helytállás címkével jelölt bejegyzések

Helytállni tartozik -e a házastársi közös vagyon a feleség korábbi hitelügyletben tett kötelezettség-vállalásaiért?

Share Button

A feleségem a házasságunk (és ismeretségünk) előtt vállalt készfizető kezességet egy hitelügyletben valaki másnak. A hitel felvevő nem fizetett és külföldre költözött (India).

A Házasságunk óta szerzett vagyon minden eleme bizonyíthatóan az én jövedelmemből származik. A kérdésem az, hogy a végrehajtó és/vagy a követeléskezelő cég jogot formálhat e a házasság alatt szerzett közös vagyon feleségemre eső részére? A feleségemet szeretem nem akarok tőle elválni, közös gyerekünk van, és közös háztartásban élünk.

A házasság olyan vagyonközösség amely megoszlik a két fél között egyenlő arányban – függetlenül a szerző féltől, a szerzés arányától.A feleség kezesi felelősségéért a házastársi közös vagyona is helytállni tartozik.

Helytállni tartozik-e a feleség a férj tartozásaiért?

Share Button

A férjemmel élek jelenleg albérletben. Életközösségünk megromlott, egyelőre nem tudok tőle elköltözni. Ő nagyon sok hitelt halmozott fel (szám szerint 12 db-ot), egyikhez sem járultam hozzá.

Akkor tudtam meg őket, amikor a behajtókhoz került, szinte mind!Egy időben nem fizette őket, akkor kértem hogy a fizetését utalja az én számlámra és rendezem őket. Többször tárgyaltam velük és egyezkedtem, hogy ne kerüljünk bajba, és rendeztem az utalásokat. Mai napig rendezem, ha utalja a pénzt. Pár hónapja a fizetését visszakérte a saját számlájára. De még utal és rendezem neki.

Van egy kiskorú gyermekünk 11 éves.  Ha válásra kerül a sor, ezek a hitelek érintenek-e engem és a gyereket úgy, hogy én ezekhez semmilyen formában nem járultam hozzá a megkötéskor? (Nem is tudtam róla, csak mikor bajba került a hitelek nem fizetése kapcsán)

A házastársi vagyonközösség helytállni tartozik mindkét házasfél házassága alatt felhalmozott tartozásáért.

Meddig terjed ki a helytállási kötelezettség örökölt tartozás esetében?

Share Button

A párom édesapja 6 éve elhunyt, és hátrahagyott egy 1/2 házrészt, egy autót és 5 hiteltartozást a 3 gyerekre, akikből az egyik akkor még kiskorú volt.

Az örökséget nem utasították vissza a ház miatt, viszont azóta már az állam tulajdonában van a ház, rokonok fizetik tovább a ház hitelét, az autót is elvitték a végrehajtók.

Igazából nem maradt semmije a 3 testvérnek, csak a tartozás, ami mostanra már legalább 6-7 millió forint lehet.

Az édesanya él, de külföldön, és nem fizeti a tartozásokat, amiket  néhai férjével vettek fel a házra, autókra,stb.

A gyerekek lettek az örökösök, de ők sem tudják fizetni. Sőt az egyiküknek már van 3 kiskorú gyereke.

A kérdésem: Ha a párom és testvérei nem fizetik a néhai apjuk tartozásait, ez átszállhat-e az ő gyerekeikre is? Ha a páromnak nincs a nevén semmilyen vagyontárgy, és lesz egy közös gyermekünk, akkor ő is örökölheti a nagyapja tartozását vagy visszautasíthatja?

Belekeveredhet-e a leendő gyermekünk ebbe az ügybe? Vagy lehet tenni már születésekor valamiféle lépést ez ellen?

Az örökség csak addig felel amíg terjed. Örökségen felül nem felel az örökös. A hitelezők nem kérhetnek többet, az örökös nem tartozik helytállni többel, mint az örökség értéke.

A vissza nem utasított örökségtől csak addig kell tartaniuk az örökösöknek, amíg az örökségük el nem fogy a hitelezők jogérvényesítése során.

Örökölhetek-e adósságot?

Share Button

Szüleim már nagyon régen elváltak, és édesanyámmal nem is tartom a kapcsolatom. De ha van neki hitel tartozása a bank felé és ha ő elhuny akkor én örökölök adósságot felőle?

A hagyaték erejéig az örökös helytállni tartozik az adósságokért.

Ha a hagyaték értéke nem fedezi az adósságok mértékét, Önnek helytállási kötelezettsége nincs a különbözetre.

Lehetősége van azonban legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson az örökség visszautasítására is.

Fontos tudni, ha valamennyi örökös a hagyatékot visszautasítja, az örökség, az adóssággal együtt a magyar államra száll.

Házassági életközösség

Share Button

Férjemmel 1990-ben házasodtunk, de 2004 óta külön háztartásban élünk. A válásra különböző okok miatt még nem került sor.

Külön élésünk óta férjem nagy adósságokat halmozott fel, és a hitelezők engem zaklatnak. Szeretném tudni, köteles vagyok e helytállni a férjem adósságaiért?

A Családjogi törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.

Szabályként fogalmazható meg, hogy  a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ami nem közös vagyon, az a házasfelek különvagyona

A házastársi vagyonközösség nem a házasság idejére, csupán az arra az időszakra vonatkozik, amikor a felek között életközösség áll fenn. Ez általában egybeesik a házassággal, ám előfordulhat, hogy a felek között a házasság ugyan fennáll, de az életközösség már nem. Tipikusan ilyen helyzet áll elő a válásoknál különösen a válás előtti időszakban.

A törvény nem definiálja a házassági életközösséget. A bírói gyakorlat szerint az életközösség közös háztartást, közös gazdálkodást és benső házaséletet jelent a házastársak között. Az életközösség megszűnése csak akkor állapítható meg, ha valamennyi vonatkozásban megszűnik a felek együvé tartozása.

Az életközösség átmeneti jellegű megszakítása – ha vagyonmegosztás nem történt – a vagyonközösséget nem szünteti meg.

Nem képezi a házastársi közös vagyon részét az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A házastárs különvagyonához tartozik:

– a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

– a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

– a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

– a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Szabály az is , hogy bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, jogügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni azzal , hogy a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Kivételt képez ez alól, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá.

Az ügylet megkötésében részt nem vett házastárs azonban bizonyíthatja, hogy az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett, hogy ő az ügylethez nem járult hozzá. A kérdés megválaszolása eldöntésénél ennek a körülménynek van igazi jelentősége. Ezt azonban csak az összes körülmény ismeretében lehet megválaszolni.

A válasz  összefoglalása: A házastárs által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben fennálló anyagi felelősség alól a közös háztartásban élő másik házastárs csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy nem járult hozzá az ügylethez, és erről az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett. Másik esetben, ha a házasság ugyan fennáll, de az életközösség ténylegesen megszakadt a házastársak között.