haszonélvezeti jog címkével jelölt bejegyzések

Visszajegyzik az ingatlan-nyilvántartásba azokat a magyar termőföldekhez kötődő haszonélvezeti jogokat, amelyektől évekkel ezelőtt külföldi állampolgárokat és jogi személyeket fosztottak meg. A magyar állam a károsultaknak kártérítést is fizet.

Share Button

A 2014-ben hatályba lépett előírások kimondták, hogy a nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jogok a törvény erejénél fogva megszűnnek. Ezzel olyan jogosultságokat semmisítettek meg, amelyeket a haszonélvezeti jogok élvezői a korábbi hatályos szabályozás szerint az ingatlan-nyilvántartásba jogszerűen jegyeztettek be.

Az uniós bírósági döntések alapján Magyarország köteles biztosítani a 2014 óta törölt haszonélvezetek visszajegyzését. Akinek a haszonélvezeti jogát a törvény 2014. április 30-án hatályos rendelkezése alapján törölték az ingatlan-nyilvántartásból, illetve az ilyen személy jogutódja igényelheti a törölt haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyzését, valamint a kompenzációt. A vonatkozó szabályok  alapján azonban  ha a földterület tulajdonjogát időközben harmadik személy jóhiszeműen szerezte meg, úgy nincs helye a haszonélvezeti jog visszajegyzésének. Hogy ki számít jóhiszeműnek, az Európai Bíróság  bírósági döntése időpontja azaz 2018. március 6-a szolgál támpontul. Aki e dátum előtt szerezte meg a korábban haszonélvezettel terhelt föld tulajdonjogát, annak vélelmezni kell a jóhiszeműségét, a haszonélvezet ebben az esetben vissza nem állítható.

A visszajegyezhetőség iránt az érintettek 2022. július 1-je és december 31-i között nyújthatnak majd be kérelmeket. A hatósági eljárást az agrártárcához tartozó Nemzeti Földügyi Központ folytatja le,

A kompenzációs eljárás tárgya a döntés arról, hogy a kérelmezőt megilleti-e kompenzáció haszonélvezeti jogának elvesztéséért, és ha igen, mekkora összegű.

Az eljárás kérelemre indul, amit a Nemzeti Földügyi Központ folytat le az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint. A hatóság  a 2022. év május 7-ig értesítést küld a törölt haszonélvező, illetve jogutódja számára,címére. Amennyiben a hatóság arról dönt , hogy a korábban törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhető, akkor az ingatlanügyi hatóság hivatalból intézkedik. Az eljárások megindítására vonatkozó kérelmet a Nemzeti Földügyi Központ honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani.

A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás vagy a visszajegyzés nélkül kért kompenzáció iránti kérelem 2022. július 1. és 2022. december 31. között nyújtható be. Kompenzációt a visszajegyzési eljárás lefolytatásának lezárását követő 60 napon belül lehet indítani. Az eljárások megindítására vonatkozó határidők jogvesztőek. Az eljárás első szakaszában a hatóság a visszajegyezhetőség kérdésében dönt.

A haszonélvezeti jog visszajegyezésének akadályát jelenti,pl. ha a kérdéses ingatlant időközben kisajátították, vagy kisajátítást pótló adásvételi szerződéssel átruházták a föld tulajdonjogát. A kompenzációs eljárás tárgya a döntés arról, hogy a kérelmezőt megilleti-e kompenzáció haszonélvezeti jogának elvesztéséért, és ha igen, mekkora összegű. Arányos kompenzáció abban az esetben is megilletheti a kérelmezőt, ha a haszonélvezeti jog visszajegyzésére irányuló eljárás azzal zárul, hogy a kérelmező korábban elvett jogát visszajegyzik az ingatlanra, de az ingatlan értéke, jövedelmezősége a körülmények megváltozása folytán jelentősen csökkent.

Az elbírált kérelemről (a kompenzáció mértékéről) a hatóság értesíti a kérelmezőt, innentől 15 napon belül külön kérelemre kiegészítő kompenzációt is lehet kérni, igazolva az ennek alapjául szolgáló körülményeket. A kompenzáció összegére kamatot is kell fizetni, mégpedig a haszonélvezet törlésétől a kompenzáció kifizetésének napjáig. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat két százalékponttal emelt mértékével. A kompenzációt a magyar állam fizeti meg, a döntéstől számított 15 napon belül. A Nemzeti Földügyi Központ döntésével szemben a közigazgatási perek szabályai szerinti jogorvoslatnak van helye, a per elbírálására a keresetlevél benyújtását követő 60 napon belül sort kell keríteni.

Ha a kért visszajegyezhetőséggel kapcsolatban nem merül fel probléma, az eredeti helyzetet visszaállítják. Amennyiben ez nem lehetséges – mert például amint már írtam a földterületet azóta valaki más a tulajdonostól jóhiszeműen megvásárolta-, az eljárás iránti kérelmet elutasítják, és kompenzációt állapítanak meg. Kompenzáció járhat akkor is, ha a jogosultak a haszonélvezeti jog visszajegyzését nem kérik, hanem eleve  a pénzügyi „kárpótlási” lehetőséget választják.

 

A kompenzáció alapja a törölt haszonélvezeti jog egyévi értéke . Az egyévi érték megállapításához az érintett földterületek haszonélvezeti jog törléskori forgalmi értékének 1/20-át – vagyis öt százalékát – veszik alapul. Ha a törölt haszonélvezeti jogot visszajegyzik, a kompenzáció meghatározásához az egyévi értéket megszorozzák a törlés és a visszajegyzés közötti évek számával.

Amennyiben pedig a visszajegyzés nem valósul meg, magánszemélyeknél – a törölt haszonélvezeti jog időtartamától és az életkortól is függően – az egyévi érték legfeljebb 5-15-szörösét, jogi személyeknél maximum 15-szörösét fizetik ki.

A kompenzáció tehát az egyévi érték legfeljebb 15-szöröse lehet.  Ez azt jelenti pl. ha  egy 100 hektáros terület 2014-es értéke az akkori átlagos földárakkal kalkulálva, 100 millió forint, ennek egyévi értéke 5 millió. Ha egy igénylő a törlés idején 25 évesnél fiatalabb volt, vagy cég az igénylő, akkor 15-szörös szorzóval számolva, 75 millió forint kompenzációt kaphat . A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a szántóterületek hektáronkénti átlagára a 2014-es törléskor 930 ezer forintot tett ki, így ezek egyévi értéke – 5 százalékos hányaddal számolva – mintegy 45 ezer forint lehet.

Még egy példával szemléltetve a kompenzációt:ha például valaki a 2014-es törléskor 25 évnél fiatalabb volt,határozatlan idejű haszonélvezeti jog esetén 15-szörös kompenzáció illeti meg, vagyis – átlagos földárat véve alapul – hektáronként nagyjából 670 ezer forintot kaphat.

Ha viszont a jogosult 2014-ben már 65 éves elmúlt, csak ötszörös kártérítésre, azaz hektáronként körülbelül 220 ezer forintra tarthat igényt.

A kompenzációs eljárásról  illetve mértékéről jogszabály az alábbiak szerint rendelkezik:

„  Az eljárásban ügyfélnek minősül:

– a törölt haszonélvező, vagy a törölt haszonélvező jogutódja

–  az érintett ingatlannak a haszonélvezeti jog törlésekori tulajdonosa vagy annak jogutódja

– mindaz a személy, akitől a kérelmező a haszonélvezeti jog törlésére tekintettel bármilyen

formában juttatást kapott.

A kompenzáció alapja a törölt haszonélvezeti jog egyévi értéke. Az egyévi érték a

haszonélvezeti joggal korábban terhelt ingatlan – haszonélvezeti jog törlésekori – forgalmi

értékének 1/20-a.

Ha a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére nem került sor, határozott időre alapított

haszonélvezeti jog esetében a kompenzáció mértéke

  1. a) természetes személy esetében az egyévi érték szorozva a haszonélvezeti jog időtartamából a törlést követően még hátralévő évek számával, de legfeljebb az egyévi érték
  2. aa) 15-szöröse, ha a haszonélvező a törléskor 25 évesnél fiatalabb volt,
  3. ab) 13-szorosa, ha a haszonélvező a törléskor 25-35 éves volt,
  4. ac) 11-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 35 évesnél idősebb, de 45 évesnél fiatalabb volt,
  5. ad) 9-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 45-55 éves volt,
  6. ae) 7-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 55 évesnél idősebb, de 65 évesnél fiatalabb volt,
  7. af) 5-szöröse, ha a haszonélvező a törléskor 65 éves vagy annál idősebb volt;
  8. b) jogi személy esetében az egyévi érték szorozva a haszonélvezeti jog időtartamából a törlést

követően még hátralévő évek számával, de legfeljebb az egyévi érték 15-szöröse.

Ha a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére nem került sor, határozatlan időre alapított

haszonélvezeti jog esetében a kompenzáció mértéke

  1. a) természetes személy esetében az egyévi érték
  2. aa) 15-szöröse, ha a haszonélvező a törléskor 25 évesnél fiatalabb volt,
  3. ab) 13-szorosa, ha a haszonélvező a törléskor 25-35 éves volt,
  4. ac) 11-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 35 évesnél idősebb, de 45 évesnél fiatalabb volt, ad) 9-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 45-55 éves volt,
  5. ae) 7-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 55 évesnél idősebb, de 65 évesnél fiatalabb volt,
  6. af) 5-szöröse, ha a haszonélvező a törléskor 65 éves vagy annál idősebb volt;
  7. b) jogi személy esetében az egyévi érték 15-szöröse.

Ha a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére sor került, a kompenzáció mértéke az egyévi

érték szorozva a törlés és a visszajegyzés közötti évek számával.

A kompenzáció mértékének számítása során töredékév esetében az egyévi érték arányos részét kell figyelembe venni.

Ha a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület csak egy részére vonatkozóan kerül sor a haszonélvezeti jog visszajegyzésére, a kompenzáció számítása során a haszonélvezeti jog egyévi értékének olyan arányú részét kell alapul venni, mint amilyen mértékben a visszajegyzéssel, illetve a vissza nem jegyzéssel érintett terület nagysága aránylik a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület nagyságához.”

Terhelhető-e a haszonélvezeti jog adótartozás miatt?

Share Button

Ha valakinek haszonélvezeti joga van egy lakásra , viszont adótartozása van. Terhelhető-e a haszonélvezeti jog?

A haszonélvezeti jog személyes jog és vagyoni értékű jog, melynek értékét az Itv. 72 §-a szerint lehet meghatározni. A haszonélvezeti jog, ha ingatlanra van terhelve a tulajdonos mellett kerül feltüntetésre az ingatlan tulajdoni lapján.

Azon tartozások miatt, amelyet a haszonélvező keletkeztetett csak a haszonélvező tulajdonát képező ingatlan terhelhető, a más tulajdonában levő ingatlan nem, függetlenül attól, hogy azon a haszonélvező joga be van jegyezve.

Kinek kell a közös költséget fizetnie?

Share Button

Érdeklődni szeretnék, hogy kinek kell fizetni a közös költséget? – A haszonélvezőnek aki benne lakik vagy – A tulajdonosnak aki nem lakik benne?

Az ingatlan tulajdoni lap szerinti aktuális tulajdonosa tartja a kapcsolatot a társasház közös képviselőjével és a közös költség tekintetében az elszámolás közöttük történik meg.

Visszakérhető-e az ajándékozott haszonélvezet a megajándékozott közreműködése nélkül?

Share Button

2014 júniusában vettem egy házat, aminek a felére haszonélvezeti jogot a lányomnak ajándékoztam (ingyen). Jelenleg Ő lakik a családjával az ingatlanban. Az volt az ajándékozás indoklása, hogy idős koromra gondomat viseli.

A kapcsolatunk az Ő hibájából teljesen megromlott. Volna hely a házban nekem, de azt mondja oda ugyan nem költözhetem. Mi a menete az ajándék visszavételének? Kell-e hozzá az Ő aláírása?

Ingatlanra alapított haszonélvezeti jog megszüntetésének több módja van: haszonélvező arról ingyenesen vagy ellenérték fejében egyoldalúan lemond, felek közös megegyezéssel ingyenesen vagy ellenérték fejében a haszonélvezeti jogot megszüntetik.

Ön az adásvételi szerződéssel egyidejűleg a szerződésben foglaltan alapított (ajándékozott) a lányának haszonélvezeti jogot. Ennek megszüntetése a fentiek szerint történhet.

Keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége a haszonélvező szülőknek, ha tulajdonos gyermekük eladja az ingatlant?

Share Button

Eladtam most a tulajdonomban álló lakást, amelyet 2009 novemberében a szüleim ajándékozással adtak nekem, akkor keletkezett a szerződésbe foglalva holtig tartó haszonélvezetük (ellenérték nincs megjelölve a dokumentumban). 

 Azt már kinyomoztam, hogy nekem adófizetési kötelezettségem nem keletkezett, mert 5 évnél régebben került a tulajdonomba.

A szüleimnek vajon keletkezik-e most adó- és illetékfizetési kötelezettsége? A lakás mostani eladásakor készült szerződésben nincs lefektetve, hogy a szüleim kapnak-e ellenértéket, egyszerűen lemondtak a haszonélvezeti jogról, minden egyéb kommentár nélkül. 

Mivel annak idején ellenérték nélkül kaptak haszonélvezeti jogot, és most sem lett meghatározva összeg, elképzelhető, hogy nem kell semmiféle adót és illetéket fizetniük most?

 

A haszonélvezeti jog ingyenes megszüntetésé után adózni a haszonélvezőnek nem kell mert nincs bevétele/jövedelme.

 

Mire vonatkozik az özvegyi jog 2013-ban átadott hagyaték esetén?

Share Button

Ha 2013 év végén kelt tárgyalás nélküli hagyatéki eljárás során, a két gyermek olyan nyilatkozatot tett, hogy minden örökölt ingatlan részre haszonélvezetet ad az özvegy részére, az érvényes akkor is, ha 2014 -ben az új Ptk. másképp rendelkezik öröklés ügyekben ?

A 2013 évi szabályozás szerint köteles voltak-e gyermekek az özvegy részére haszonélvezetet adni  a lakáson kívül, a  hétvégi telekrészre, és garázs részre is.

A 2013-ban átadott hagyaték érvényes, az özvegyi jog minden örökségi tárgyat terhel – az új Ptk .szabályai arra nem vonatkoznak. A mostani szabályozás ( új Ptk) csak a közösen lakott lakásra és berendezési tárgyaira írja elő az özvegyi /haszonélvezeti jog keletkezését a többi örökségi tárgyra nem.

Korlátozhatja-e a tulajdonos a haszonélvezőt jogai gyakorlásában?

Share Button

Keresztapám holtig tartó haszonélvezettel rendelkezik, egy Bp-i lakás felett, az ingatlanból idős otthonba költözött, de az ingatlant bérbe szeretné adni. A tulajdonos mindenféle értesítés nélkül lecserélte a zárat, így a lakásban lévő ingóságaihoz sem fér hozzá. Kérdés, hogy volt-e ehhez joga a tulajdonosnak és van-e lehetőség a bérbeadásra, vagy a haszonélvezeti jog megváltására kötelezhető-e a tulajdonos?

A haszonélvezeti jog megelőzi a tulajdoni jogot birtoklási szempontból.

Az illetékes jegyzőnél lehet bejelentéssel élni, ha a haszonélvezőt ezen jogától a tulajdonos megfosztja.

A haszonélvezőt a bérbeadás joga is megilleti, de a tulajdonosnak „előbérleti’ joga van.

A haszonélvezet természetesen megváltható a felek közös akaratával, az illetéktörvény 72. § szerinti értékhez igazodva.

Eladható-e haszonélvezettel terhelt ingatlan?

Share Button

Férjem elhunyt. Tulajdonában volt egy ingatlan 4/5 része, melyet gyermekei – első házasságából született két nagykorú és közös házasságunkból született 1 kiskorú – 1/3-1/3 arányban örököltek, nekem haszonélvezeti jogom van az ingatlanra.

Valamelyik tulajdonos/örökös a tudtom és beleegyezésem nélkül eladhatja-e az ingatlant?

Csak haszonélvezeti joggal terhelten értékesítheti bármelyik tulajdonostárs a tulajdoni hányadát. Fontos tudni, hogy a haszonélvezőnek ebben az esetben alá sem kell írnia a vonatkozó adásvételi szerződést és arról tudomással sem kell bírnia.

Külön élő házas felek esetében hogyan alakul a közös lakás öröklése?

Share Button

Szüleim hagyatéki tárgyalásán ami rendben zajlott , elhangzott egy kérdés ami igazán engem személy szerint érinthet . ” egy háztartásban és működő házasságban éltek e a szülők ? ”

Nos , én nem élek a férjemmel közös háztartásban de nem váltunk el. A férjem és a két fiam lakik a közös lakásban ami az én és a férjem tulajdona.

Ha ez a külön élő állapot elhalálozáskor is tart, az ingatlan és egyéb örökség elosztása milyen módon változik? Jelen eset most fele – fele arány . Természetesen a gyerekek között az apai és anyai rész fele fele aranyban osztódik .

Ha az ön által írt  külöélő állapot elhalálozásakor is tart, az ingatlan Önt illető tulajdoni részére a túlélő férjének nem keletkezik özvegyi/haszonélvezeti joga, de egy gyermekrészt örökölni fog a gyermekek mellett.(1 / 6-odot). Az özvegyi haszonélvezet jogalapja nem csak a törvényes házastársi jogviszony hanem az együttélés megléte is.

Milyen meghatalmazás fogadható el adásvételi szerződésben történő képviselethez?

Share Button

Lányomnak van egy lakása Budapesten, ahol én holtig tartó haszonélvező vagyok. Lányom hosszú ideje külföldön él, és úgy döntött, hogy eladja ezt a lakást.

Szeretné, ha az eladást teljes egészében én intézném, nem tud hazajönni az eladás lebonyolítására. Azt szeretném megtudni, hogy milyen meghatalmazás szükséges a teljes körül lebonyolításhoz.

Elegendő-e, ha a lányom által aláírt meghatalmazást ügyvéd hitelesíti? Ingatlanközvetítő iroda szerint konzulátusi ellenjegyzés szükséges.

Külföldön magyar meghatalmazó, magyar konzul előtt, vagy külföldi közjegyző előtt apostillével, (és ennek OFFI fordításával) írhat alá olyan meghatalmazást, amely Földhivatali ügyintézéshez- tulajdonjog változás átvezetéséhez alkalmas. A meghatalmazott ugyan ezt az okiratot magyar ügyvéd vagy közjegyző előtt írhatja alá érvényesen.

Ezen okirattal Ön a lánya budapesti ingatlana eladását teljes körűen intézheti. Eldöntendő kérés továbbá, hogy az Ön haszonélvezeti joga megszüntetésére ingyenes lemondással vagy ellenérték fejében kerül e sor. Ez utóbbi esetben Ön mint haszonélvező vagyoni értékű jog  eladói félként szerepel a vonatkozó adásvételi szerződésben.

Másik lehetőség: akár a meghatalmazás akár a szerződés aláírható külföldön ha az ügyvéd távazonosítást végez a felekről.

1 / 4 oldal1234