Abban az esetben, ha nem közvetlen hozzátartozóval kötök eltartási szerződést: lakásingatlanra + nyaralóra, kell-e és hány % örökösödési illetéket fizetnem? Ha kell fizetnem akkor rögtön a bejegyzéskor, vagy amikor az örökhagyó elhunyt.
Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára, tartási jog feltüntetése mellett. 4 % vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett az eltartó.
Élettársammal 11 éve együtt élünk az Ő saját tulajdonú lakásában. Én özvegyi nyugdíjba részesülök elhunyt házastársam után. Miután még nem töltöttem be az öregségi nyugdíj korhatárt ezért nem kívánunk összeházasodni az özvegyi nyugdíj miatt.
Közjegyző előtt tett nyilatkozat esetén van-e lakatőség arra, hogy amennyiben Ő megy el előbb mint én, továbbiakban is a lakásban maradjak mint haszonélvező mivel páromnak van egy lánya. Vagy milyen okirat elkészítése szükséges ennek a feltételnek a teljesüléséhez?
A haszonélvezet alapítása a tulajdonos és a haszonélvező közös döntése. A döntést ügyvéd vagy közjegyző előtt lehet okiratba foglalni. A haszonélvezeti jog alapítás – mint vagyoni értékű jog alapítás – illetékköteles a haszonélvező részéről, kivéve, ha a felek közeli hozzátartozók. Az illeték mértékét az illetéktörvény 72. §-a szerint számolja ki a NAV.
Szándékomban áll a jövőben a lakásomat eladni, a haszonélvezeti jog, holtig tartó megtartása mellett. Érdeklődöm, hogy ebben az esetben a vevőnek, ill. nekem milyen illeték- ill. adófizetési kötelezettségeink keletkeznek?
A vevő 4% vagyonszerzési illetéket fizet, kivéve, ha 3 éven belül lakóingatlant adott el magasabb értéken, mint amennyiért vásárol. Ha alacsonyabb értékért adott el, csak a különbözet után fizet 4 % illetéket.
A fennálló haszonélvezeti joga megtartása után nem kell fizetni illetéket. E körben a szerződés rögzíti, hogy a vételár kialakításánál a felek a haszonélvezeti jog értékét figyelembe vették (levonták).
A városomban ahol élek, néztem egy építési telket amin elgondolkoztam, hogy megveszem. Úgy tudom, ha nem építem be pár éven belül, akkor fizetnem kell utána. Mennyit?
Építési telek vétele akkor illetékmentes, ha a vevő 4 éven belül lakóingatlannal vállalja a telket beépíteni. Ha elmulasztja késedelmi pótlékkal növelten kell az 4 % illetéket megfizetnie.
Öcsémmel együtt ketten örököltük szüleink házát. Öcsémnek nincsenek gyerekei, nincs felesége sem. Egyedüli egyenesági örököse nincs, oldalági örököse én vagyok. Nekem van három gyermekem.
Kérdéseim a következők: 1. Kell-e örökösödési illetéket fizetni és mennyit, ha valamelyikünk meghal és a másik (vagy annak gyermekei)örökli(k)az ingatlant?Az ingatlan értéke kb. 45-50 millió Ft.
2. Öcsémnek van egy 14 millió Ft értékű másfél szobás lakása is, melynek 100% arányban tulajdonosa.
Halála esetén kell-e nekem és ha igen mennyi örökösödési illetéket fizetni, ha a lakása a tulajdonomba kerül?
Testvértől való öröklés esetén a testvér örökös illetékfizetésre nem kötelezett.
A kérdésem ingatlancsere illetékvonzatára vonatkozik olyan esetben, ha egy társaság tulajdonában álló egy db fővárosi lakás cserélne gazdát két db vidéki ingatlannal, melyeknek tulajdonosa a társaság magánszemély tulajdonosa.
Tehát a társaság elcserélné az egy ingatlanát a társaság magánszemély tulajdonosának tulajdonában álló két db vidéki ingatlanra. Milyen illeték (esetleg egyéb adó) terheli a társaságot illetve a társaság magánszemély tulajdonosát, ha az elcserélendő fővárosi ingatlan a két vidéki ingatlannal egyenértékű? Milyen egyéb körülményre célszerű figyelemmel lenni?
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről az ingatlan cseréről a magánszemélyek vonatkozásában állapít meg kedvezményt és az alábbiak szerint rendelkezik:
Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.
Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.
A kérdésem ingatlancsere illetékvonzatára vonatkozik olyan esetben, ha egy társaság tulajdonában álló egy db fővárosi lakás cserélne gazdát két db vidéki ingatlannal, melyeknek tulajdonosa a társaság magánszemély tulajdonosa. Tehát a társaság elcserélné az egy ingatlanát a társaság magánszemély tulajdonosának tulajdonában álló két db vidéki ingatlanra.
Milyen illeték (esetleg egyéb adó) terheli a társaságot illetve a társaság magánszemély tulajdonosát, ha az elcserélendő fővárosi ingatlan a két vidéki ingatlannal egyenértékű? Milyen egyéb körülményre célszerű figyelemmel lenni?
1990.évi XCIII. törvény az illetékekről az ingatlan cseréről a magánszemélyek vonatkozásában állapít meg kedvezményt és az alábbiak szerint rendelkezik:
Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező érték különbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.
Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.
Unokám 2016 év októberében vásárolt 7.800.000ft ért tehermentes lakást. Az adásvétel szerződés során feleségemet és engem a lakás haszonélvezőjének jelölt meg. Mindketten 70 évesek vagyunk. Unokámnak ez az első lakása.
Kérdésem: milyen mértékű vagyonátruházási, illetve ajándékozási illeték megfizetési kötelezettségre számíthatunk?
Haszonélvezet alapítása mellett történő adásvételi szerződés esetén a haszonélvező és a tulajdonos vevő együttesen fizeti a 4% vagyonszerzési illetéket.
Az illetéktörvény 72. §-a alapján számolja ki a NAV – külön külön – a haszonélvezők és a tulajdonos által fizetendő vagyonszerzési illeték mértékét, amely nem lehet több bruttó értékben, mint a vételár 4%-a .
Ha édesanyám eladja a lakását, amit körülbelül 2005 környékén vásárolt és annak árát számomra ajándékozná, akkor ennek lenne valamilyen illetéke? Ha igen, akkor mi lenne a legjobb módja az ajándékozásnak, amivel legkisebb mértékű illetéket kellene fizetni
Ingatlant szeretnék vásárolni és ezt az összeget, erre a célra használnám fel.
Szülő és gyermek közötti ajándékozás illetékmentes. Javaslom, hogy édesanya eladása előtt ajándékozza az ingatlant Önnek, így Ön lenne az eladó és ha 1 éven belül vásárol lakóingatlant illetékmentesen teheti, ha az Ön által vásárolandó ingatlan vételára kevesebb, mint az eladott ingatlan eladási ára. Ha több, akkor is csak a különbözet után kell Önnek 4% illetéket fizetnie.
Ha az édesapámtól örökölt föld és gazdasági épület árából lakást veszek milyen fizetési kötelezettségen van az állam felé?
Ha az öröklés 5 évnél korábbi Önnek SZJA-t fizetni nem kell. Ha az öröklés 5 éven belüli és az öröklési érték alatt adja el az ingatlant Önnek SZJA-t fizetnie nem kell, de ha felette akkor a különbözet adózik, az Szja tv. szerint:
Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik,
Mivel nem lakóingatlan az öröklés és az eladás tárgya ezért a vásárlásnál Önt illetékkedvezmény nem illeti meg, a vételár 4%-át kell illetékként megfizetni.
