagyok, mindegy hogy már nem vagyok a felesége.

Két kérdésem lenne: 1. Ha név szerint szerepelek a végrendeletben, de még “feleségem” megjelöléssel, akkor valóban örökölök-e? 2. Osztályos egyezség végrendelet esetén is köthető-e? Mert arra gondoltam, hogy mivel nagyon sok lenne az öröklési illeték az én örökrészem után, ezért csak egy dolgot kérnék a vagyonból és a többi rám eső részt a közös gyermekünk örökölné meg, mert ő illetékmentesen örököl.

Természetesen azt szeretném, ha az én részemet csak a közös gyermekünk örökölné. Lehet-e ez megoldás a 9% vagy a 18% illeték elkerülésére? Kell-e ebben az esetben a közös gyermekünknek illetéket fizetnie és ha igen, akkor mennyit?

A közjegyzői tájékoztatással egyet értve a végrendeleti  örökös, ha név szerint meg van jelölve a jövőre nézve egyértelműen beazonosítható. Hagyatéki eljárásba  osztályos egyezség akkor köthető ha minden  örökös/ végrendeleti örökös az egyezséget  jóváhagyja és mindenki részesedik a hagyatékból.

Az öröklési illetéket az örökhagyó közeli hozzátartozójának fizetnie nem kell. De az elvált feleség nem közeli hozzátartozó, így az illeték minimalizálása végett olyan osztályos egyezség javasolt, melyben például az Ön örökségének 90%-a legyen a közös gyermeké és Ön 10%-ot kapjon, mely után fizeti az öröklési illetéket.

Fontos tudni, hogy osztályos egyezség nem jöhet úgy létre, hogy Ön a teljes örökségét átengedi gyermekének, mert ahogy említettem az ilyen egyezség lényege, hogy minden örökösnek valamilyen részben részesülnie kell a hagyatékból.

A választ a végrendelet ismeretének hiányában tettem.

Tájékoztató magyarországi hagyaték bejelentésről és öröklési illeték fizetési kötelezettségről

Share Button

Magyarországon a hagyatékot közjegyző adja át és  az illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelentést tenni  az állami adóhatóságnak.

Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van.

A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.

A végzéshez, csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.

Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésére is.

Az öröklési illetékmentes ügyekben, mint például ha egyenes ági közeli hozzátartozó az örökös vagy a testvér  – fizetési meghagyás meghozatalára nem kerül sor. Az adóhatóság az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyezi csupán fel.

E körben  az adózók  nem értesülnek az illetékmentesség tényének adóhatóság általi megállapításáról/feljegyzéséről , de adott számukra a lehetőség, hogy kérelmükre az ügyiratra feljegyzett döntésről külön illeték vagy díj megfizetése nélkül postai úton másolatot kérjenek és  kapjanak.

Hogyan alakul a hagyatékátadás a túlélő házastárs viszonylatában?

Share Button

Édesapám augusztusban ment el tőlünk, én egyedüli fia vagyok. Ő időközben újraházasodott, tehát nekem egy mostohám van. Van lakóingatlan, amit nem tudom, hogy vettek a mostohámmal, de közösen és garázsok, autó dolgok.

Ilyenkor mit jelent az egy gyermekrész ? Mi várható? Érdemes -e utánanézni dolgoknak, mert kezd nem túl baráti lenni a viszony? A hagyatéki eljárás megindult.

Ha leszármazó mellett házastárs is van, a házastárs a leszármazóval együtt örököl, egy gyermekrészt.

A házastárs a közösen örökhagyóval lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon csak holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl, nem pedig egy gyermek résznyi tulajdon jogot.

A haszonélvezeti jog nem korlátozható és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. A házastárs kiesik az öröklésből, ha a másik házastárs halálakor a házastársak között nem állt fenn életközösség, és annak visszaállítására sem volt kilátás.

Ha édesapa nevén volt ingatlan / lakás rész – melyet közösen lakott házastársával – akkor ennek kizárólagos örököse a leszármazó, míg minden egyéb hagyaték tulajdoni joga a fent elmondottak szerint öröklődik.

Lehet-e kifogással élni az adó-érték bizonyítványban megadott összeg ellen?

Share Button

Nagyapám halála 25 éve következett be,majd 101 éves nagymamám tavaly augusztusban hunyt el. Én anyai ágon lettem örökös, mert nagyi három lányából már csak a legfiatalabb él, de ő is átadta az örökrészét a hagyatéki tárgyaláson.

A legidősebbik lány halálakor elmulasztottak hagyatéki eljárást lefolytatni, amit most a gyermekei megtettek. Jelenleg 2/3-ad részben vagyok tulajdonosa a lakásnak és szeretném kifizetni a legidősebbik lány két gyermekét, vagyis a fennmaradó1/3-ad részt,de a póthagyatéki tárgyalás során a lakás összértékét úgy állapították meg,hogy 100 ezer Ft-tal többet kellene kifizetnem az örökösöknek!

Felülírhatja e a póthagyatéki eljárás a már lezárt és átadott hagyatéki eljárásban megállapított összeget?

A hagyatéki, póthagyatéki eljárások alapja az abban készített adó- és értékbizonyítvány. Ezen bizonyítványon feltüntetett értéket az illetékes polgármesteri hivatal határozza meg, mely megállapított érték ellen felszólamlani/jogorvoslattal élni csak a hagyatéki eljárásnak ezen szakaszában lehet a polgármesteri hivatalnál.

Ha az örökös ezt elmulasztja a közjegyzői szakban az értéken módosítani már nem lehet. A póthagyatéki eljárásban alkalmazott értékbizonyítvány köti az eljáró közjegyzőt, csak annak alapján adhat át hagyatékot.

Külön élő házas felek esetében hogyan alakul a közös lakás öröklése?

Share Button

Szüleim hagyatéki tárgyalásán ami rendben zajlott , elhangzott egy kérdés ami igazán engem személy szerint érinthet . ” egy háztartásban és működő házasságban éltek e a szülők ? ”

Nos , én nem élek a férjemmel közös háztartásban de nem váltunk el. A férjem és a két fiam lakik a közös lakásban ami az én és a férjem tulajdona.

Ha ez a külön élő állapot elhalálozáskor is tart, az ingatlan és egyéb örökség elosztása milyen módon változik? Jelen eset most fele – fele arány . Természetesen a gyerekek között az apai és anyai rész fele fele aranyban osztódik .

Ha az ön által írt  külöélő állapot elhalálozásakor is tart, az ingatlan Önt illető tulajdoni részére a túlélő férjének nem keletkezik özvegyi/haszonélvezeti joga, de egy gyermekrészt örökölni fog a gyermekek mellett.(1 / 6-odot). Az özvegyi haszonélvezet jogalapja nem csak a törvényes házastársi jogviszony hanem az együttélés megléte is.

Mennyi a köteles rész mértéke, ha a végrendelet az új Ptk. hatályba lépése előtt íródott?

Share Button

Ha  a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész a törvényes örökrész 1/3-a, vagy 1/2-e? Hogy zajlik a köteles rész kiadása?

Kell –e utána szja-t, illetéket fizetni és miből állapítható meg hogy mennyi  a közjegyző díja?

Ha  a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész mértékére  a régi PTK  665-672 §-it kell alkalmazni  azaz a   törvényes örökrész  1/2-e.

A köteles rész előterjesztése esetén az örökösöknek meg kell állapodniuk a köteles rész kiadásának módjáról is, hogy az készpénzben vagy ingatlanrészben (tulajdoni hányadban) történik.

A közjegyzői díjszabás a hagyaték értékéhez igazodik. Egyenes ági öröklés , köteles rész  illetékmentes .

Szja-t nem kell fizetni örökösnek csak ha többért adja el az ingatlant mint amennyiért örökölte ( különbözet adózik 15 % -al)

 

Örökölnek-e a haszonélvező gyermekei?

Share Button

Élettársammal 5 éve úgy vettünk egy ingatlant, hogy mindketten eladtunk egy-egy lakást, majd banki kölcsönnel az új ingatlanban csak én szereztem tulajdonjogot, élettársam holtig tartó haszonélvezeti jogot szerzett.

Párom halála után az Ő gyermekei esetleg igényt tarthatnak-e a korábbi ingatlan miatt bármire is ?

Ha élettárs haszonélvezeti jog vevő volt,  halálával úgy szűnik meg ezen joga, hogy örökösei  nem követelhetnek Öntől semmit. Ha szerződéses haszonélvezeti jog alapítás történt, ugyanez irányadó.

Vélhetően az élettársi vagyonközösség és az élettársi külön vagyon új ingatlanba fordítását a felek azzal az akarattal tették, -ajándékozás mellett -, hogy így alakítsák jövőbeni élettársi közös vagyonukat.

Megtámadható-e a végrendelet?

Share Button

Nagybátyámnak én vagyok az egyedüli rokona. Nagybátyám végrendelkezett a barátnője javára/ nem felesége, nem élettársa/ ügyvéd előtt, közjegyzővel hitelesítve.

Kizárás, kitagadás esetén megtámadható-e a végrendelet? Köteles rész jár-e nekem?

Öröklésből való kiesés legfontosabb esete a kizárás/kitagadás. A Ptk. taxatíve felsorolja a kitagadás eseteit, melyek fennállásáról vagy fenn nem állásáról – megtámadás esetén – a bíróság dönt.

Ha a végrendeletben meghatározott tényállás – azaz a kitagadási ok – a bírósági bizonyítási eljárás során nem állja meg a helyét, akkor a bíróság megállapítja az öröklés tényét vagy a köteles részhez való jogot.

Fontos tudni, hogy minden végrendelet bíróság előtt megtámadható, viszont lényeges azt is előre látni, hogy csak a jogalappal tett megtámadás vezet eredményre.

Honnan értesül a közjegyző arról, kik az örökösök?

Share Button

Válás miatt nem tartom a kapcsolatot édesapámmal. Halála esetén a közjegyző honnan értesül arról, hogy édesapám előző házasságából is van két gyermeke ?

A hagyatéki eljárás az illetékes önkormányzat jegyzőjénél indul, ahol a hagyatéki ügyintéző jegyzőkönyvet vesz fel a haláleset bejelentéséről.

Ebben a jegyzőkönyvben a hagyatéki eljárásban érdekelt bejelentő fél minden információt köteles a hagyatéki ügyintéző tudomására hozni, amely az örökléssel kapcsolatos.

Ilyen pl. az örökösök felsorolás, beleértve korábbi házasságból, vagy házasságon kívül született gyerekeket is. Második körben a közjegyző a hagyatéki tárgyaláson kontrollálja az örökösök körét.

A megidézett örökösök tartoznak ugyanis bejelenteni, ha van tudomásuk olyan örökösről, aki még a hagyatéki eljárásban nem szerepel.

Ha ennek ellenére valamely örökös kimarad a hagyaték átadásából, póthagyatéki eljárást, vagy bírósági eljárást kezdeményezhet öröklése érdekében

Hagyatékátadás

Share Button

Férjem nemrégiben elhunyt. Szeretném a közös néven lévő házunkat értékesíteni. Férjemnek előző házasságából két lánya van, akikkel egyáltalán nem tartottuk a kapcsolatot (sohase kerestek bennünket), így nem is ismerem őket, és azt sem tudom, hol laknak. Férjem még életében végrendelkezett (német közjegyző előtt), melyben ingatlanrészét rám hagyta.

A tulajdoni lapon még mindig elhunyt férjem szerepel a ház fele tulajdonosaként. Mit tanácsol, mit tegyek?

Ön sajnos hosszadalmas hagyatéki eljárás elébe néz.
Mivel csak tulajdonostól lehet tulajdont szerezni, így szükséges az elhunyt férj tulajdoni részét jogilag rendezni. Az elhunyt fél részének eladói csak az örökösök lehetnek.

Ingatlan birtokába örökös hagyaték átadásával jut. A szokásos eljárás szerint az illetékes önkormányzatnál tett bejelentéssel (halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával) indul az eljárás, mely közjegyzői hagyatékátadással zárul.

A folyamat hosszadalmassá válik ismeretlen helyen tartózkodó örökös esetén, mert ilyenkor ügygondnok kirendelésére kerül sor. A kirendelt ügyvéd képviseli az ismeretlen lévő örökös érdekeit, és így kerül az ingatlan örökség a lány/lányok nevére. Érdemes közreműködni az ismeretlen helyen lévő örökösök felkutatásában, mert a későbbiekben az eladás is csak az ő közreműködésükkel lehetséges.

Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy olyan esetekben, ahol ingatlanrészüket kizárólag házastársukra kívánják hagyni, arról érdemes időben megfelelő módon rendelkezniük.

Leszármazók esetén a végrendelkezés azért nem megfelelő, mert nem zárja ki a köteles részt. Házastársuk ugyanis könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy számára idegen személlyel kell közösködnie, aki esetleg nem együttműködő.

Minden ügy más, ezért a legmegfelelőbb rendelkezési forma kiválasztását bízzák hagyatéki ügyekben jártas szakemberre.

1 / 2 oldal12