Művelés alól kivont zártkerti telket szeretnék vásárolni, amin van egy gazdasági épület. A kérdésem az lenne, hogy ha 35 év alatti vagyok ebben az esetben is kérelmezhetem a fiataloknak járó illeték kedvezményt?
Az illetéktörvény csak lakásszerzés esetén preferálja a fiatalokat. Zártkerti vételekor illetékkedvezmény nem vehető igénybe.
Lehet-e teljes illeték mentességet kapnia egy cégnek (KFT.), amely azzal a határozott céllal vesz meg egy ingatlant, hogy azt felújítás után tovább értékesítse?
Ha igen, mik azok a feltételek, amik teljesülése esetén ez előfordulhat, illetve amik szükségesek, vannak-e valamilyen korlátozó tényezők?
Ha nem, mi a legnagyobb kedvezmény, amit megkaphat?
50% illetékkedvezményre, azaz 2% illetékfizetésre lehet jogosult az a társaság aki fő tevékenységben ingatlan forgalmazással foglalkozik.
Ha az ilyen társaság továbbértékesítési célzattal vásárol ingatlant a részleges illetékmentesség igénybevételéhez az is szükséges, hogy az ingatlant 2 éven belül továbbértékesítse.
Javaslom hogy könyvelőjével egyeztessen arról, hogy az Ön Kft.-je alapító okirata megfelelő e az illetékkedvezmény igénybevételéhez.
Egy új építésű lakást szeretnénk vásárolni 68.5M Ft értékben, amelynek várható átadása 2020. szeptember-decemberében között lesz.
Az önerő egy részéhez feleségem idén júniusban értékesített ingatlanát használnánk fel (22M Ft – vagyis 1 éven túl lesz), majd beköltözés után, a saját lakásom 1 éven belül történő értékesítését (~50M Ft) követően törleszkednénk a hitelt.
Szeretnénk a vagyonszerzési illeték megfizetését minimalizálni, ez hogyan lehetséges?
Ha a magánszemély lakóingatlant vásárol és 3 éven belül eladta másik lakóingatlanát, vagy 1 éven belül eladja azt kérheti, hogy az eladott és a vásárolt lakóingatlan értékének különbözete után szabja ki a NAV a 4% vagyonszerzési illetéket.
Illetékfizetés csak akkor van ha a vásárolt lakás lakóingatlan értéke nagyobb az eladottnál. Ha például házaspárok kötik a fenti ügyletet az elmondottak mindkettőre igazak.
A vagyonszerzési illetéket ugyan úgy mint a személyi jövedelemadót, személyenként kell érteni, az mindig csak az adott személyre vonatkozik, ezért házaspárok esetén az általuk eladott ingatlan vagy ingatlan tulajdoni hányadra vonatkozó adásvételi szerződést másolatban csatolni kell és ugyan így kell eljárni ha bekövetkezik az egy éven belüli értékesítés.
Tagállami állampolgár azonos elbírálású mint a magyar. Vagyonszerzési illetéket ( 4% a vételár után) ugyanúgy fizet. Ha egy éven belül volt lakáseladás akkor csak a különbözet után kell fizetni az illetéket. Kérdés: mi a helyzet, ha a lakáseladás Németországban volt egy éven belül és a lakásvétel Magyarországon?
Az illetéktörvény kimondja, hogy visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlan tekintetében kell alkalmazni, mely álláspontom szerint azt is jelenti hogy a külföldi lakáseladás nem számítható illetékkedvezménybe.
Nagymamámtól vásárolnék meg 2 ingatlant. A kérdésem az, hogy ilyen esetben is él a 4%-os vagyonszerzési illeték, vagy illetékmentes, mint az öröklés?
Köszönöm megkeresését. Az illetéktörvény alábbi szabálya megengedi, hogy egyenesági rokonok egymás közötti ingatlan adásvétele után a Vevőnek ne kelljen 4 % vagyonszerzési illetéket fizetnie.
§ (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
A nagymama és unoka között vér szerinti, egyenesági rokonság áll fenn.
A férjem örökölt egy lakás felét édesanyja halála után a másik fele 15 éve a tulajdonában van. 1 éven belül történő eladása esetén ha a fia nevére venne egy lakást kevesebbért mint amennyiért eladta kell adót fizetnie milyet és hány %- ot ?
Az örökölt fél ingatlan után – ha a teljes ingatlant értékesíti egy éven belül – nem kell fizetni SZJA-t, ha az értékesítés az öröklési értéken, vagy az alatt történik. Ha felette, akkor a különbözet után kell 15% SZJA-t fizetni. A másik fél után, mely 15 éve a tulajdona nem fizet jövedelemadót, mert a szerzéstől számított 5 év már eltelt.
Ha gyermeke nevére vásárol ingatlant, a gyermek 4 % vagyonszerzési illetéket fizet, kivéve, ha 35 év alatti, első lakást szerző és az ingatlan vételára nem haladja meg a 15 millió forintot, mert ebben az esetben 50% illetékkedvezmény igénylésére jogosult.
Ha nem a gyermek nevére, hanem saját nevére vásárolja az ingatlant és kevesebbért, mint amennyiért eladta nem kell fizetnie 4% vagyonszerzési illetéket. Ezt követően az ingatlant gyermeke nevére ajándékozhatja – illetékmentesen.
Művelési ág alól kivett zártkerti telket vásárolunk. Erre csak mezőgazdasági épület megnevezéssel építhető ház. Tervrajz szerint mezőgazdasági épület lesz, de mi ebben szeretnénk élni életvitel szerűen.
Kérdésem: Ha 4 éven belül felépül gazdasági épület címszóval a ház, akkor erre is jár az illetékmentesség vagy csak akkor ha lakóházként szerepel?
Ezeket a gazdasági épületeket van joga valakinek, hogy megnézze tényleg ott lakunk e állandóan? Lehet ebből büntetés?
Gazdasági épületbe is be lehet jelentkezni állandó lakosként, ilyenkor kap házszámot?
Ha kivett zártkertre az illetékes építésügyi hatóság engedélyt adott – akkor természetesen lehet építkezni.
Az illetékmentesség lakóház építésére vonatkozhat, de gazdasági épületre az illetékkedvezmény nem vehető igénybe.
Zártkerten levő felépítménybe lakhatás céljára be lehet jelentkezni. Ha nincs utca, házszám, a helyrajzi szám a cím.
Feleségemmel (37 év) közösen két külön államilag kamattámogatott lakástakarék számlán gyűjtjük a pénzt első közös otthonunkra. Az én (32 év) nevemen jelenleg van 1/4-ed tulajdoni hányadú örökség.
Hogyan tudnám igénybe venni az újonnan vásárolni kívánt ingatlan illetéktámogatását? Ha 15 Millió forint feletti az ingatlan, akkor a tulajdoni hányad kettőnk közötti felosztásával igénybe vehető-e a kedvezmény, vagy a teljes vételi árnak kell 15 Millió forint alatt lennie? Az 1/4 rész örökség kizáró tényező az illetékkedvezmény szempontjából?
Az első lakás vásárlási kedvezményt csak az igényelheti, aki 15 M Ft-t meg nem haladó lakás ingatlant vásárol.
Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.
Két kiskorú gyermekét egyedül lányom használt lakást vásárolt 15 000 000 Ft értékben mely 100 % -ban a tulajdona lesz. Kaphat-e illetékkedvezményt mivel egyedül neveli a két kiskorú gyermeket?
A vagyonszerzési illeték kedvezmény jogosultja csak a vagyonszerző lehet. Ez azt is jelenti, hogy csak a vagyonszerzés és saját személyes körülményei alapján vehet igénybe illetékkedvezményt, a két kiskorú gyermek -az illetékkedvezmény megállapítása szempontjából -nem releváns.
Ha első lakást vásárolt a lánya, csak a felét kell kifizetnie a lakás értékéhez viszonyított illetéknek, ha a tulajdon egészének értéke nem több 15 millió forintnál. A kedvezmény igénybevételének az is feltétele, hogy ne legyen tulajdonában, haszonélvezetében 50 %-nál nagyobb mértékű lakóingatlan.
Adómentességet élvez-e, ha eladunk egy lakást és egy éven belül veszünk belőle egy kisebb értékű üdülőövezeti/mezőgazdasági telket/gazdasági épületet? Vagyis az adómentesség csak lakóövezeti ingatlanra vonatkozik, vagy mindenre?
Egy éven belüli vagyonszerzési illetékkedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha az eladó, vevő személye azonos és mindkét ingatlan lakóingatlan.
