hagyatéki eljárás címkével jelölt bejegyzések

Lemondhatunk -e apám javára örökség részünkről haszonélvezet alapítása mellett?

Share Button

Anyám után örököltünk hárman a testvéreimmel fél házat, a másik fele apámé. Van arra lehetőségünk, hogy lemondjunk a részünkről apám részére, de haszonélvezeti jog az szeretnénk, ha megmaradna?

Milyen költségekkel jár ez? Ha hármónk közül csak ketten mondunk le apu részére abból a testvérünk részesül? Esetleg ajándékozással is maradhat haszonélvezeti jogunk?

Osztályos egyezséget köthetnek az örökösök a hagyatéki eljárás során.

Ebben csak arra van lehetőség, hogy a hagyatékot a törvényes öröklés rendjétől eltérően osszák meg, de arra nincs, hogy pl. haszonélvezeti jogot alapítsanak.

A haszonélvezeti jog alapítását külön megállapodásban lehet megtenniük.

A közeli hozzátartozók közötti haszonélvezeti jog alapítás ajándékozásnak minősül, ha ingyenesen történik. Szülő és gyermek viszonylatában ez illetékmentes.

Végrendelet nyilvántartásba történő elhelyezése

Share Button

Azt szeretném kérdezni, mi a teendő, ha valaki meghal és nem találnak végrendeletet, de egyik hozzátartozója majdnem biztos benne, hogy volt végrendelet, mivel jól ismerte az elhunytat.

 

Az elhunyt lakásába előzőleg más hozzátartozó járt akit az elhunyt semmiféleképpen nem akart örökösnek, mert 40 éve haragban voltak. Mivel ők mentek be a lakásba azt mondták nem volt végrendelet.

 

Szeretném tudni, hogy van- e olyan hely ahol esetleg meg lehet tudni, hogy készült e végrendelet?

 

A végrenedeletek központi nyilvántartása lehet az a hely ahonnan a végrendelet előkerülhet. Ennek előfeltétele azonban, hogy a végrendeletet az örökhagyó valemlyik nyilvántartássba el is helyezte.

Fontos tudni, hogy a  saját kezűleg írt és aláírt végrendelet  önmagában is érvényes, még tanúk alkalmazása sem szükséges. Lényeg: a  keltezés helye, ideje rajta legyen . Az így elkészített végrendeletet a közjegyzőnél letétbe lehet helyezni, ami azt biztosítja, hogy minden esetben érvényre jut, akkor is, ha az örökösök nem tudnak róla.

 

A közjegyzőnél készült, vagy nála letétbe helyezett végrendeletről a közjegyzők nyilvántartást vezetnek. A számítógépes nyilvántartásba vétellel a végrendelet biztosan érvényre jut.

 

A közjegyző a nála megindult hagyatéki ügyben köteles lekérdezni a Végrendeletek Országos Nyilvántartóját. Ha van az ügyben közjegyzőnél készült, vagy letétbe helyezett végrendelet, az azt készítő közjegyzőről a nyilvántartás útján tájékozódhat. 

Tehát ha a végrendelet a siófoki  közjegyzőnél lett letétbe helyezve, de a hagyatéki eljárás lefolytatására Budapesten kerülne sor, az eljárásban a végrendelet érvényre jut.

 

Az ügyvédi közreműködéssel készített magánvégrendeletek biztonságos őrzése céljából, valamint azért, hogy a végrendeletek léte és tartalma ismertté válhasson a közjegyzők és bíróságok előtt, a Magyar Ügyvédi Kamara is létrehozta és működteti a végrendeletek országos központi nyilvántartását.

 

A végrendeletet az ügyvéd zárt borítékban személyesen adja át a Magyar Ügyvédi Kamara titkárságán vagy igazolható módon, postai úton küldi meg a Magyar Ügyvédi Kamarához.

Ha közjegyző vagy ügyvéd készítette a végrendeletet egy példány az irattárukban is fellehető.

 

A saját kezűleg írt és aláírt végrendelet önmagában is érvényes de nem kerül a fenti nyilvántartásokba hanem általában  a végrendelkező őrzi jobb esetben a végrendeleti örökös is kap belőle példányt .   Az eltűnt vagy eltűntetett magánvégrendelet sajnos nem érvényesíthető.

Tulajdoni rész ajándékozása testvér részére

Share Button

Édesanyám halála után ketten (én és az öcsém) örököltük a házát-ami az ő nevén volt. Édesapám csak özvegyi haszonélvezeti jogon lakik benne. Az öcsém és családja közben Angliába költözött. Szeretne lemondani a nevemre a házról, de nem igazán tud hazautazni.

Van-e mód rá, hogy odakintről lemondjon a tulajdonrészéről? Ha igen akkor mi a teendőnk? Válaszát előre is köszönöm.

Ha a hagyatéki eljárás még tart, a közjegyző előtt egyezséget köthet testvérével az öröklés átengedése tekintetében. Így Ön az ingatlan kizárólagos örököse lehet.

Ha testvére az egyezség megkötése végett nem tud Magyarországra utazni, akkor lehetősége van magyar ügyvédet meghatalmazni, hogy helyette ő kössön egyezséget.

Ez esetben a meghatalmazást konzulátuson, vagy angol közjegyző előtt is aláírhatja. Közjegyző esetén apostille-t is be kell szerezni.

Ha a hagyatéki eljárás már lezajlott, testvérek közötti ajándékozást javaslok ügyvéd által készíttetni. Ennek jelenlegi illetékvonzata lakás esetén 9 % A haszonélvező beleegyezése ehhez nem szükséges.

További lehetőség, hogy testvére az ingatlanrészét illetékmentesen édesapjára ajándékozza. Édesapától a testvér ezt követően megszerezheti ajándékozással is és örökléssel is, amennyiben a hagyatéki eljáráson a fent írt osztályos egyezséget kötik.

 

Kötelesrész igénylése a hagyatéki eljárásban-mikor kell ügygondnokot kirendelni?

Share Button

Nem értesültem a külföldi lakóhelyemen, hogy apám elhunyt Magyarországon, és  ezért lemaradtam a hagyatéki eljárásról és köteles részt sem kaptam. Mit tehetek? Hogy zajlik Magyarországon a külföldiek magyar hagyatékának átadása?

Köteles részre jogosult külföldi személyt a magyar közjegyzőnek kötelező megidézni a hagyatéki tárgyalásra és nyilatkoztatni, hogy kíván-e köteles részt előterjeszteni. Ha a köteles rész jogosultnak hiányosak a személyi adatai, esetleg lakcíme is, a közjegyző úgynevezett hirdetményi idézést tesz, ez azt jelenti, hogy 30 napig a közjegyzői kamara honlapján és a közjegyző helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalában, a tárgyalásra idézést megjelenteti, kifüggeszteti.

Ha a 30 nap alatt, de legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson a köteles részre jogosult nem jelenik meg, vagy meghatalmazottja útján köteles rész igényt nem terjeszt elő ,a közjegyző az örökösnek (pl. végrendeleti vagy törvényes örökösnek)  adja át a hagyatékot – köteles rész átadása  nélkül.

Ez a végzés jogerőre emelkedik és  ezzel az öröklési eljárás befejeződik.

Ha valaki elmulasztja  közteles rész igényét  a hagyatéki eljárásban előterjeszteni – nem kérhet póthagyatéki eljárást.

  Fontos tudni, hogy a köteles részre jogosultnak, un. kötelmi jogi igénye 5 év alatt évül el, hogy a köteles részét pénzben az örökössel szemben érvényesítse. Ezt már csak magyar bíróság előtt teheti meg.

Fontos tudni még , ha a köteles rész jogosultnak csak a lakcíme hiányos (személyi adatai rendelkezésre állnak, de pl. a lakcíméről visszaérkezik a tértivevény, elköltözött, nem keresték) a közjegyző a részére magyar ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki.

Az ügygondnok a köteles részre jogosult érdekében tevékenykedik, ezért köteles rész igényt minden esetben előterjeszt.

 A köteles részt a német jog szerint pénzben kell megfizetnie az örökösnek. Ettől csak közös megegyezéssel térhetnek el, amikor is az örökössel együtt úgy dönt a köteles részre jogosult, hogy a magyar közjegyző ingatlan tulajdoni hányadban adja ki részére a köteles részt.

A pénzbeni megfizetése a köteles résznek minden esetben a hagyatéki eljárás során kell, hogy meg történjen. Nincs tehát arra lehetőség, hogy pl. részletfizetésben, vagy halasztott fizetésben egyezzenek meg a felek a magyar közjegyző előtt.

Olyan végrendelkezés esetén, amikor a külföldi örökhagyó azt jelenti ki, hogy a köteles rész ne a magyar hagyatékból kerüljön kielégítésre, a magyar közjegyzőnek idéznie kell a hagyatéki tárgyalásra a köteles részre jogosultat. Nyilatkoztatnia kell, hogy igényt tart-e vagy sem a végrendelethez képest a köteles részére.

Lehetőség van a hagyatéki eljárásban magyar ügyvédet megbízni és a meghatalmazásában egyidejűleg kijelenteni, hogy a köteles részre jogosult nem igényel köteles részt. Ez meggyorsítja a hagyatéki eljárást, hiszen egyetlen tárgyaláson a hagyaték átadásra kerül  – aznap  jogerősen  – mert az ügyvéd jogosult a tárgyaláson a fellebbezési jogról lemondani.

A külföldi örökös a jogerős végzéssel jogosult az illetékes banktól örökségét átvenni, ha bankszámlán levő pénz is, a hagyaték tárgyát képezi. Ezt csak személyesen teheti, a bank csak az örökösnek  adja ki a számla pénzt, és zárja be a számlát.

Ha ingatlan szerepel a hagyatékban, a közjegyző a  hagyaték átadó végzését megküldi az illetékes földhivatalnak ahol bejegyzik az öröklés tulajdoni jogát.

Ki viseli a hagyatéki eljárás költségeit?

Share Button

Szeretném megkérdezni, hogy a hagyatéki eljárásban a közjegyzői díjat hány fele kell osztani, ha mindenki egyenlő arányban örökölt.

Ha az örökösök egyenlő mértékben részesednek a hagyatékból, a közjegyző díját is, valamint a földhivatali eljárási költséget is ugyanilyen mértékben viselik.

Tudni kell azonban, hogy a közjegyző díja egyetemlegesen fizetendő, azaz, ha valamely örökös a rá eső részt nem fizeti meg, bármely más örökös egyetemlegesen felelős ezért.

Végrendelet letétbe helyezése

Share Button

Szeretném megtudni azt, van-e mód annak biztosítására, hogy halálom esetén a végrendeletem a hagyatéki eljárásból ne maradjon ki?

Kevesen tudják, hogy végrendelet készítésére vonatkozó megbízás alkalmával az a végrendelkezőnek lehetősége van kérni azt, hogy a végrendelet a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában kerüljön elhelyezésre.

Ebben az esetben a végrendelet bevezetésre kerül a központi végrendeleti nyilvántartásba és a végrendelet visszakereshetővé válik a végrendeletet készítő ügyvéd, a végrendelkező, közjegyző részére.

A Magyar Ügyvédi Kamara Irattára számítógépes nyilvántartásban rögzíti a végrendelkező ügyfél nevét és adatait. A nyilvántartásba vételről a végrendeletet készítő ügyvéd is értesül 48 órán belül, azzal, hogy az irattár a regisztráció sorszámát megküldi. A végrendelet egy eredeti példánya lezárt borítékban kerül az irattárba.

A lezárt borítékban lévő okiratot csak a hagyatéki eljárás során eljáró közjegyző részére küldi meg az irattár. Ez az irattározott végrendelet azonban bármikor visszavonható, módosítható.

Felhívom a figyelmet arra, hogy célszerű az örökösöknek, illetve akire nézve az örökhagyó végrendelkezett, felvilágosítást kérni arról, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában őriznek-e borítékban lezárt végrendeletet az örökhagyótól.

Ha nincs hagyaték, kit terhelnek a kötelezettségek?

Share Button

A kérdésem a következő lenne: Elhunyt a testvérem.

Elvált, és 3 kiskorú (15,15, és 2 hét múlva 18) gyereke maradt utána.

Semmilyen ingatlanja nem volt, ingósága is minimális. Ki örökölhet utána, és kinek a feladata a temetés elintézése, és annak az anyagi vonzata törvény szerint kit terhel?

Ha nincs hagyaték, akkor öröklésről nem lehet beszélni. A hagyatéki eljárás megindítása egyébként is csak ingatlan hagyaték esetén kötelező.

Általában elmondható ilyen esetekre, hogy örökösök a leszármazók. Az örökös kötelessége az eltemettetés is.

Ennek az az oka. hogy nemcsak a szülőnek kötelessége a gyereket eltartani, hanem ez fordítva is  igaz.

Ha a kiskorúakra marad ez a kötelesség, természetesen nem ők állnak, helyt, hanem a testvér.

Öröklés köteles rész nélkül

Share Button

Az élettársam nővére kötött eltartási szerződést, de az akivel megkötötte saját magát anyagilag is eltartotta mivel magas nyugdíja volt. A hölgy most meghalt és azt mondták hogy menni kell hagyatékira mert valami köteles rész jár, de itt még két örökös van.

Azt tudni kell hogy az elhuny akivel megkötötte a szerződést annak életében nem iratot a nevére semmit csak a halál után lehet az övé. Szeretném tudni hogy ebben az esetben mennyi lehet az örökrész?

Az eltartási szerződéssel az eltartó azonnal megszerzi az eltartás fejében adott ingatlan tulajdoni jogát – az ingatlanra más örökös nem tarthat igényt és köteles részre sem jogosult.

Ha öröklési szerződés köttetett a felek között akkor az ingatlan tulajdoni joga csak hagyatéki eljárás keretében lesz az eltartóé – az ingatlanra más örökös nem tarthat igényt és köteles részre sem jogosult.

Öröklés az új PTK szerint

Share Button

A feleségemmel mindketten második házasságban élünk. Mindkettőnknek van egy-egy gyermeke, közös gyermek nincs.

A közös lakásunk 50%-a a feleségem nevén, a másik 50% az én nevemen van.

Egy nagy értékű autó pedig csak az én nevemen szerepel, de közösen vásároltuk.

A kérdésem, hogy halálom esetén a két gyermek hogyan örököl.

Az új PTK szerint az egyenesági leszármazott gyermek mellett a házastárs is egy gyerekrésznyit örököl az utolsó közösen lakott ingatlan és berendezéseinek haszonélvezeti jogával.

Ugyanez igaz az autóra, mint ingóságra is, haszonélvezet nélkül, és elszámolási kötelezettséggel.

Javaslom, hogy a leendő, vagy bekövetkező hagyatéki eljáráson kötendő osztályos egyezség helyett  készítsen végrendeletet, melyben az Ön által kívántak szerint rendelkezhet.

Osztályos egyezség

Share Button

Édesapám tavaly októberben halt meg. Édesanyámmal 40 éve voltak házasok. A házasságkötés után jó pár évvel édesapám megörökölte az ő édesanyjától a házat.

A házat 1990 körül átépülték közösen. A hagyaték ilyen esetben a fél házra tevődik ki vagy az egész házra? A ház fele édesanyámat illeti?

2-en vagyunk testvérek A ház édesapám nevén maradt az átépülés után is de amikor édesapám megörökölte a házat már akkor is házastársak voltak édesanyámmal.

Feltételezve, hogy az átépítés a ház bővítésével is járt, a szülei között ez által közös tulajdon keletkezett az ingatlanon.

Ez az ingatlan-nyilvántartáson kívüli közös tulajdon tipikus esete. A közös tulajdon hányadának meghatározása az invesztíció mértékének függvénye.

Szülei a házastársi közös vagyonból ruháztak be az ági vagyonú ingatlanban, és a beruházás mértéke határozza meg édesanya tulajdoni hányadát.

Ennek mértékét vita esetén bíróság határozza meg. Az öröklési eljárásban javaslom, kössenek osztályos egyezséget, melynek feltételeiről kérdezzék az illetékes közjegyzőt.

5 / 6 oldal« Első...23456