házastársi vagyonközösség címkével jelölt bejegyzések

Hogyan rendezhető a házastársak közötti vagyon?

Share Button

Feleségemmel több mint 10 éve házasodtunk. Előző házasságomból van egy gyerekem, neki kettő. Ezen kívül van egy közös gyermekünk.

Már a házasságkötésünk után vásároltunk egy ingatlant amire 1/1 tulajdonrésszel én rendelkezem. Továbbá van meg egy autónk , ami szintén az én nevemen van.

Kérdésem az lenne, hogyan alakul az öröklés egyikünk halálakor? Kell-e végrendelet vagy a feleségemmel szerződés, ahhoz, hogy az énrám eső rész magasabb legyen a tulajdonrésszel aranyosan vagy a keresetünkkel aranyosan?

Házassági életközösség alatt kizárólag az egyik házastárs nevére szerzett ingatlan esetében a másik házastárs általában ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonostársnak minősül.

A helyzet feloldására javasolt a házassági vagyonrendezés. Ez történhet a házastársak közötti  ajándékozás keretében is, mely illetékmentes. Az ajándékozási szerződésben az ajándékozott tulajdoni hányadról a házastársak rendelkeznek.

Házastársi vagyonközösség részét képezi-e a nyugdíjpénztári megtakarítás

Share Button

Válás esetén ha a Nyugdíjpénztári szerződéskötéskor a belépés és befizetés a vagyonközösség fennállása alatt történik a számla egyenlege is a vagyonközösségbe tartozik? Ez esetben a váláskor a másik fél is részesül a megtakarításból?

Házastársi vagyonközösség (osztatlan közös tulajdon ) áll fenn arra a vagyonra   amit a házassági életközösség ideje alatt a házastársak akár együttesen, akár külön-külön szereztek –  így az Ön által kérdezett megtakarításra  is.

 

Helytállni tartozik -e a házastársi közös vagyon a feleség korábbi hitelügyletben tett kötelezettség-vállalásaiért?

Share Button

A feleségem a házasságunk (és ismeretségünk) előtt vállalt készfizető kezességet egy hitelügyletben valaki másnak. A hitel felvevő nem fizetett és külföldre költözött (India).

A Házasságunk óta szerzett vagyon minden eleme bizonyíthatóan az én jövedelmemből származik. A kérdésem az, hogy a végrehajtó és/vagy a követeléskezelő cég jogot formálhat e a házasság alatt szerzett közös vagyon feleségemre eső részére? A feleségemet szeretem nem akarok tőle elválni, közös gyerekünk van, és közös háztartásban élünk.

A házasság olyan vagyonközösség amely megoszlik a két fél között egyenlő arányban – függetlenül a szerző féltől, a szerzés arányától.A feleség kezesi felelősségéért a házastársi közös vagyona is helytállni tartozik.

Mire számíthatok a házastársi vagyonközösséget megszüntető perben?

Share Button

Hat éve vagyunk házasok férjemmel, házasságunk tavaly megromlott, ki lett mondva, hogy elválunk. Van két kiskorú gyermek is.

Tavaly vettünk egy házat közösen, a tulajdoni lapon bejegyzett arányok: 15% az övé, 85% az enyém. Ez azért is alakult így, mert én eladtam a lakásomat, és azt egy az egyben befektettem a házba, vagyis ez képezi a 85%-ot. Az eladott lakást még 11 évvel ezelőtt kaptam a szüleimtől, 100%-ban az én nevemen volt.

Férjem anyagilag semmit nem tett hozzá az új házhoz, a szülei adtak neki pénzt a maradék 15%-ra, valamint ezen felül még 4 millió forintot felújításra. Vagyis a ház 28,5 millió forintunkba került, ebből én 20,5-et, ő 8-at tett bele a szülei révén.

Ha jól tudom, a lakásom eladásából származó pénz külön vagyonnak minősül, hiszen már jóval házasság előtt az enyém volt. A kérdésem az lenne, hogy most, hogy válunk, és a tulajdoni lapon 15-85%-os arány van feltüntetve, hogyan alakul a vagyonmegosztás majd?

A 20,5 milliómra biztosan számíthatok, hiszen az külön vagyon volt, amit ráadásul a szüleimtől kaptam? Valamint a fennmaradó rész (nyilván amennyiért eladjuk a házat) hogyan oszlik meg?

Férjemnek semmilyen papírja nincs arról, hogy valóban a házra költötte az ajándékba kapott pénzt, mégis köti az ebet a karóhoz, hogy bármennyiért is adjuk el, neki jár a 8 milliója.

A tulajdoni lapon feltüntetett  tulajdoni arányok mutatják a jelenleg fennálló vagyoni helyzetet. A házastársi vagyonközösséget megszüntető perben van helye ellenbizonyításnak, de javaslom, hogy ehhez jogi szakértőt vegyen igénybe. Közös akarattal  az osztozkodás  peren kívüli egyezséggel is rendezhető.

Mikor örököl az élettárs?

Share Button

Édesapám két hete hunyt el. A törvényes örökös én vagyok annak ellenére, hogy szüleim 5 éve elváltak.

Apámnak volt egy élettársi kapcsolata. Ilyen esetben az élettárs mire tarthat igényt, illetve mit örököl?

Ha esetleg bejegyzett élettársként voltak bejegyezve, akkor mi a helyzet? Ingatlan, autó, betétkönyv és személyes ingóságok milyen arányban illetnek meg engem, illetve az élettársat?

Ha egy élettársi kapcsolat a közjegyzők által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába be van jegyezve vagy az élettársi jogviszony közjegyző előtt van elismerve, akkor ez az élettársi közösség a házastársi közösséggel azonos megítélésűvé válik.

Ha egyik nyilvántartásba sincs bejegyezve az élettársi kapcsolat, akkor a jogviszonyra  polgári jogi szabályok az irányadóak. Míg az első  esetben az öröklés szabályai az élettársakra is irányadóak, az utóbbi esetben az élettársak nem lehetnek egymás örökösei.

 

 

Válás esetén mi képezi a vagyonmegosztás tárgyát és milyen mértékben?

Share Button

Válóper előtt állok. Jelenleg közös tulajdonban (1/2-1/2) lévő lakásunkban élünk két kiskorú gyermekünkkel. Amennyiben elhagyom a lakást, annak esetleges (remélt) eladása esetén a tulajdoni, értékbeni rész változik-e?

A testvéremmel közösen szüleinktől kapott nyaraló (melynek fele a tulajdonom, és már házasságunk alatt kaptuk) a közös vagyon részét képezi-e?

Ingatlan értékesítése során a vételár felosztása az eladók között az aktuális tulajdoni lapon szereplő hányaduk arányában történik. A vételár mértékét az a forgalmi érték határozza meg, amennyiért a vevő az ingatlant megvásárolja.

Ha Ön most hagyja el az ingatlant és 10 év múlva lesz eladva, feltételezhetően az ingatlan forgalmi értéke és ezzel együtt vételára is növekedni fog.

A szülőktől ajándékban kapott nyaraló nem képezi házastársi közös vagyon tárgyát, az külön vagyon ún. ági vagyon.

Felel -e a házaspár egyik fele a másik fél adósságáért?

Share Button

Jelenleg is házasságban élek férjemmel, aki hitelt vett fel, amelyből gépjárművet vásárolt. A hitelt még nem fizette vissza. Szinten vett fel hitelt egy másik bankból amelyet miatt a bank átadta végrehajtónak az ügyet, aki elvinné a férjem nevén lévő gépjárművet.

A kérdésem az, hogy a közös tulajdonú lakásból (1/2, 1/2) is kielégítést nyerhet a végrehajtó, vagyis eladhatja e a lakást? Ha eladhatja akkor az én részemből is követelhet a végrehajtó?

A házastársi vagyonközösségben élők közül ha valamelyik fél hitelt vesz fel, a bank a másik felet adóstársként bevonja a kölcsönszerződébe. Jogilag tehát a házastárs és annak a vagyonközösségben lévő vagyona ugyanúgy helytállni tartozik a hitelszerződés nem teljesítése esetén, mint a hitelt felvevő házastárs vagyoni része.

 

Mi számít házastársi közös vagyonnak, és mi nem?

Share Button

25 év házasság után válunk a feleségemmel, van a házasságunk alatt szerzett ingatlanunk, amely kizárólag a feleségem nevén. Ebből nekem nem jár?

 

A házastársi életközösség alatt szerzett ingatlanvagyon, függetlenül attól, kinek a nevére kerül, házastársi közös vagyonnak minősül. A földhivatalnál be nem jegyzett házastárs ugyanis ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonostársa az ingatlannak. Ha a házasságuk ideje alatt szülei az Ön  a nevére íratták a lakásukat, amiben jelenleg is élnek, és a balatoni nyaralójukat ezek a vagyontárgyak ági vagyonnak minősülnek ,melyet a házastárs nem örököl.

 

Kötelezhető-e jogi eszközökkel a házastárs a számlák fele részben fizetésére?

Share Button

Ha a házaspár egyik tagja nem fizet semmit a háztartásba (se rezsi, se bevásárlás), viszont mindent ugyanúgy használ, fogyaszt hogy lehetne erre kötelezni. A ház közös, kirakni nem lehet, pénzt nem ad, de a számlákat fizetni kell…

Nincsenek jogi eszközök az egyik házastárs keresményének házastársi közös vagyonba való utaltatásához. A közös gazdálkodás kialakítása a házas felek személyes ügye.

Házassági életközösség

Share Button

Férjemmel 1990-ben házasodtunk, de 2004 óta külön háztartásban élünk. A válásra különböző okok miatt még nem került sor.

Külön élésünk óta férjem nagy adósságokat halmozott fel, és a hitelezők engem zaklatnak. Szeretném tudni, köteles vagyok e helytállni a férjem adósságaiért?

A Családjogi törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.

Szabályként fogalmazható meg, hogy  a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ami nem közös vagyon, az a házasfelek különvagyona

A házastársi vagyonközösség nem a házasság idejére, csupán az arra az időszakra vonatkozik, amikor a felek között életközösség áll fenn. Ez általában egybeesik a házassággal, ám előfordulhat, hogy a felek között a házasság ugyan fennáll, de az életközösség már nem. Tipikusan ilyen helyzet áll elő a válásoknál különösen a válás előtti időszakban.

A törvény nem definiálja a házassági életközösséget. A bírói gyakorlat szerint az életközösség közös háztartást, közös gazdálkodást és benső házaséletet jelent a házastársak között. Az életközösség megszűnése csak akkor állapítható meg, ha valamennyi vonatkozásban megszűnik a felek együvé tartozása.

Az életközösség átmeneti jellegű megszakítása – ha vagyonmegosztás nem történt – a vagyonközösséget nem szünteti meg.

Nem képezi a házastársi közös vagyon részét az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A házastárs különvagyonához tartozik:

– a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

– a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

– a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

– a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Szabály az is , hogy bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, jogügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni azzal , hogy a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Kivételt képez ez alól, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá.

Az ügylet megkötésében részt nem vett házastárs azonban bizonyíthatja, hogy az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett, hogy ő az ügylethez nem járult hozzá. A kérdés megválaszolása eldöntésénél ennek a körülménynek van igazi jelentősége. Ezt azonban csak az összes körülmény ismeretében lehet megválaszolni.

A válasz  összefoglalása: A házastárs által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben fennálló anyagi felelősség alól a közös háztartásban élő másik házastárs csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy nem járult hozzá az ügylethez, és erről az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett. Másik esetben, ha a házasság ugyan fennáll, de az életközösség ténylegesen megszakadt a házastársak között.

1 / 2 oldal12