haszonélvezet alapítása címkével jelölt bejegyzések

Mennyi örökrész illeti meg a házastársat?

Share Button

60 egynéhány éves édesanyámhoz néhány hete beköltözött a „nagy szerelem”. Egy olyan férfi akinek sem lakása sem vagyona nincsen. Hamarosan esküvő is várható.

Gondolkodtam azon, hogy édesanyám írassa rám a lakását úgy, hogy édesanyámon maradjon a haszonélvezet mert akkor az „udvarló” ha anyukámmal történne valami nem maradhatna a lakásban. Sajnos anyukám ezt a papírt nem írná alá úgy gondolom.

Van-e jogi lehetőségem arra, hogy ne semmizzen ki anyukám új párja ha anyával lesz valami?

Az ajándékozás helyett köthetnek eltartási vagy öröklési szerződést is édesanyának haszonélvezeti jogot alapítva az ingatlanra. Ha semmilyen szerződés nem köttetik az új házastársat egy gyermekrésznyi illeti meg törvényes örökrészként továbbá a lakás és berendezési tárgyaira vonatkozó haszonélvezeti jog.

 

Alapítható-e fél házra haszonélvezeti jog a másik tulajdonostárs beleegyezése nélkül?

Share Button

Párom a fiával 1/2-1/2 tulajdoni hányaddal közösen tulajdonosa egy családi háznak, melyet a közelmúltban vásároltak 14 M Ft vételáron.

Párommal házasságban élve a nekem adandó holtig tartó haszonélvezeti jog adásában gondolkodunk.

Kaphatok-e ebben a helyzetben a fia hozzájárulása nélkül haszonélvezeti jogot az ingatlanra, esetleg a jog megszerzésének vásárlása fejében, valamint engedély esetén milyen vételi összegben gondolkodhatunk?

Vásárlás esetén milyen összegű illetékfizetéssel kell számolni. Nemleges válasz esetén párom végrendelkezhet-e úgy, hogy részemre az ő tulajdonrészére haszonélvezeti jogot ad halála esetén?

Haszonélvezeti jog értékét az illetéktörvény 72 §-a alapján lehet meghatározni. Haszonélvezeti jogot ingatlan 1 / 2 –re is lehet alapítani (a másik 1 / 2 tulajdonos hozzájárulása, közreműködése nélkül).

Házastársak egymás között illetékmentesen alapíthatnak haszonélvezeti jogot. Az illetékmentesség akkor is igénybe vehető, ha a haszonélvezeti jog alapítása ingyenesen vagy ellenérték fejében történik. Haszonélvezeti jogot végrendelet útján is létre lehet hozni.

Eladó haszonélvezetével terhelt ingatlan eladása esetén mennyi illetéket kell fizetnie a vevőnek?

Share Button

Van egy élettársam, akivel 16 éve együtt élünk.2001-ben vásároltam egy házat, amelyet most szeretnék az ő nevére íratni.

Ezt információim szerint csak eladással tudom gazdaságosan lebonyolítani, de szeretném, a holtig tartó haszonélvezetet megtartani. 78 éves vagyok.

Az ingatlan értéke kb. 20.000.000 Ft. Kérdésem, hogy az illeték összegét tudom-e csökkenteni mivel a haszonélvezettel terhelten a lakás lakottnak minősül? Mekkora összeget lehet levonni az illetékköteles részből?

Végül, kérdezem, hogy a fentiek figyelembe vételével mekkora az a legkisebb összeg, amit illetékként nekem és élettársamnak ki kell fizetnie?

A haszonélvezeti jog értéke egy 20 MFt forgalmi értékű ingatlannál 4 MFt. Ez azt jelenti, hogy ha Ön adásvétellel átruházza a tulajdoni jogát az élettársára, és ezzel egyidejűleg holtig tartó haszonélvezeti jogot alapít saját maga javára, akkor az élettársa által fizetendő illeték mértéke a  16 MFt 4 %-azaz 640.000 Ft.

Önnek, mint eladónak a haszonélvezeti joga után vagyonszerzési illetéket fizetnie nem kell.

Milyen módon alapítható az élettárs javára haszonélvezet?

Share Button

Élettársi kapcsolattal öröklés ügyében szeretnék kérdezni. Párommal 2016. szeptembere óta élünk együtt. Neki van egy lánya. A lakás ahol élünk az Ő tulajdonát képezi.

Vagyonközösség áll fenn közöttünk, minden kiadást, megtakarítást közösen döntünk el. Én leszázalékolt vagyok, a háztartás ellátását végzem. Neki van munkaviszonya. Bármi történik vele mi a jogi helyzet illetve milyen módon oldható meg, hogy adott esetben nekem a lakhatásom biztosítva legyen, hiszen gondolom a lánya örököl. Házasságot azért nem kötöttünk mert én elhunyt férjem után özvegyi nyugdíjba részesülök.

Holtig tartó haszonélvezeti jogot alapíthatnak az ingatlanra élettársával, mely esetben az élettárs lánya az ingatlan tulajdonjogának lesz az örököse, az Ön haszonélvezeti jogával terhelten. Ha házastársak lennének, a haszonélvezet alapítás nem jár illetékfizetési kötelezettséggel.

Élettársak esetében 4 % illetéket kell fizetni a haszonélvezőnek, a következő számított érték szerint: ingatlan értékék /20 * a haszonélvező illetéktörvény 72 § szerint számított szorzójával. Pl 65 év fölötti haszonélvező esetében, ha az ingatlan 20 MFt-ot ér, a haszonélvezeti jog értéke 4 MFt. ez után fizetendő a 4 % (160.000 Ft) vagyonszerzési illeték.

Élettárs halála esetén mivel biztosítható, hogy a túlélő társ a lakásban maradhasson?

Share Button

Párommal 4 éve élünk együtt egy olyan lakásban melynek 50% az én 50% az ő nevén van. Neki is van 2 nagykorú gyermeke. Nekem is van egy nagykorú és egy kiskorú gyermekem.

Szeretném, ha aláírnánk egy olyan megállapodást, hogy abban az esetben ha valamelyikünkkel valami történne, a másik családja ne kényszerítse rögtön kiköltözésre vagy az őket illető 50% tulajdonjog értékének kifizetésére a másikat. Kvázi egy haszonélvezetet kapnánk az ott lakásra.

Milyen lehetőségek vannak erre vonatkozóan? Vagy a lakásban lakó félnek van valami előjoga az ott lakásra? Jelent valamit, hogy élettársként élünk együtt? Milyen jogaink vannak?

Az élettársak hátrányban vannak a házastársakkal szemben, mert ez utóbbiak esetében a PTK. öröklési szabályai a túlélő házastárs özvegyi/haszonélvezeti jogát megadja az utolsóként közösen lakott lakás és berendezési tárgyai vonatkozásában, tehát ha Önök házastársak lennének bármelyikük halála esetén a túlélő házastárs az ingatlant az örökös gyerekekkel egyenlő mértékben örökli, de az örökös gyerekek nem használhatják a hagyaték tárgyát képező fél ingatlant mindaddig, míg a túlélő házastárs él, mert haszonélvezeti joga ezt nem engedi meg.

Az élettársak után – haláluk esetén-  a törvényes egyenesági/gyermeki öröklés áll be, az említett haszonélvezeti jog a túlélő élettársat nem illeti meg.

Ennek egyik megoldása lehet ha még életükben saját ingatlan részükre, de a másik élettárs javára haszonélvezeti jogot alapítanak. Ebben az esetben – öröklés bekövetkezte esetén – ugyanis az örökös gyermekek haszonélvezeti joggal terhelten kapják meg örökségüket.

A haszonélvezet alapításának élettársak esetén illeték vonzata van, melyet az illetéktörvény 72 §-a alapján számított módon kell megfizetni. Pl. 20 millió Ft ingatlan esetében 65 év feletti haszonélvezőnél 4 millió Ft a haszonélvezeti jog értéke, mely után 4 % vagyonszerzési illetéket kell megfizetni, azaz 160.000.- Ft-ot.

Haszonélvezet alapítás végrendelettel is lehetséges.

Ajándékozható -e termőföld magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek részére?

Share Button

Van Abaújban  66 ha területű szántóföldem, ami bérbe van adva.  (a kárpótlás után szüleimtől örököltem). Szeretném ingatlanom tulajdonjogát rendezni. Abaúji földemet fiamnak juttatnám,  a haszonélvezeti jogot megtartva magamnak az évente esedékes bérleti díjat .

Mi ennek a módja, van-e többféle megoldás, s  mi a kedvezőbb? Ajándékozás ? Örökség, majd amikor arra sor kerül?  Adók, illetékek ezen esetekben?

Magyar állampolgár vagyok,  van magyarországi címem, de sokat tartózkodom lányomnál Ausztriában. Földadót nem kell fizetnem.
Fiam osztrák/francia állampolgársággal rendelkezik, Franciaországban lakik és dolgozik.
Tudtommal külföldi állampolgárok nem vehetnek otthon földet, de mi a helyzet ha magyar szüleiktől kapják/öröklik az ingatlant?

A családon belüli földátruházást oly módon preferálja a Földforgalmi törvény, hogy közeli hozzátartozók között így az egyenes ági rokonok között (szülő-gyermek) megengedi a föld ajándékozását és 20 év időtartamra a haszonélvezeti jog alapítását.

Nincs akadálya tehát, hogy egy magyar ügyvéd által elkészített ajándékozási szerződéssel a tagállami francia/osztrák állampolgár fia az ingatlan tulajdoni jogát megszerezze, annak ellenére sem, hogy a fia Magyarországon nem regisztrált földműves.

Az adásvételi szerződéssel egyidejűleg is lehet az Ön javára a 20 évre szóló haszonélvezeti jogot megalapítani.

A szerződések külföldi otthonukba aláírhatóak és az ügyvéd skyp utján távazonosítja a feleket.

Megszűnik -e a haszonélvezet az újabb házassággal?

Share Button

Azt szeretném megtudni hogy elvesztettem -e a holtig tartó haszonélvezeti jogot ? 2008 január 28-án meghalt a férjem a gyermekeim apja 30- évig éltünk házasságban.

2009 márciusában újra férjhez mentem és a családi házat el szeretnék adni a gyermekeim, de nem tudom van e beleszólásom most hogy másodszor is férjhez mentem.

A haszonélvezeti jognak két formája van: a szerződéssel létrejövő és a haláleset miatt bekövetkező.

Az elsőt nem befolyásolja az újbóli férjhez menetel, míg a második megszűnik újabb házasság esetén.

Ha Önnek szerződéses alapítású volt a haszonélvezete,  az az újra házasodással nem szűnik meg.

Fontos azonban tudni, hogy a haszonélvező az ingatlan eladásába csak olyan mértékben szólhat bele, hogy kéri a vételárból a haszonélvezeti joga – mint az Illetéktörvény 72§ szerint számítható vagyoni értékű joga – ellenértékének megfizetését. Ebben az esetben haszonélvezeti jog eladóként kell Önt az adásvételi szerződésben feltüntetni.

Felhívom figyelmét, hogy a tulajdonos a haszonélvező megkérdezése nélkül is értékesítheti az ingatlant- de csak haszonélvezeti joggal terhelten. Ez azt jelenti, ha Ön a haszonélvezeti jogát a haláláig fent kívánja tartani azt megteheti, nem köteles az adásvételi szerződésben szerződő partnerként szerepelni.

 

Alapítható-e utólag haszonélvezeti jog?

Share Button

Két felnőtt fiunk és egy lányunk van.  Amikor a lányom is felnőtt az ő nevére vettünk egy borsod megyei lakást, amin volt haszonélvezetünk.

Mivel nem volt munkalehetőség Balatonföldvárra költöztünk, itt vettek lányomék  egy házat, amiben mi lakunk. Sajnos nem tettetünk rá újból haszonélvezetet, így állítólag nem jár nekik az új Családtámogatási pénz a gyerekek után.

Szeretném megtudni, hogy van-e lehetőség a haszonélvezeti jog visszaállítására?

A balatonföldvári ingatlanra a  haszonélvezeti jog –a tulajdonossal közös megegyezéssel-bármikor meglapítható. Közeli hozzátartozók között vagyonszerzési illetéket sem kell fizetni.

Az okiratot ügyvéd előtt kell aláírni, és az illetékes Siófoki Járási Földhivatalnál érkeztetni.

Zártkerti ingatlan vásárlásához igénybe vehető-e az első lakást vásárlók kedvezménye?

Share Button

Májusban eladtam a házamat mely fele részben az enyém negyed-negyed részben a fiaimé volt. A házat 11.9 millióért adtuk el. Jövedelem adó nincs mivel 20 éve laktunk már ott.

Az egyik fiam Ausztriában vett házat, abba segítettem 1/3 részben ,a másik fiamnak Szegeden egy zártkertet 4.6 millióért vettem. Az teljesen a fiam nevére ment.

A fiam aggódik, hogy számon kérik-e tőle, hogy honnan van 4.6 milliója mikor a ház eladásból csak 3 millió illette volna meg. Szerintem szülő adhat a gyerekének pénzt.

Illetékkedvezményt lehet-e kérni zártkertre amin ház is van, mivel egy éven belül lett vásárolva, vagy azért mert a fiamnak első saját tulajdona lett és a régi házban csak negyed része volt? (igaz 40 éves már). Utólag rakhatok-e rá haszonélvezetet ?

Szülő és gyermek közötti pénzajándék illetékmentes. Zártkerti vételt illetékkedvezmény alapjául nem lehet számítani még akkor sem, ha három éven belül lakóházat adott el a vevő. Ugyanígy nem lehet zártkertre első lakás kedvezményt igénybe venni sem.

Közeli hozzátartozó javára utólag is alapítható zártkerti ingatlanra haszonélvezet kifüggesztés, jóváhagyás nélkül max. 20 évre, illetékmentesen.

Haszonélvezeti joggal történő eladás/vétel.

Share Button

Édesanyámmal élek egy lakásban, melyben én tulajdonos, ő pedig haszonélvező.  Hamarosan költözni készülünk. Az új lakásban is én leszek a tulajdonos.

Mikor kell lemondania a mostani haszonélvezetéről, hogy az eladási szerződést alá tudjam írni?  Az új ingatlanra bejegyezhető-e a haszonélvezeti jog a hozzájárulásom nélkül? – jogfolytonosan a vételi szerződés keretében bejegyezhető vagy külön kell intézni? – testvérem mit örököl – az odaígért ingóságokon kívül – édesanyám után?

A haszonélvezet olyan személyes jog, amelyet csak önként lemondással vagy eladással lehet megszüntetni egy ingatlanról. Ha a haszonélvező eldöntötte, hogy nem kívánja használni a haszonélvezettel terhelt ingatlant és ezzel párhuzamosan a tulajdonos az ingatlan eladását határozta el, egy adásvételi szerződést lehet aláírniuk, melyben a tulajdonos mint állageladó, a haszonélvező, mint haszonélvezeti jog eladó fog szerepelni.

A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, melynek mértékét az Illetéktörvény 72§-a határozza meg. Pl. egy 20 millió forint értékű ingatlan vételárából a 65 éven felüli haszonélvezőt 4 millió forint illeti meg, míg a tulajdonost 16 millió forint.

A haszonélvező dönthet úgy is, hogy a szerződést akként írja alá, hogy ingyenesen lemond a haszonélvezeti jogáról. Ez ajándékozásnak minősül az Ön javára. Ekkor a példában szereplő teljes 20 millió forint vételár Önt illeti.

A fent írt eladási ügylettől különbözik az Ön lakásvétele, ahol az Önök megállapodásán múlik, hogy édesanyának lesz –e haszonélvezeti joga. Ha igen, ez kétféle módon lehet: Önök ketten édesanya javára ingyenesen alapítják a haszonélvezetet vagy édesanya haszonélvezeti jog vevőként szerepel az adásvételi szerződében.

A haszonélvezeti jog után az öröklés fogalmilag kizárt, mert a haszonélvező halálával ez a jog automatikusan megszűnik.

3 / 5 oldal12345