ingatlan használata címkével jelölt bejegyzések

Mit tehet a tulajdonos, ha a haszonélvező nem használja az ingatlant rendeltetésének megfelelően?

Share Button

Azzal a kérdéssel fordulok önhöz hogy a tulajdonomban lévő (örökölt) családi házamon édesanyámnak özvegyi haszonélvezeti joga van, ő engem bírósági úton kilakoltatott az ingatlanból azután hogy ő átköltözött a bátyjához.

Az ingatlant elhagyásom óta senki sem lakja, és karbantartva sincs, holott a bírósági papíron az szerepel hogy édesanyám/haszonélvező, költözzön vissza az ingatlanba és ugyanúgy fizesse minden költségét mint én, ennek a mai napig nem tett eleget (lassan 2 éve). Az ingatlan állapota egyre csak romlik. Milyen jogi lépéseket tehetek én mint tulajdonos ez ügyben?

A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt:

A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.

Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A haszonélvezeti jog megváltását javaslom, mert az ingatlan ugyan eladható haszonélvezeti joggal terhelten, de úgy nehezebb rá vevőt találni.

A haszonélvezeti jog értéke kiszámításának szabályait az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72.§ szabályozza.

Kiszámításának módja: az ingatlan forgalmi értékét el kell osztani hússzal, ez a haszonélvezeti jog egyévi értéke. Amennyiben meghatározott idejű a haszonélvezeti jog, úgy ezt az egyévi értéket kell megszorozni a kikötött évek számával.

Ennél jóval gyakoribb az az eset, mikor holtig tartó haszonélvezeti jog áll fenn. Ilyenkor az egyévi értéket meg kell szorozni a haszonélvező életkorának megfelelő szorzóval. A törvény szerint

-25 évesnél fiatalabb haszonélvezőnél a szorzó 10-szeres

-25-50 éves haszonélvezőnél a szorzó 8-szoros

-50-65 évesnél 6-szoros

-65 évnél idősebbnél 4-szeres.

Példa:egy 20 millió forint forgalmi értékű ingatlanon egy 60 éves haszonélvező esetében a haszonélvezeti jog ellenértékének kiszámítása a következő: 20.000.000/20×6=6.000.000 Ft a haszonélvezeti jog értéke.

Milyen következménnyel jár a tulajdonostársra nézve, ha a közműveket használó tulajdonostárs nem fizeti a költségeket?

Share Button

Lakás ügyben szeretnék feltenni Önnek egy kérdést. Van egy lakás ami közös tulajdon az öcsémmel. Én 2 éve elköltöztem a lakásból az öcsém természete miatt. Tehát a visszaköltözésem nem lehetséges. A számlák továbbra is az én és az öcsém nevére érkeznek.

Jelenleg az öcsém fizeti, de az a problémám, hogy egyszer fizeti egyszer nem és attól félek hogy ha nagyobb összegű tartozás halmozódna fel azt az én számlámról fogják levonni.

Ezt elkerülvén arra gondoltam, hogy a számlákat az öcsém beleegyezésével az ő nevére íratjuk. Viszont felmerült bennem és mások is mondták, hogy akkor így lemondok a lakás tulajdon részemről és elvesztem a lakást és ezt nem szeretném, csupán megoldást szeretnék találni, mivel a testvérem nem hajlandó eladni a lakást.

A közmű számlák teherviselő személyében történő változtatás az ingatlan tulajdoni jogát nem érinti. Más kérdés, ha kizárólag az öccse lesz a számlafizető és tartozást halmoz fel – a tartozást a közműszolgáltató az ingatlanra fogja ráterhelni.

Korlátozhatja -e a tulajdonos a haszonélvezőt a használat jogában?

Share Button

Jogvita alakult ki használat tekintetében a tulajdonos és a haszonélvező között egy telekkel kapcsolatban.

Az ingatlan körbe van kerítve azonban a bejárat évek óta két kapuoszlopból áll, közte a kapu fizikálisan nincs kialakítva, így szabad a bejáró.

A tulajdonos egy ideje elkezdte egy arra teljesen alkalmatlan dróttal az ingatlan közvetlen bejáratát elzárni úgy hogy a két kapuoszlop közé azt kifeszíti, hivatkozva arra hogy a bejutást akadályozza illetéktelenekkel szemben.

A haszonélvező ehhez nem járul hozzá és szeretné hogy az ingatlan bejáratát semmilyen formában ne zárják el, oda a zavartalan bejutást tegyék lehetővé.

Az ingatlan napi használatban van és nehézkes autóból a napjában többszöri ki-be ugrálás hogy a drótot le-fel akasztgassa aki be akar hajtani gépjárművel. A haszonélvező rendelkezhet-e így a tulajdonossal szemben?

Tehát a tulajdonos korlátozhatja-e a területre való bejutást annak ellenére is, hogy a haszonélvező úgy kíván rendelkezni hogy a telekre való bejárást semmilyen fizikai akadállyal ne gátolják?

A haszonélvezőt a birtoklás és használat jogában nem korlátozhatja a tulajdonos. Ha mégis megteszi birtokháborítást követ le. Ez ellen az illetékes jegyzőhöz lehet fordulni jogorvoslatért.

Hogyan igazítható ki a társasház tulajdonosai által gyakorolt egyenlőtlen használati rend?

Share Button

Egy osztatlan közös tulajdonú teleken épült 2×4 és egy 2 lakásos társasház egyik tulajdonosa vagyok.

Sajnos a társasházakat nem az ingatlan közepére helyezték el, hanem az egyik oldalon lényegesen nagyobb területet hagytak, mivel az eredeti terv szerint ott a lakók közös parkolója, ill. a hátsó telekhez vezető szorgalmi út került volna kialakításra.

Ez azonban a lakások eladáskor nem lett kialakítva, így mindenki a telekhatárra húzta fel kerítését.

A tulajdoni lapon mindenkit, akik a négyes társasházban laknak, 2000/166-od rész illet meg.

Az alapító okirat lehetőséget biztosít a telekből kizárólagos használatra a külön hányadnak megfelelően.

Azok a tulajdonosok, akik a nagyobb telekrésszel kialakított oldalon laknak, nagyobb területet birtokolnak, mint amit a tulajdoni hányaduk megszab.

Hová fordulhatok, hogy az engem megillető területet megkaphassam? A közgyűlés említése is már haragot váltott ki. Nem szeretném egyedül nyakamba venni egy közgyűlés megtartását, bár megoldást ajánlottam volna.

A közgyűlésen megszavazhattuk volna, hogy a jelenlegi elosztás maradjon, és többség szavazatával, mindenki a jelenleg használt területet birtokolhatta volna, de a másik oldalon lakók, teljes meggyőződéssel saját tulajdonnak tekintik a lekerített területet, és közölték, hogy mi így jártunk, és ezt nekünk kötelességünk elfogadni. Tehetek valamit ez ellen?

A tulajdoni jog mértéke és az ez alapján használt ingatlan nagysága egymástól eltérő mértékű lehet, ha a természetbeni kizárólagos használati rend ezt így szabályozza.

A szabályozásra általában az alapító okiratban kerül sor. Ennek megváltoztatására csak a közgyűlés jogosult.

A tulajdonostársak egymás közötti viszonyát a Polgári Törvénykönyv rendezi. Az Ön igénye szerinti megoldást -csak a tulajdonosok közössége által együttesen  meghozott -vonatkozó közgyűlési határozat eredményezhet.

Ha Önre nézve  a közgyűlés nem megfelelő határozatot hozna, 60 napon belül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

 

Kifestheti -e a haszonélvező a használt ingatlant?

Share Button

Kifestheti-e az ingatlan belső falait a a haszonélvező a tulajdonos beleegyezése nélkül? 

A haszonélvezet az ingatlan használatát biztosító jog. Általában a haszonélvező élete végéig szól. E körbe tartozik a birtoklás joga is.

A birtoklás és a használat joga a haszonélvező részéről az un. rendes gazdálkodás joga, ami azt jelenti, hogy a jó gazda gondosságával kell a használatot végeznie. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy az általa használt ingatlan állagát megőrzi, tisztán tartja, ha szükséges, kifesti.

A tulajdonost csak a rendelkezés joga illeti meg, nevezetesen haszonélvezővel együtt az ingatlant eladhatja.  Az adásvételhez viszont nem kell  a haszonélvező beleegyezése.

A tulajdonost a haszonélvező rendes gazdálkodásán belül megilleti az ellenőrzés joga, hogy pl. nem adta -e illegális albérletbe az ingatlant az állagóvási kötelezettségének eleget tesz e a haszonélvező?

Törvényi kötelezettségének tesz eleget a haszonélvező, ha állagóvás keretében az általa használt ingatlant kifesti, a tulajdonos belegyezése ehhez nem szükséges.

Természetesen a rendes gazdálkodáson kívüli munkálatokhoz már igen  mint bővítés, hozzáépítés, stb.

 

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan használata

Share Button

Édesapám évekkel ezelőtt elhunyt. A házát édesanyám örökölte 1/2 részben, a másik felét a 8 gyerek. Édesanyám is elhunyt, hagyatéki tárgyalás még nem volt.

Egyik gyerek ellen végrehajtási eljárás alkalmával megvettük a tulajdonrészét. Most ismét örökös ő is, és birtokba szeretné venni a házat, viszont életvitele miatt mi, a többi gyerek ezt nem szeretnénk.

Édesanyám szeretett volna végrendeletet írni, amire már sajnos nem került sor, viszont tudjuk, hogy Ő nem lett volna örökös a szerint.

Hivatalos úton hogyan lehet megakadályozni hogy ő oda beköltözhessen és esetlegesen károkat okozzon ottlétével?

1/16-od tulajdonos lesz az Ön által említett örökös. Ennyied részben jogosult az ingatlan használatára – nem többre. Ha többet használ  – a többi  tulajdonostársat a többlethasználatért  használati díj illeti.

Javaslom  váltsa magához az egyik tulajdonostárs az egész ingatlant (fizesse ki többi tulajdonostársat) vagy kezdeményezzék a hagyaték átadása után a közös tulajdon megszűntetését: közös értékesítéssel, végső soron bíróság útján (árveréssel).