illetékfizetési kötelezettség címkével jelölt bejegyzések

Mentesülhet-e a testvér az öröklési illeték megfizetése alól?

Share Button

74 éves vagyok elhunyt bátyám egyedülálló örököse.

Kérdéseim: -az örökösödési illeték alól mentesülök-e, a, ha a az állampapírban lévő pénzét az unokáim nevén lévő babakötvényekbe fizetem be , ha az örökölt pénzt hagyományozásra fordítom: tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatom?

Van egy nyaraló ingatlan, aminek a negyede az enyém negyede a férjemé. A fele a testvéremé volt, ezt örökölöm meg most. Ha építek ide egy lakóházat vagy bővítem, úgy mentesülök-e az örökösödési illeték alól?

Az Illetéktörvény a testvért mint örököst már nem preferálja illetékmentességgel, ezért a hagyaték után 18% öröklési illetéket kell fizetni kivéve a lakóingatlan öröklését, mely után 9%-ot. Álláspontom szerint a kérdésében vázolt alternatívák egyike sem mentesíti az örököst az illeték megfizetése alól.

 

Mennyi illetéket kell fizetni lakás célú zártkerti ingatlan szerzése esetén?

Share Button

Ha zártkerti ingatlant vásárolnék, mely művelési ág alól kivont, de a rajta lévő ingatlan gazdasági épületként szerepel a tulajdoni lapon (2008-as építés) akkor annak megvásárlásakor hány % illetéket kell fizetni majd?

Előre láthatólag mostani ingatlant alacsonyabb összegért tudom majd értékesíteni mint amennyiért megtudom venni a gazdasági épületet. ( Lakóépületként használnánk életvitel szerűen).

A zártkerti ingatlan vételára után 4% vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevőnek, mert illeték kedvezmény csak lakóingatlan eladása és lakóingatlan vétele esetén vehető igénybe.

A döntő a tulajdoni lapon szereplő megjelölés. Nem releváns, hogy ha a vevő életvitel szerűen kívánja lakni a gazdasági épületet.

Milyen módon lehet egy lakás tulajdoni jogát visszarendezni a leginkább költségkímélő módon?

Share Button

30 évvel ezelőtt az akkori párommal vásároltunk egy lakást, melynek adás vételi szerződésében tulajdonostársként vagyunk feltüntetve. A kapcsolat 2 év együttélés után megszűnt, de az ingatlan azóta is fele arányban az ő nevén van.

Én jelenleg is ebben az ingatlanban lakom, de szeretném a helyzetet tisztázni (már csak a gyermekem miatt is) és a lakást 100%-ban a saját tulajdonomba venni. Ezzel kapcsolatban a volt élettársam semmilyen akadályt nem állít, nem kíván semmi anyagi jóvátételt. (hisz igazából 28 éve nem lakik ott, nem fizet semmilyen költséget.)

A kérdésem, hogy lehetne a legköltségtakarékosabban megoldani a helyzetet.

Amennyiben gyermekének apja a volt párja, lehetőség kínálkozna arra, hogy a fél ingatlant a gyermek az apjától ajándékba kapja.

Majd később ha úgy gondolja azt édesanyjának ajándékozza. Mindkét ajándékozás illetékmentes.

Ha a gyermeke apja nem a volt élettárs, akkor a tulajdonostársak egymás között köthetnek ajándékozási szerződést, mely után  Önnek 9% ajándékozási illetéket kell fizetnie.

Ha a fél ingatlant  megvásárolná, akkor az illeték mértéke a vételár 4%-a.

Lakáscsere esetén milyen mértékű illetéket kell fizetni?

Share Button

Önkormányzati bérlakásomat amit 40 éve bérlek (határozatlan időre van a szerződésem )szeretném elcserélni egy saját tulajdonú házra. Milyen kiadásokra számítsak?

Nincs a lakásomon semmi tartozás, az önkormányzat engedélyezné a cserét, de félek a vagyonszerzési illeték mértékétől.

Idős ember vagyok, nagyon alacsony nyugdíjjal, épp ezért akarom a lakás bérleti jogát elcserélni és vidéken önfenntartó életet kezdeni.  Kaphatok-e illetékmentességet?

A lakóingatlan csere általános szabályai szerint a csere által nagyobb értékű ingatlant szerző fél, csak a különbözeti érték után fizet 4% visszterhes vagyonszerzési illetéket.

Mivel az Ön csere alapja önkormányzati bérlakás, ezért javaslom, hogy egyeztessen az illetékes NAV-al illetve önkormányzattal, hogy a fenti általános szabály irányadó -e a tervezett ügyletére, vagy inkább két adásvétellel oldja e meg önfenntartó vidéki élet tervét.

 

Mennyi az öröklési illeték mértéke nagynénitől történő öröklés esetén?

Share Button

Anyukám testvére rám hagyja 2 lakását. Végrendelet van. Mennyi illetéket kell fizetnem?

Nagynénitől/nagybácsitól végrendeleti úton történő lakóingatlan öröklése után az örökösnek a  hagyatéki eljárásban szereplő adó-értékbizonyítványban foglalt összeg után 9% öröklési illetéket kell fizetnie.

 

Meg kell-e fizetni a 4 % vagyonszerzési illetéket, ha a vásárolt telken álló épületet a vásárlást követően lebontották?

Share Button

Vettem egy telket egy hónapja a feleségemmel, és mind a ketten 1/2-1/2 tulajdonosok vagyunk.

Volt a telken egy gazdasági épület, és úgy is vettük a telket, hogy kivett gazdasági épület, udvar. Viszont a gazdasági épületet hivatalosan is elbontottuk a vásárlást követő héten, és most üres telekként funkcionál, melyre építkezni szeretnénk. Nem tudom mennyire számít, de első telek/ingatlan vásárlás, és mind a ketten 30 év alattiak vagyunk.

Most kaptunk egy levelet a NAV-tól, hogy fizetnünk kell a vásárlás után 4% illetéket. Az lenne a kérdésem, hogy akkor is jogos az illetékfizetés, ha a gazdasági épületet lebontottuk, és ha az üres telekre építkezünk, és 2019-ben be is fejezzük?

Illeték kiszabás szempontjából a vásárolt ingatlan jogi jellegét az ingatlan vásárláskori állapota határozza meg. Ha az ingatlanon felépítmény áll úgy az ingatlan nem tekinthető beépítetlen teleknek, akkor sem ha azt követő héten a felépítmény elbontásra kerül.

Itt megjegyzem, hogy ezzel ellenkező eset, ha például egy beépítetlen minősítésű telken szerkezetkész családi ház áll. Ha tető van rajta az ingatlan nem tekinthető beépítetlen teleknek, utána vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevőnek, azaz  nem kérhető rá 4 évig terjedő feltételes illetékmentesség.

Hogyan minimalizálható az ingatlanszerzési illeték?

Share Button

Egy új építésű lakást szeretnénk vásárolni 68.5M Ft értékben, amelynek várható átadása 2020. szeptember-decemberében között lesz.

Az önerő egy részéhez feleségem idén júniusban értékesített ingatlanát használnánk fel (22M Ft – vagyis 1 éven túl lesz), majd beköltözés után, a saját lakásom 1 éven belül történő értékesítését (~50M Ft) követően törleszkednénk a hitelt.

Szeretnénk a vagyonszerzési illeték megfizetését minimalizálni, ez hogyan lehetséges?

Ha a magánszemély lakóingatlant vásárol és 3 éven belül eladta másik lakóingatlanát, vagy 1 éven belül eladja azt kérheti, hogy az eladott és a vásárolt lakóingatlan értékének különbözete után szabja ki a NAV a 4% vagyonszerzési illetéket.

Illetékfizetés csak akkor van ha a vásárolt lakás lakóingatlan értéke nagyobb az eladottnál. Ha például házaspárok kötik a fenti ügyletet az elmondottak mindkettőre igazak.

A vagyonszerzési illetéket ugyan úgy mint a személyi jövedelemadót, személyenként kell érteni, az mindig csak az adott személyre vonatkozik, ezért házaspárok esetén az általuk eladott ingatlan vagy ingatlan tulajdoni hányadra vonatkozó adásvételi szerződést másolatban csatolni kell és ugyan így kell eljárni ha bekövetkezik az egy éven belüli értékesítés.

Tájékoztató magyarországi hagyaték bejelentésről és öröklési illeték fizetési kötelezettségről

Share Button

Magyarországon a hagyatékot közjegyző adja át és  az illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelentést tenni  az állami adóhatóságnak.

Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van.

A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.

A végzéshez, csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.

Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésére is.

Az öröklési illetékmentes ügyekben, mint például ha egyenes ági közeli hozzátartozó az örökös vagy a testvér  – fizetési meghagyás meghozatalára nem kerül sor. Az adóhatóság az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyezi csupán fel.

E körben  az adózók  nem értesülnek az illetékmentesség tényének adóhatóság általi megállapításáról/feljegyzéséről , de adott számukra a lehetőség, hogy kérelmükre az ügyiratra feljegyzett döntésről külön illeték vagy díj megfizetése nélkül postai úton másolatot kérjenek és  kapjanak.

Megilleti -e az illetékmentesség a vőt is mint vevőt?

Share Button

Szüleimtől szeretnénk férjemmel megvásárolni a családi házukat. 50-50%-ban lennénk új tulajdonosok. Tájékozódtam, hogy az egyenes ági rokontól való vásárlás illetékmentes.A férjem 50%-ára is megkapjuk az illetékmentességet?

Szülőtől ha gyermek vásárol az valóban illetékmentes tulajdonjog szerzés, nem kell 4% visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetni, viszont az Ön férje az ingatlan vételára 50%-a után meg kell hogy fizesse a 4% vagyonszerzési illetéket.

Megjegyzem, ha Ön kizárólagosan lenne a vásárló és azt követően adná el férjének az ingatlan 50%-át, akkor a férjének sem kell 4% illetéket fizetni, mert a házastársak közötti adásvétel is illetékmentes. Fontos tudni, hogy a házastársak közötti ajándékozás is illetékmentes.

Ajándékozható-e ingatlan nem rokon európai uniós állampolgárnak?

Share Button

Végrendeletemmel megörökölheti-e lakástulajdonom bizonyos hányadát külföldi /uniós/ állampolgár az egyenesági örökösök mellett, ha nincs köztünk rokoni kapcsolat, ill. elajándékozhatom-e azt számára? Ezen esetekben milyen illetékfizetési kötelezettség terheli őt?

Magyar lakóingatlanát uniós állampolgárnak ajándékozhatja külön engedély nélkül, ugyanúgy, mintha magyar állampolgárnak ajándékozná. Ilyen tartalommal végrendeletet is készíttethet, melyet magyar ügyvéd előtt lehet megtenniük. Az ajándékozás után 9 % ajándékozási illetéket kell fizetnie a megajándékozottnak.

Fontos tudni, ha ajándékozó a szerződés aláírását követő 10 éven belül elhalálozna, az egyenesági örökösök kötelesrész igényt terjeszthetnek elő, melynek mértéke annak az 1 / 3-a , amelyet  – ha nem lett volna végrendelet – a Ptk. szerint örökölnének.

2 / 7 oldal12345...Utolsó »