haszonélvező címkével jelölt bejegyzések

Ki fizesse a közös költséget?

Share Button

Egy lakásnál a tulajdonosok 25-25-50%-ban rendelkeznek tulajdonjoggal, amennyiben a lakásban lakó 50%-os tulajdonjoggal rendelkező személynek közösköltség tartozása van, akkor ezt a tartozást kitől követelheti a társasház kezelő?

Bejelentett lakcíme csak az 50%-os tulajdonosnak van az ingatlanra akinek haszonélvezeti joga is van a 100%-ra

A bejelentett tulajdonos, aki egyben haszonélvező is tartozik a társasházi közös költséget megfizetni. Ha azonban a társasház a tartozások miatt jelzálogot tesz az ingatlanra, akkor az mindhárom tulajdonost sújtja.

Építményadó csökkentése haszonélvező bejelentésével

Share Button

Siófokon rendelkezem lakóházzal. Mivel nem vagyok állandó lakosként bejelentkezve, sokallom a fizetendő ingatlanadó mértékét.

Egyik unokám itt dolgozik siófokon, és a házamban lakik, a másik Ausztriában egyetemista. Szeretném tudni, van –e lehetőségem arra, hogy a fizetendő helyi adó mértékét valamilyen módon csökkentsem?

A válaszhoz tudni kell, ha az ingatlan tulajdonosa, vagy haszonélvezője életvitel szerint lakcímkártyával igazolhatóan állandó lakosként van az ingatlanba bejelentve, akkor a helyi adó mértéke lényegesen kevesebb. Siófokon pl. 80 m2-ig adómentességet élvez a tulajdonos vagy a  haszonélvező.

Javaslom, hogy unokájára ajándékozzon (unokájával alapítson) haszonélvezetet. Ehhez ügyvédi okiratba foglalt haszonélvezeti jog  alapítás szükséges. Az okirat alapján az ingatlan tulajdoni lapjára jegyzik fel a haszonélvezeti jogot.

Sokan nem tudják, hogy, haszonélvezeti jogot határozott időre (néhány évre is) lehet alapítani, nem csak élethosszig tartóan. Továbbá haszonélvezet alapítható az ingatlan egy részére vagy egészére is. Megjegyzem, ha csak a fél ingatlanra jegyeztetnek fel haszonélvezetet, akkor az ingatlanadó kedvezmény is csak az ingatlan felére vonatkozik.

Az elmondottak természetesen külföldi és magyar állampolgárokra egyaránt vonatkoznak. Fontos tudni, hogy a haszonélvezeti jog alapítása egyenes ági rokonok között ajándékozásnak minősül és ez által illetékmentes. Az okiratszerkesztésen túl csupán a földhivatali eljárás díját kell megfizetnie.

Tájékoztatom, hogy lehetősége van arra is, hogy egyidejűleg mindkét unokáját megajándékozza haszonélvezettel akár a teljes ingatlanra vonatkozóan. Az Ön esetében a helyi adó kedvezmény igénybe vételéhez elegendő, ha csak a siófokon dolgozó és élő unoka jelentkezik be az ingatlanba.

Ha egyidejűleg több unokája javára ajándékoz haszonélvezetet, akkor a földhivatali  bejegyzési illeték nem többszöröződik (csak egyszeres díjat kell fizetnie: 6600.-ft-ot).

Mire terjed ki a haszonélvezet?

Share Button

Édesanyám fiamra iratta a lakást 25 éve. Ő a haszonélvezö. Ezzel semmi gond, viszont nem törödik vele, tudom a lakás igy is az övé.

Azt szeretném megkérdezni hogy a lakásban található dolgok, mint bútor festmény,  őt illeti meg? Végrendelet nincs.

A haszonélvezeti jog kiterjed az ingatlanra és annak berendezési, felszerelési tárgyaira is.

Amennyiben a haszonélvező felhagy használati jogával és más helyre költözik, a tulajdonos használati, hasznosítási joga feléled.

Ha a haszonélvező nem lakja az ingatlant  a  haszonélvezeti jogát ilyen esetben javaslom megszüntetni, melynek módja a haszonélvező kifizetése.

A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, és értékét az illetéktörvény határozza meg, pl. egy 20 millió Ft értékű ingatlanra ha 62 éves korú haszonélvező joga áll fenn, a haszonélvezeti jog értéke 4 millió Ft.

Természetesen a haszonélvezetről a haszonélvező ingyenesen is lemondhat a tulajdonos javára. Ha a felek egyeneságbeli rokonok, a lemondás, mint ajándékozás, illetékmentes.Ez igaz az Önök esetére is.

Kifestheti -e a haszonélvező a használt ingatlant?

Share Button

Kifestheti-e az ingatlan belső falait a a haszonélvező a tulajdonos beleegyezése nélkül? 

A haszonélvezet az ingatlan használatát biztosító jog. Általában a haszonélvező élete végéig szól. E körbe tartozik a birtoklás joga is.

A birtoklás és a használat joga a haszonélvező részéről az un. rendes gazdálkodás joga, ami azt jelenti, hogy a jó gazda gondosságával kell a használatot végeznie. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy az általa használt ingatlan állagát megőrzi, tisztán tartja, ha szükséges, kifesti.

A tulajdonost csak a rendelkezés joga illeti meg, nevezetesen haszonélvezővel együtt az ingatlant eladhatja.  Az adásvételhez viszont nem kell  a haszonélvező beleegyezése.

A tulajdonost a haszonélvező rendes gazdálkodásán belül megilleti az ellenőrzés joga, hogy pl. nem adta -e illegális albérletbe az ingatlant az állagóvási kötelezettségének eleget tesz e a haszonélvező?

Törvényi kötelezettségének tesz eleget a haszonélvező, ha állagóvás keretében az általa használt ingatlant kifesti, a tulajdonos belegyezése ehhez nem szükséges.

Természetesen a rendes gazdálkodáson kívüli munkálatokhoz már igen  mint bővítés, hozzáépítés, stb.

 

Tartozik-e helyt állni a haszonélvező a tulajdonos tartozásaiért?

Share Button

Haszonélvezeti jogom van a szüleim lakásán. A lakást ők lakják, közüzemi tartozást halmoztak fel. A végrehajtó tőlem akarja behajtani.

A közüzemi szerződéseket ők kötötték a szolgáltatóval. Jogos -e hogy tőlem követelnek, ha ők nem tudnak fizetni?

Lemondhatok -e a haszonélvezeti jogról, ha a tulajdoni lapon sok bejegyzés van ( NAV, bank, közüzemi /az ő tartozásaik)?

Ha a tulajdonosok lakják az ingatlant és ők állnak jogviszonyban a szolgáltatókkal, akkor a felhalmozott tartozás tekintetében ők tartoznak helytállni,- végső soron az ingatlannal.

Ez azt jelenti, hogy  a tartozások miatt  a szolgáltató ingatlanuk  tekintetében is intézkedhet, arra végrehajtást is kérhet. Ön mint  haszonélvező mindezekért a saját vagyonával nem felel. A haszonélvezetet egyoldalú nyilatkozattal bármikor megszüntethető.

Haszonélvezettel terhelt lakás eladása

Share Button

Eladhatom a lakásom amin nagyanyámnak haszonélvezeti joga van? Ő már nem igazán beszámítható, a gondnokság alá helyezését mostanában indítják, viszont nekünk jön a baba sürgős lenne a lakaseladas.

Haszonélvezeti joggal terhelten  minden ingatlan eladható. A haszonélvezőnek a szerződést alá sem kell írnia, de a vevőnek tudomásul kell vennie hogy az ingatlant csak a haszonélvező halálát követően veheti birtokba és használhatja.

Élettársi közös vagyon-külön vagyon

Share Button

A segítségét szeretném kérni. 15 évig éltem nem bejegyzett élettársi kapcsolatban. Kapcsolatunk első évében a szüleimnél valamint albérletben laktunk. Vidékről felkötöztünk Pestre. A szüleim utánunk jöttek Pestre és vettek egy lakást, ami az én nevemre lett íratva, mint egyedüli tulajdonos és még haszonélvező sem lett bejegyezve.

 A volt párommal az albérletből, és a szüleimmel ebben az ingatlanban éltünk 7 évig együtt. Ez alatt a 7 év alatt a szüleim fizették a rezsit. Miután a szüleim elköltöztek, utána közösen fizettük a lakás rezsijét és a megélhetésünket, közös kasszán voltunk. 2010-ben felújítottuk a lakást. A felújításra kölcsönt vettünk fel, amit a mai napig is fizetünk. Született egy kisfiunk.

2012 októberében a gyermek apja úgy döntött,hogy kilép ebből a kapcsolatból .

A közösen élt idő alatt egy csomó adósságot halmoztunk fel és vettünk egy autót, ami a munkaeszköze. A kérdésem az lenne,hogy mi illeti meg a volt páromat?

A lakáshoz mennyi köze, illetve joga van? Én úgy tudom, hogy a tartozások felét, a lakás berendezésének a felét kell Vele megosztanom és a lakás egyedül az én vagyontárgyam. Szeretném ezt minél hamarabb lerendezni Vele, békés megegyezéssel. Szeretnék tisztán látni,ezért is fordulok Önhöz.

 A Ptk. szerint az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingó és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul.

Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

A házastársakhoz hasonlóan az élettársak különvagyonába tartozik az a vagyontárgy, amely már megvolt, amikor létrejött az élettársi viszony.

 Így a lakás az Ön 1 / 1-ed tulajdonát képezi.

Ha az Ön kizárólagos tulajdonában álló ingatlanon jelentős értéknövekményt eredményező beruházást végeztek (például a meglévő felépítmény alapterületének bővítésével, új lakószoba kialakításával… stb) – közös tulajdon jön létre élettársával.

De jelentős értéknövekményt nem eredményező beruházás, mint a felújítás (pl. festés, mázolás.. stb)  általában csak elszámolási tétel az élettárssal – ingatlanban  közös tulajdont nem keletkeztet.

Az Ön által említett 15 évi együttélés után is meglévő élettársi kapcsolatba bevitt dolgok (pl. bútor, műszaki cikk… stb.) megőrzik különvagyoni jellegüket. A közös tartozásuk megfizetése közös kötelességük.

Természetbeni kizárólagos használat

Share Button

A szüleimtől kapnék egy kertes házat, azzal a feltétellel, hogy haszonélvezők lesznek. Én arra a telekre építenék egy kis házikót.

Meg lehet-e azt oldani, hogy az általam épített ingatlanra ne legyen haszonélvezetük, csak arra, ami az adás-vétel pillanatában is megvolt? Vagy ez csak a jóindulatuktól függ?

Egyáltalán építkezhetek az ő engedélyük nélkül? Esetleg felhúzhatok kerítést a két lakóépület közé? Válaszát előre is köszönöm.

Ha jól értem:  ajándékozás tárgyát képező ingatlanon szülei háza áll, mely ingatlan  másik felére Ön szeretne építkezni úgy, hogy az egész ingatlant ajándékozzák a Szülők –  de visszatartott haszonélvezeti jogukkal.

Ha így van, javaslom, hogy  pl. az ingatlan ½ -ed tulajdoni jogát szerezze meg Ön – ajándékozással vagy adásvétellel (illetékmentesen) – de ezzel egyidejűleg egész ingatlanra készíttessenek  természetben kizárólagos használati megosztási vázrajzot is.

Ebben rögzítenék mely tulajdonost  melyik ingatlanrész használata illeti mindenkor kizárólagosan  – jogutódaikra is kiterjedő hatállyal. Így szükségtelenné válhat a haszonélvezet visszatartása és Ön saját jogán rendelkezhet az ingatlanrészével (építkezhet, kerítést húzhat stb.).

Özvegyi jog értékének számítása

Share Button

Volt férjemmel közösen vásároltunk lakást. Született 3 gyerekünk, elváltunk ő újból megnősült.

10 éve meghalt, a lakás fele az enyém másik felének 3-3/20 részét a 3 gyerekem 1/20 részét a 2. házasságból született gyermek örökölt az özvegynek özvegyi haszonélvezeti jogával. Most a gyerekeim már felnőttek elszeretném adni a lakást.

A kérdésem az lenne mennyit kellene, és egyáltalán kellene e fizetni az özvegynek?

A haszonélvezeti, vagy más néven özvegyi jognak -mint vagyoni értékű jognak-forgalmi értékét az illetéktörvény határozza meg az ingatlan értékének, és az özvegy életkorának megfelelően.

Az adásvételi szerződéskötéskor az özvegy választ, hogy eladja a haszonélvezeti jogát, vagy ellenérték nélkül arról lemond.

Ha az eladás mellet dönt, akkor az illetéktörvény szerinti vételár illeti őt. Ennek számítása a következő: Az özvegyi joggal terhelt ingatlanrész forgalmi értékét osztani kell 20-val, és szorozni a haszonélvező életkori szorzójával. Pl 65 év felett a szorzó 4.

Be kell-e jegyeztetni a földhivatalba tényleges földhasználót, ha van haszonélvező?

Share Button

Holtig tartó haszonélvezet van nevemre bejelentve egy zártkerti ingatlan esetében. A tulajdonos egy helyben lakó magyarbarátom. Be kell-e jelentkeznem a földhivatalban földhasználóként?

Igen, be kell jelentkeznie. Fontos tudnia, hogy a most hatályos rendelkezések szerint a holtig tartó, vagy 2033 évnél későbbi lejárattal kötött (haszonélvezeti, használati szerződéseket)- termőföld esetében- 20 év múlva lejártnak kell tekinteni

2 / 2 oldal12