házastársi életközösség címkével jelölt bejegyzések

Hogyan alakul az öröklési rend házastársak esetén?

Share Button

Egy házaspár esetén, ahol csak a feleség nevén van a lakás, a férj örököl-e? (A feleségnek van 2 gyermeke, de nem közös gyerekek a férjjel)

Jól gondolom hogy igen, de csak haszonélvezetet? -ugyanez a házaspár esetén (amennyiben a férj megy el előbb) a férj után a férj gyerekei (nem közös gyermekek a feleség gyermekeivel) örökölnek-e abból a lakásból ahol közösen lakik a házaspár, de a lakás a feleség nevén van 100%-ban?

Jól gondolom, hogy nem örökölnek a férj gyermekei, mert a feleség még él, és övé 100%-ban a lakás? Házaspárnak közös gyermekei nincsenek. A házasságtársak esetén öröklésnél mennyire számítják be a vagyonközösséget?

Az öröklés során az örökhagyó nevén álló hagyatéki tárgyakból kell kiindulni. Ha több ingó, ingatlan van, a közösen örökhagyóval lakott lakóingatlanból a túlélő házastárs tulajdonjogot ( 1 gyermekrészt) nem kap, hanem arra haszonélvezeti jog illeti meg. A többi vagyontárgyon osztozik a túlélő házastárs a leszármazó örökösökkel.

Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli házastársi közös vagyonra vonatkozó kérdését javaslom helyi ügyvéddel vagy közjegyzővel egyeztesse a tényállás teljes feltárása mellett.

Hogyan alakul az öröklési rend házastársak esetén?

Share Button

Édesanyám második férjével 1/2 tulajdonrésszel közösen él egy közösen szerzett ingatlanban. Édesanyámnak egy gyermeke van előző házasságából, férjének 2 szintén az előző házasságából. Közös gyermekük nincs. Kérdésem az, hogy hogyan alakul a törvényes öröklés abban az esetben, ha előbb a férje hunyna el, ill. ha előbb az édesanyám.

Ha leszármazók mellett házastárs is van, a házastárs a leszármazókkal együtt örököl, egy gyermekrészt. A házastárs a közösen örökhagyóval lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon csak holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl, nem pedig egy gyermek résznyi tulajdon jogot.

A haszonélvezeti jog nem korlátozható és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. A házastárs kiesik az öröklésből, ha a másik házastárs halálakor a házastársak között nem állt fenn életközösség, és annak visszaállítására sem volt kilátás.

Felel -e a házaspár egyik fele a másik fél adósságáért?

Share Button

Jelenleg is házasságban élek férjemmel, aki hitelt vett fel, amelyből gépjárművet vásárolt. A hitelt még nem fizette vissza. Szinten vett fel hitelt egy másik bankból amelyet miatt a bank átadta végrehajtónak az ügyet, aki elvinné a férjem nevén lévő gépjárművet.

A kérdésem az, hogy a közös tulajdonú lakásból (1/2, 1/2) is kielégítést nyerhet a végrehajtó, vagyis eladhatja e a lakást? Ha eladhatja akkor az én részemből is követelhet a végrehajtó?

A házastársi vagyonközösségben élők közül ha valamelyik fél hitelt vesz fel, a bank a másik felet adóstársként bevonja a kölcsönszerződébe. Jogilag tehát a házastárs és annak a vagyonközösségben lévő vagyona ugyanúgy helytállni tartozik a hitelszerződés nem teljesítése esetén, mint a hitelt felvevő házastárs vagyoni része.

 

Mi számít házastársi életközösségnek?

Share Button

Édesapám súlyos szívbeteg volt, felesége nem volt hajlandó otthon ápolni,/lett volna anyagi lehetőség segítségre/ kórházi kezelése után berakta egy elfekvőbe. Így elmondható-e hogy házastársi életközösségben éltek? Apu ott halt meg.

Az életközösség elemei rendszerint a közös háztartásban történő együttélés, a gazdasági közösség, a bensőséges érzelmi kapcsolat, és az együvé tartozás mindkét házastárs oldaláról fennálló szándéka.

Általában a  házastársi életközösség a házasság fennállásáig tart.

Ennek ellenkezője  abban az esetben állapítható meg, ha a felek közötti életközösség tartósan megszakad, pl. egyik fél a visszatérés szándéka nélkül az utolsó közösen lakott lakásból elköltözik.

Az életközösség kezdetét és végét,a vagyonközösség időtartamát vita esetén a bíróság állapítja meg  bizonyítékok alapján  tett döntésével. Döntése előtt  a házastársi életközösség tartalmi elemeit kell vizsgálnia  mint pl.  házastársi  kapcsolat, gazdasági együttműködés, közös lakás, közös háztartás vezetés és  az együvé tartozás különféle egyéb megnyilvánulásai.

Az egymással összefüggő és együttesen értékelendő gazdasági, családi, érzelmi és akarati tényezők azok, amelyek alapján a bíróság  az életközösség fennállását vagy hiányát megállapíthatja. Fontos tudni azonban , hogy a felsorolt elemek egyikének vagy másikának a hiánya  esetén még nem feltétlenül jelenti  az életközösség hiányát, különösen ha ez a hiány olyan objektív okra vezethető vissza mint pl. az Ön  által előadott tényállás.

Házassági életközösség

Share Button

Férjemmel 1990-ben házasodtunk, de 2004 óta külön háztartásban élünk. A válásra különböző okok miatt még nem került sor.

Külön élésünk óta férjem nagy adósságokat halmozott fel, és a hitelezők engem zaklatnak. Szeretném tudni, köteles vagyok e helytállni a férjem adósságaiért?

A Családjogi törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.

Szabályként fogalmazható meg, hogy  a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ami nem közös vagyon, az a házasfelek különvagyona

A házastársi vagyonközösség nem a házasság idejére, csupán az arra az időszakra vonatkozik, amikor a felek között életközösség áll fenn. Ez általában egybeesik a házassággal, ám előfordulhat, hogy a felek között a házasság ugyan fennáll, de az életközösség már nem. Tipikusan ilyen helyzet áll elő a válásoknál különösen a válás előtti időszakban.

A törvény nem definiálja a házassági életközösséget. A bírói gyakorlat szerint az életközösség közös háztartást, közös gazdálkodást és benső házaséletet jelent a házastársak között. Az életközösség megszűnése csak akkor állapítható meg, ha valamennyi vonatkozásban megszűnik a felek együvé tartozása.

Az életközösség átmeneti jellegű megszakítása – ha vagyonmegosztás nem történt – a vagyonközösséget nem szünteti meg.

Nem képezi a házastársi közös vagyon részét az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A házastárs különvagyonához tartozik:

– a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

– a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

– a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

– a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Szabály az is , hogy bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, jogügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni azzal , hogy a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Kivételt képez ez alól, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá.

Az ügylet megkötésében részt nem vett házastárs azonban bizonyíthatja, hogy az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett, hogy ő az ügylethez nem járult hozzá. A kérdés megválaszolása eldöntésénél ennek a körülménynek van igazi jelentősége. Ezt azonban csak az összes körülmény ismeretében lehet megválaszolni.

A válasz  összefoglalása: A házastárs által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben fennálló anyagi felelősség alól a közös háztartásban élő másik házastárs csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy nem járult hozzá az ügylethez, és erről az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett. Másik esetben, ha a házasság ugyan fennáll, de az életközösség ténylegesen megszakadt a házastársak között.

Házastársi/élettársi megállapodások

Share Button

Házastársak és élettársak között gyakori, hogy egy ingatlanra  csak az egyikőjük  van tulajdonosként bejegyezve.

Fontos tudni, hogy illetékmentesen bármikor bejegyezhető a másik is – házastársi illetve élettársi megállapodás keretében. Ugyanez igaz fordítva is: ha mindkét fél tulajdoni joga szerepel az ingatlan nyilvántartásban, bármikor köthetnek a felek olyan tartalmú megállapodást, hogy csak egyikőjük legyen bejegyzett tulajdonos, például mert kifejezetten csak az egyikőjük különvagyonából vásárolták az ingatlant.

Fontos tudni, azt is ha házastársak közül valamelyikőjük tulajdonában lévő telekre építenek a felek vagy az ezen telken álló házhoz hozzáépítenek, úgy közös tulajdon keletkezik. Ilyenkor csak a telek tulajdonos nevén van nyilvántartva az ingatlan földhivatalba.

Ezért az ilyen ráépítést követően javasolt, hogy a közös tulajdont és annak mértékét a felek ügyvédi okiratban rendezzék, a tulajdoni hányadokat a valóságnak megfelelően állapítsák meg. Ezen okirattal kerülnek bejegyzésre a helyes tulajdoni arányok.

Jó hír hogy az ilyen jellegű tulajdonszerzések után vagyonszerzési illeték nem kell fizetni, hiszen a házastársi illetve élettársi megállapodás keretében a bejegyző fél azt kapja, ami amúgy is az övé volt – vagyonszerzés nem történik.