A hagyatéki eljárás lezárása után is van lehetőségem fellebbezni a köteles részem iránt?
Az ideiglenes hagyatékátadó közjegyzői végzés ellen jogorvoslatnak van helye, mely bíróságtól kérhető.
A végleges hagyatékátadó végzés ellen az abban érdekelt annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. Fontos tudni, hogy ha a hagyatéki eljárásban érdekelt felek a hagyatéki tárgyaláson lemondtak fellebbezési jogukról, úgy a hagyatékátadó végzés aznap jogerőre emelkedik.
Páromat még pár hónapos korában édesapja elhagyta. Édesanyja azóta újraházasodott és páromat körülbelül 2 éves kora óta édesanyja és nevelőapukája neveli. Párom édesapja 25-30 éve elhunyt. Mikor párom abba a korba került, nevelőapjával elmentek és minden örökségről lemondtak,amit édesapja után örökölhet. 2015-ben azonban hozta a postás a levelet páromnak(34), hogy több, mint 1millió forintnyi tartozást örökölt édesapjától. (Itt azonban hozzátenném, hogy párom édesapjának lett 2 másik gyermeke is és tőlük semmi ilyesmit nem követelnek azóta sem.)
Próbáltuk kikérni a lemondó nyilatkozatot, de azt mondták, hogy nem találják. Azóta részletfizetéssel próbálunk kievickélni a tartozásból. Odáig értünk, már „csak” 300.000 forintnyi tartozásunk van. Azonban 3 nappal ezelőtt előkerült egy másik, szintén az édesapától örökölt, 800.000 forintnyi tartozás, amit szintén csak rajtunk követelnek. Ttöbb, mint 20 évig semmilyen levelet nem kapott a párom a hitelintézettől és sehonnan az örökölt tartozás miatt, jogosan követelhetik-e rajta ezt a nem kevés összeget?!
Lehetséges-e az, hogy a lemondó nyilatkozat csak úgy „eltűnjön” ? Lehetséges-e bármi olyan jogi lépés amellyel tisztázhatjuk, hogy párom anno minden örökségről lemondott, így jogtalanul követelik rajta édesapja után örökölt tartozást?!
Ha volt hagyatéki eljárás, annak iratait az illetékes közjegyzőtől, vagy jogutódjától, vagy az illetékes megyei levéltártól próbálja beszerezni.
Fontos tudni, hogy örökségről lemondani örökhagyó életében örökhagyóval kötött kétoldalú megállapodással lehet. Kiskorú örökös esetén ehhez szükséges a gyámhatósági hozzájárulás is. A hagyatéki tárgyaláson az örökséget visszautasítani lehet, kiskorú örökös esetén ehhez szükséges a gyámhatósági hozzájárulása is. Ha a hagyatékban ingatlan is volt, javaslom szerezze be annak tulajdoni lapját, melyen, ha öröklés jogcímen az Ön neve is fel van tüntetve, akkor valószínűsíthető, hogy nem mondott le, nem utasította vissza az örökséget.
Fontos szabály, hogy az örökös csak a hagyaték erejéig, azaz örökrésze erejéig felel a hitelezőkkel szemben az örökhagyó tartozásaiért.
Két gyermekem édesapjától 25 éve elváltunk, azóta nincs
is kapcsolat köztünk-köztük, nem fizetett gyerektartást sem. Újra megnősült
és lett két gyermeke, jó módban élnek.
Van -e mód arra, hogy valamilyen nyilvántartásba felvetessem a gyerekeimet, hogyha esetleg elhalálozása esetén lenne hagyaték, a hagyatékfelvételnél ne tagadhassák le a
gyermekeimet. Tisztában vagyok vele, hogy megoldható nyilván, hogy halálakor
ne legyen semmi tulajdonjoga.
Halálesetkor a hagyatéki eljárást bármely örökös megindíthatja. Ha az örökös
feltételezi, hogy ingatlanhagyaték maradt az örökhagyó után – de azok
helyrajzi számát nem ismeri – kérheti a hagyatéki eljárásban eljáró
hatóságot (önkormányzat, közjegyző), hogy az örökhagyó nevére keresve a
Takarnet rendszerből derítse ki, van-e örökhagyó nevén a magyar
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan. Ha igen, a vér szerinti
gyermek örököl. Ha örökhagyó halála előtt 10 évvel azt örökhagyó
elajándékozta, az ajándékozásból kimaradt vér szerinti gyermek kötelesrészre
jogosult.
Olyan kérdésem lenne, hogy édesapám 2 napja hunyt el és az örökséget vissza fogom utasítani! Ha én mint egyenes ági (egyetlen gyerek) rokon teljes mértékben visszautasíthatom? Ha igen, akkor utána kiket keresnek meg vagy az államra száll át az egész vagyon?
A visszautasítás csak a teljes örökségre lehetséges.Aki visszautasít , nem örököl. Ha van soron következő örökös akkor az örököl, ha nincs a Magyar Állam lesz az örökös.
A bátyám 2014 dec 22én elhunyt. Nőtlen volt , gyermek sem maradt utána , szüleink már nem élnek. Öten voltunk testvérek, ebből már csak a nővérem és én élünk.
A 2 elhunyt testvérem után 2 illetve 3 gyermek van. Én rendeztem és fizettem a temetés költségeit és az utána felmerülő munkákat , problémákat ketten a feleségemmel végeztük el, amit benyújtottunk a közjegyző felé , hogy kérjük a többi örökös részéről ennek megfizetését számunkra, vagy hagyatéki teherként való feltüntetését a hagyatéki végzésben.
A közjegyző azt mondta erre nem kötelezhetők az örökösök , csak amiről számla van. Lehetséges -e, hogy az elvégzett munkánk ( munkadíj , telefon díj, benzin költség stb.) költségét nem kötelesek megfizetni nekünk?
Mit lehet ilyenkor tenni, hogy kártalanítva legyünk a belefektetett munkák és költségek megtérítéséért? Elutasíthatja -e a közjegyző a beadott kérvényünket? Jogában áll- e eldönteni és megteheti-e hogy nem veszi be hagyatéki tehernek a végzésben , hogy legalább az ingatlan eladásakor kötelesek legyenek az örökösök a költségeink megfizetésére? Van -e erre megoldás bírósági eljárás mellőzése nélkül ?
A hagyatékátadó végzést lehet öröklési vita esetén ideiglenesen meghozni, és egyetértés esetén végleges jelleggel. Mindkettő esetében az örökösöknek biztosított a bírósági jogorvoslat .
A fellebbezés az egyedüli jogorvoslati forma, melyet ha az örökös nem merít ki, az közjegyzői határozat jogerőre emelkedik.
Édesanyámnak és édesapámnak elég sok hitele van amit úgy látok, hogy nem igazán tudják majd rendezni és félelmeim vannak a felől, hogy megörökölhetem én vagy a kisgyermekem. Azt szeretném megtudni, hogy hol tudok lemondani a minden jogú örökségről, hogy megelőzzem a bajt.
A lemondás abban különbözik a visszautasítástól, hogy azt örökhagyónak és örökösnek együttesen kell megtennie és az okiratot aláírnia.
A visszautasítás egyoldalú jogügylet, melyet az örökhagyó halálát követően tehet az örökös.
Az örökhagyó leszármazójának lemondása a többi leszármazó javára is szolgál.
A lemondó okiratot a hagyatéki eljáráshoz kell érkeztetni az örökhagyó halálát követően.
A lemondás megléte esetén a hagyatéki tartozás öröklése kizárt.
Férjem nemrégiben elhunyt. Szeretném a közös néven lévő házunkat értékesíteni. Férjemnek előző házasságából két lánya van, akikkel egyáltalán nem tartottuk a kapcsolatot (sohase kerestek bennünket), így nem is ismerem őket, és azt sem tudom, hol laknak. Férjem még életében végrendelkezett (német közjegyző előtt), melyben ingatlanrészét rám hagyta.
A tulajdoni lapon még mindig elhunyt férjem szerepel a ház fele tulajdonosaként. Mit tanácsol, mit tegyek?
Ön sajnos hosszadalmas hagyatéki eljárás elébe néz.
Mivel csak tulajdonostól lehet tulajdont szerezni, így szükséges az elhunyt férj tulajdoni részét jogilag rendezni. Az elhunyt fél részének eladói csak az örökösök lehetnek.
Ingatlan birtokába örökös hagyaték átadásával jut. A szokásos eljárás szerint az illetékes önkormányzatnál tett bejelentéssel (halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával) indul az eljárás, mely közjegyzői hagyatékátadással zárul.
A folyamat hosszadalmassá válik ismeretlen helyen tartózkodó örökös esetén, mert ilyenkor ügygondnok kirendelésére kerül sor. A kirendelt ügyvéd képviseli az ismeretlen lévő örökös érdekeit, és így kerül az ingatlan örökség a lány/lányok nevére. Érdemes közreműködni az ismeretlen helyen lévő örökösök felkutatásában, mert a későbbiekben az eladás is csak az ő közreműködésükkel lehetséges.
Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy olyan esetekben, ahol ingatlanrészüket kizárólag házastársukra kívánják hagyni, arról érdemes időben megfelelő módon rendelkezniük.
Leszármazók esetén a végrendelkezés azért nem megfelelő, mert nem zárja ki a köteles részt. Házastársuk ugyanis könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy számára idegen személlyel kell közösködnie, aki esetleg nem együttműködő.
Minden ügy más, ezért a legmegfelelőbb rendelkezési forma kiválasztását bízzák hagyatéki ügyekben jártas szakemberre.
