illetékfizetési kötelezettség címkével jelölt bejegyzések

Haszonélvezet alapítása

Share Button

2013. júliusában a 16 és 21 éves gyerekeink részére lakást vásároltunk. A feleségem és az én javamra használati jog-haszonélvezeti jog helyet- került bejegyzésre,az ügyvédünk tanácsára, mivel ennek bejegyzése illetékmentes.

Egyéb okok miatt szükségünk lenne a használati jog haszonélvezeti joggá történő módosítására. Azt szeretném kérdezni, hogy ezzel keletkezik-e illeték és egyéb fizetési kötelezettségünk.

A haszonélvezet – ha nem a vásárlással egyidejűleg kerül alapításra – ajándéknak minősül. Egyenes ágon történő ajándékozás – illetékmentes.

 

Haszonélvezetről történő lemondás

Share Button

Vásároltam 2008-ban egy lakást, mely 100 %-ban az én tulajdonom, viszont férjem haszonélvezete van az ingatlanon, melyről ő ingyenesen lemondana a javamra. Ebben az esetben milyen illetékfizetési kötelezettségem lenne?

Házastársak közötti vagyonmozgás esetén, -ide értve a haszonélvezeti jogról való lemondást is-, nem kell illetéket fizetni.

Készpénz ajándékozásának illetékvonzata

Share Button

Kérdésem lenne, hogy ha készpénzt kapok ajándékba akkor csak a 18%-os illetéket kell megfizetni vagy még plusz EHO-t vagy TB-t?

Egyenes ági rokonok  esetében az ajándék készpénz illetékmentes, míg más személyek között 150.000.-Ft felett  Magyarországon tett ajándékozás ( ingó-pénz ) illetékköteles.

 18 % az illeték mértéke  és nincs egyéb járulékos költség. Külföldön tett ajándékozás azért nem illetékel, mert  az a törvény hatálya alóli kivétel.

Az egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok:gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok.

A házasságon kívül született gyermeknek  vér szerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi.

Az egyenes ági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.

 

Testvér részére történő ingatlanrész ajándékozásának illetékvonzata

Share Button

Felmerült, hogy nevemen lévő ingatlan felét testvéremnek adom. Miután az ajándékozás csak egyenes ágon illetékmentes, úgy gondoltam, hogy egyik szülőnek ajándékozom, majd ő rögtön továbbajándékozza testvéremnek.

Így két egyenesági ajándékozás történt, elvileg illeték nélkül!  Összefut-e a két ajándékozás NAV-nál és megtehetik-e, hogy látva a két ajándékozási szerződést, kivetik a testvérek közötti ajándékozási illetéket, arra hivatkozva, hogy a két szerződés alapján ez volt a jogügyletek valódi célja?

Ha igen, segít-e ezen ha egy-két év elteltével történik meg a továbbajándékozás?

A jogokat rendeltetésszerűen kell használni, jogszabályok kikerülésére gyakorolt jog szankciókat vonhat maga után.

Mindkét szerződést az okiratot szerkesztő jogi képviselő fogja megítélni, az általa felvett tényállás és ügyvédi megbízás keretében. Amennyiben az okiratokat elkészíti, nyilván úgy ítéli meg, hogy a feleknek a szerződés aláírása kori szerződési akaratát deklarálja.

A NAV is a szerződési akaratot vizsgálja, azt nem bírálhatja felül. 

Ha tehát egy időpontban az ajándékozás szülőnek történik, de később a szülő úgy dönt, hogy másik gyermekének tovább ajándékoz, mindkét ügylet illetékmentes.

 

Érték nélküli gépjármű utáni illetékfizetési kötelezettség

Share Button

Ajándékba kapott autó után, melyet érték nélkül kapom testvéremtől, kell- e illetéket fizeni?

Vagyonszerzési illeték fizetésre vagyonszerzés esetén áll fenn kötelezettség. Értéktelen ingóság szerzése nem tartozik a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség hatálya alá.

Fontos tudni azonban, hogy minden vagyonátruházás kontrollja a NAV hatáskörébe tartozik. A hatóság összehasonlító értékek alapján dönt az adott vagyontárgy forgalmi értékének realitásáról.

Mikor adómentes az öröklés utáni eladás?

Share Button

15 éve testvéremmel örököltünk egy lakást fele-fele arányban, ami után anno 120.000 Ft-os örökösödési illetéket fizettünk ki. Most szeretnénk a lakást eladni és a kérdésem ezzel kapcsolatban a következő: 
1. Amennyiben nem veszek lakást, milyen adóterhekkel kell számolnom (kb. 4millió Ft bevétel után)?
2. Ha veszek kb. 5 millió Ft-ért lakást akkor a fennmaradó 1 millió Ft után kell fizetnem, és ha igen, hány %-ot? 
Továbbá milyen költségekkel érdemes még számolnom az ügyvédi költségen, és a tulajdoni lap kikérési díjon kívül?

Ha Önök eladják a 15 éve örökölt lakást, nem kell jövedelemadót fizetniük, bármennyi is lesz a vételár.

Ha vásárolnak egy lakást, 4 % illetéket kell fieztniük. Az eltelt hosszú időszak miatt önöket semmilyen kedvezmény nem illeti meg lakásvárláskor.

Öröklési illeték

Share Button

 Ha  azt szeretném, hogy a gyermekem örököljön, akkor ebben az esetben  van-e illeték fizetési kötelezettség az ilyen jellegű örökség után?

1990. évi XCIII. törvény  ( az illetékekről) 16.§. (1.) bek i) pontja  szerint  az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész mentes öröklési illetékfizetés alól.

 

 

 

 

 

Illetékfizetési kötelezettség lakóingatlan vásárlása esetén

Share Button

Lakást vásárolok, mennyi illetéket kell fizetnem?

Lakásvásárlás esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, amelynél az illeték alapja – az általános szabályok értelmében – a lakástulajdon forgalmi értéke.

Az illeték mértéke, a forgalmi érték 4 %-a

7 / 7 oldal« Első...34567