illetékfizetési kötelezettség címkével jelölt bejegyzések

35 év alatti első lakásvásárló fizet-e ingatlanszerzési illetéket?

Share Button

33 éves vagyok, és édesanyámnak szeretnék vásárolni 1 ingatlant, ami 8 millió Ft lenne. Első ingatlanvásárlás, és az én nevemen lenne a lakás, csak édesanyám lenne a haszonélvező.

Az lenne a kérdésem, hogy én igénybe vehetem a 35 év alattiaknak járó illetékkedvezményt? Anyukámnak is kell valamilyen illetéket fizetni?

A 35 év alattiaknak járó illetékkedvezményt az veheti igénybe, aki maximum 15 M Ft-ért vásárol lakóingatlant és nincs a tulajdonában vagy haszonélvezetében korábban szerzett 1 / 2-ed lakóingatlan tulajdoni illetőség.

A haszonélvezet értékével csökkentett vételár után Ön – ha a kedvezményt igényli – 2% vagyonszerzési illetéket fog fizetni.

Milyen adófizetési kötelezettség jelentkezik ajándékozással szerzett ingatlan eladása esetén?

Share Button

2013-ban ajándékozással illetékmentesen kaptam egy ingatlant, amit nagyobbra szeretnék cserélni(vagy eladni és nagyobbat venni). Milyen költségei vannak, ha 1-1 ben cserélem, vagy ha rá kell fizetnem a kinézett ingatlanra illetve ha eladom és veszek egy drágább ingatlant?

Ha ajándékozott ingatlant ad el a vételár 25%-a adó alá esik (15% SZJA).

Ha az  eladott lakóingatlan helyett nagyobb értékűt vásárol, a különbözet után 4 % vagyonszerzési illetéket kell fizetnie.

Milyen illetékfizetési szabályok vonatkoznak lakásvásárlás esetére, ha az egyik vevő el is ad egy lakást?

Share Button

Férjemmel fele-fele arányban tervezünk venni egy lakást. Nekem van egy másik lakásom amit ezt követően 1 éven belül eladnék, de az eladandó lakás csak az én nevemen van.

Ilyen esetben a férjemnek kell -e illetéket fizetnie az vásárolt lakás után vagy mivel házastársak neki is elég a két lakás különbözete után?

Illetve ha a lakás vásárlást követően 1 éven belül adom el a másik lakásom akkor ki kell fizetni az illetéket majd később visszaigényelhetem, vagy ki sem kell fizetnem?

Az illetékkedvezmény személyhez kötött. Házastársi jogcímen illetékkedvezmény nem igényelhető. Ha Ön eladja a lakását és felesbe vesz férjével újat, csak az eladott lakás fele és az Ön által vásárolt lakás  számítható egybe illetékfizetés szempontjából.

Ön csak akkor fizet illetéket, ha az eladott lakás fele kevesebb, mint a vásárolt lakás . A 4% vagyonszerzési illetéket csak a különbözet után kell megfizetnie.

Igénybe vehető-e illetékkedvezmény lakás eladása után történő kivett zártkerti ingatlan vétele esetén?

Share Button

Ingatlan eladás-vétel előtt állok, kérdésem a következő lenne: ha eladom a lakásom és 1 éven belül vásárolok egy kisebb értékű művelési ágból kivont zártkerti ingatlant, akkor kell -e vagyonszerzési illetéket fizetnem? Ha igen, akkor az eladási és vételár különbözetének 4%-át?

Lakás eladásából származó vételáron vásárolt lakóingatlan az az egyedüli, amely után illetékkedvezmény vehető igénybe. Az üdülő, a zártkert, a garázs stb. nem ilyen ingatlan, ezért a zártkert vételénél illetékkedvezmény nem illeti meg.

 

Milyen költségvonzata van szülőtől kapott ingatlan továbbértékesítésének?

Share Button

Édesanyám elajándékozta – 5 évvel ezelőtt – nekem és testvéremnek a panellakását. A tulajdonrészemet szeretném a gyerekemnek elajándékozni, vagy eladni. Azt a megoldást szeretném választani, mely később a gyermekem a lakás eladásakor kedvezőbben tud eljárni.

Ajándékozáskor tudom, hogy amennyiben 5 éven belül adja el – adják el – akkor időarányosan adóköteles lesz az ő része.

Szükséges-e a másik résztulajdonos beleegyezése az ajándékozás, vagy az eladás szempontjából?

Tulajdonközösséget képező lakásrész eladása esetén a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Ha ugyanez az ingatlanrész ajándékozásra kerül, ilyen elővásárlási jog nincs.

A megszerzett (ajándékba kapott, vagy vásárolt) ingatlanrész tovább eladása esetén mindig a vonatkozó adásvételi szerződésben feltüntetett vételárból kell a fizetendő SZJA-t kiszámítani.

Ajándékozott ingatlan tovább eladásakor az adó alapja a befolyó vételár 25%-a (1 / 4 –e) és az adó mértéke ennek a 15%-a (további kedvezmény is igényelhető az eltelt évek miatt). Fontos tudni: adásvétellel szerzett ingatlan eladása esetén  SZJA-t csak abban az estben kell fizetni,  ha van jövedelem.

Ajándékozott ingatlan eladása esetén mindig van jövedelem, hiszen egy ingyenesen szerzett ingatlan eladásáról van szó. Azonban  ha az ajándékozástól számított 5 év eltelt, nem kell SZJA-t fizetni.

Vásárolt ingatlan eladása esetén csak akkor van jövedelem, ha az eladási ár több a vételi árnál (ha egyenlő vagy kevesebb nincs jövedelem, nincs adózás). Elkerülendő az  elővásárlási joggyakorlást, akkor az ajándékozás a megfelelő, de a tovább értékesítéssel legalább 5 évet várni kell  hogy ne kelljen SZJA-t fizetniük.

Illetékmentes-e a testvértől történő vásárlás?

Share Button

A húgomtól vettem meg egy haszonélvezeti joggal terhelt lakás 4/27-ed részét. Mivel egyenes ági rokon, kell e illetéket fizetnem?

A testvér nem minősül egyenes ági rokonnak a visszterhes illetékfizetési ügy során. Más a helyzet, ha első körben a testvér a szülőnek és a szülő a másik testvérnek ad el, vagy ajándékoz ingatlant. Ezen ügyletek tekintetében az illetékmentesség igényelhető.

Milyen illetékvonzattal íratható át ingatlanrész volt élettárs nevére?

Share Button

Volt párommal van egy 20 milliós házunk 1/2-1/2 arányban, amin 30 milliós tőketartozás van (forintosítás miatt).

A hitelt én egyedül fizetem 3 éve, amióta a volt párom elköltözött. Párom szeretne kilépni a hitelből és a házból is. A hitellel kapcsolatban a bank kért egy vagyonközösséget megszüntető papírt, hamarosan elindítjuk a folyamatot.

Kérdéseim: Kell-e adásvételit írnunk, avagy hogyan fog átkerülni a nevemre a ház másik fele? Kell-e vagyonszerzési illetéket fizetnem, hiszen tőle nem a házat kapom, hanem hitelt, azaz a háznak a volt páromra eső felét is én fogom kifizetni.

Az ajándékozás kérdése is felmerült az illetékfizetés csökkentése / eltüntetése miatt, de úgy tudom, hogy 9% az ajándékozási illeték (nem bejelentett élettársi kapcsolatban éltünk), a vásárlási pedig 4%.

A hatályos illetéktörvény kizárólag a házastársi tulajdonrendezést preferálja illetékmentességgel. Ez lehet adásvétel vagy ajándékozás vagy vagyonjogi rendezés.

Önök esetében az adásvételi szerződés érvényességéhez a bank hozzájárulása is szükséges. A vonatkozó hitelszerződést is módosítani kell. A vagyonszerzési illetéket Önnek meg kell fizetnie: ha adásvételt kötnek 4%-ot, ha ajándékozási szerződést kötnek 9%-ot.

 

Milyen adófizetési kötelezettség merül fel ingatlan eladás és ingatlan vétel esetén?

Share Button

Nagymamám eladta a lakását. Abból  a pénzből egy drágább házat szeretnénk venni, melyet én kapnék meg, az én nevemen lenne.

A régi lakás a nagymamám és az édesapám nevén van.  Az én nevemen már van egy lakóingatlan. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben mennyi adóra illetve illetékre lehet számítani? Ez ajándékozásnak minősül?

A köztudatban összemosódik az adófizetés az illetékfizetéssel.

Ugyan mindkettő adónem, de SZJA-t csak eladó fizet, míg vagyonszerzési illetéket mindig a vevő.

Nagymama tehát akkor fizet adót, ha a lakását 5 éven belül vásárolta és most többért adta el.

Ha nagymama saját nevére 3 éven belül vásárolna új lakást / családi házat – többért, mint amennyiért eladott, akkor a különbözet után kell fizetnie 4 % vagyonszerzési illetéket. Ha viszont Ön lesz a vevő ezt az illeték kedvezményt nem veheti igénybe, mert nem Ön adott el lakást 3 éven belül.

Ha nagymama pénzéből az Ön nevére vásárolnak ingatlant, ez adásvételnek minősül, de mögötte pénzajándékozás van. Közeli hozzátartozók, mint nagymama-unoka illetékmentesen ajándékozhatnak pénzt. Jó megoldás lehet, ha a nagymama nevére történik az új ingatlan vásárlása – illeték kedvezménnyel – és ezt követően nagymama Önnek ajándékozza az ingatlant illeték mentesen.

Milyen adófizetési kötelezettség keletkezik ajándékba kapott ingatlan eladása után történő nagyobb értékű lakás vásárlása esetén?

Share Button

Édesanyám 2010-ben vásárolt számomra egy ingatlant 11.500.000 HUF értékben, mely akkor még az ő nevére került. Az elmúlt öt évben én laktam benne.

Ajándékozási szerződéssel idén (2016) az ingatlan az én nevemre került. (17.000.000 HUF-t írtunk be értéknek).

Ha én idén (vagy jövőre) eladom az ingatlant – tegyük fel 17.000.000 HUF-ért – és ugyanabban az évben vásárolok (vagy építek) egy ingatlant kb. 40.000.000 értékben, akkor keletkezik-e és ha igen milyen adófizetési kötelezettségem?

Ajándékozott ingatlan eladása után – ha az 5 éven belül történik –   Szja-t kell fizetni ,melynek mértéke 15 % és az alapja az eladási érték 25 %-a. Ha pl 17 MFt-ért eladja a  lakóingatlant és 40 MFt-ért három éven belül vásárol egy másik lakóingatlant akkor 23 MFt után fizetnie kell 4% vagyonszerzési illetéket.

Illetékkedvezménybe vonható-e a külföldi ingatlaneladás?

Share Button

2010-ben vásárolt ingatlan, fele- fele arányban lányom és vőm nevére! Időközben 2013-ban ajándékozás címén a lányom nekem adta fele ingatlan tulajdonjogát!

2016-ban eladásra kerül az ingatlan, ugyanannyi összegben mint a vételi ár 5.700.-e/ft.! Az eladásból származó bevételt egy külföldi ingatlan megvásárlására szeretnénk fordítani!

Ez adózás szempontjából, mit jelentene? Beszámítható- e a külföldi ingatlanvásárlás? Továbbá a 2013-as ajándékozás utáni bevétel is ugyanabba az ingatlanba lenne felhasználva, de az már a lányom nevére kerülne!

Mit jelentene ez adózás, esetleg illeték szempontjából, nekem mint ajándékozottnak? Az ingatlan vásárlása EU-s országban történne!

Az ajándékozott fél ingatlan eladása után – a vételár 25 %-a adózik 15 % SZJA-val. A másik fél ingatlan után nem kell fizetni SZJA-t mert nincs jövedelem.

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző 3 éven vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon  különbözete.

Fontos tudni , hogy a különbözet utáni illetéket csak akkor kell fizetni, ha az eladott ingatlan értéke kisebb, mint a vásárolt ingatlané. Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2 § (2) bek kimondja , hogy  visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlan tekintetében kell alkalmazni.

E szabályozás alapján a  külföldi ingatlan nem tartozik az Itv. területi hatálya alá, ezért a  belföldi vagyonszerzése utáni illetékfizetés körébe a külföldi ingatlan értékesítése nem vonható be.

 

5 / 7 oldal« Első...34567