Ingatlanjog címkével jelölt bejegyzések

Mennyi a hitellel terhelt ingatlan haszonélvezetének értéke?

Share Button

10 éve hitelre vásároltunk egy családi házat a lányunk nevére a férjem és az én haszonélvezeti jogunkkal.

A férjem 2 éve elhunyt és most szeretném az én haszonélvezeti jogomat eladni a lányomnak, de az ingatlanon még 2044-ig havi 80 ezer forintos hitel van.

A Banknak jelen pillanatban 14,5 millió forintot kellene egy összegben visszafizetni, ha meg akarnánk szabadulni a hiteltől?

Mennyi lehet a jogos követelésem a haszonélvezeti jog eladásakor, befolyásolja-e az értékét a meglévő hitel?

Az illetéktörvénynek a haszonélvezeti jog értéke megállapítási rendelkezése az alábbi:

„72. § (1) A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.”

Természetesen a Felek ettől a szabálytól eltérhetnek, de fontos tudni, hogy az okirat érvényességének feltétele a bank hozzájáruló nyilatkozatának megléte, a haszonélvezeti  jog megváltásához.

Milyen feltételekkel alapítható haszonélvezet gyermek javára saját tulajdonú lakásra?

Share Button

1/1-es saját tulajdonú lakásnak vagyok a tulajdonosa, melyben a lányom és a férje élnek. Alapíthatok e a lakásra teljes haszonélvezeti jogot a fiam részére?

A tulajdonos – független az ingatlanban lakó személyektől – bármikor alapíthat haszonélvezeti jogot a Fia javára , illetékmentesen. A szerződést ügyvéd vagy közjegyző előtt kell aláírniuk.

Értékesíthető -e a lakásal közös helyrajzi számon lévő garázs?

Share Button

Társasházi lakásomhoz tartozik egy kizárólagos használati joggal rendelkező gépkocsi-beálló /parkoló/, amely földhivatali bejegyzésben és a társasház alapító okiratában is szerepel. Garázst vásároltam és értékesíteni szeretném kocsi-beállómat.Természetesen a tulajdonos társak írásos hozzájárulásával és elővásárlási joguk biztosításával.Értékesíthető a kizárásos használat joggal rendelkező kocsi-beálló ?

Akár társasházban tulajdon hányaddal nem rendelkező számára is ,ha a tulajdonostársak nem élnek elővásárlási jogukkal, írásban hozzá járulnak a kizárólagos használati jog átruházásához .

Álláspontom szerint önállóan nem forgalom képes a lakáshoz alapító okirat szerint tartozó gépkocsibeálló, mert önálló helyrajzi számon nem szerepel, és az ingatlan-nyilvántartásban sincs osztatlan közös tulajdoni hányadként feltüntetve

Kell-e vagyonszerzési illetéket fizetni haszonélvezt eladásból számazó lakásvásárlás után?

Share Button

Anyósom eladta a házát melyben 1/2 részben volt tulajdonos és holtig tartó haszonélvezeti joga volt a házon.

Az eladáskor a haszonélvezeti jog kifizetésre került. A teljes összegből (fél ház értéke + haszonélvezeti jog kifizetése) lakást vásárolt.

A NAV-tól kapott levelet mely szerint a haszonélvezeti jog kifizetése nem számít bele az eladási értékbe, ezért ez után fizetnie kell vagyonszerzési illetéket. Szeretném megkérdezni, hogy ez valóba így van e?

Ha az ingatlan tulajdonjogát, mint állageladó eladja valaki és ugyanazon ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogát, mint haszonélvezeti jogot is eladja, de az újonnan vásárolt ingatlanra a tulajdonjog vásárlása mellett haszonélvezeti jogot nem vásárol, akkor az illetékkedvezmény megadásánál csak a tulajdonjog eladása számítható be.

Ha a haszonélvezeti jogot is vásárolnak, úgy az eladott és vásárolt haszonélvezeti jog – értékük alapján – illetékkedvezményben részesíthető.

Mennyi a haszonélvezet értéke?

Share Button

14 éve elhunyt a férjem. Most szeretnénk eladni a családi házat, haszonélvezetem van rajta. Eddig minden javítást, minden csináltatást egyedül végeztem. 3 örökös van. 27.000.000 millió forintért kelne el. Hány százalék jár nekem?

Ha az ingatlant 1 / 1-ben örökölték a gyermekek és az ingatlan egészén van önnek özvegyi joga és elmúlt 65 éves, akkor a haszonélvezet értékét a következőképpen számíthatja ki: eladási ár osztva 20-szal, szorozva 4-gyel. Ha ezen felül is van követelése a gyermekeivel szemben azt javaslom még az adásvételi szerződést megelőzően egyeztesse velük.

Köteles vagyok-e a felkínált vételárért eladni ingatlanrészemet?

Share Button

Édesanyám megörökölt Budapesten 2002-ben egy osztatlan telken lévő házból 1/24-ed részt.Sajnos ő meghalt 2008-ban, így én örököltem utána ezt a tulajdoni hányadot, de még nem került a nevemre.

Most szeretné a többi tulajdonostárs értékesíteni az ingatlant. De ehhez az is kellene, hogy az örökölt rész a nevemre kerüljön a földhivatal által. Engem abban az árban akarnak kifizetni, mint amennyire az ingatlan fel lett értékelve 2002-ben,5 millió forintért.

A telek nagysága 639 négyzetméter. Elővásárlási jogommal nem szeretnék élni/erről hivatalosan papíron nem nyilatkoztam még/,de ennyi pénzért nem is szeretném eladni.

Mit tudok tenni, ha én nem szeretném eladni a tulajdonrészemet, mert keveslem a felkínált összeget és mit tudnak tenni a többi tulajdonostársak ,ha én nem kívánom értékesíteni a tulajdonrészemet. Engem kötelezhetnek e arra, akár bíróság által, hogy eladjam a tulajdonrészemet?

Esetleg árverésre bocsájthatják e az ingatlant? Egyértelműen itt átverésről lenne szó úgy érzem! Mennyit érhet ennek az ingatlannak a jelenlegi reális piaci értéke?

Ha volt hagyatéki eljárás az ügyben és az 1/24-ed ingatlan abból kimaradt, póthagyatéki eljárást kell indítania, hogy tulajdonosként be legyen jegyezve a neve az ingatlanra. Ha nem volt hagyatéki eljárás akkor azt meg kell indítania. A közös tulajdon értékesítése a tulajdonostársak közös akaratával jön létre. Ebbe beletartozik a vételár közös meghatározása is.

Egyik tulajdonostárs nem mondhatja a másiknak, hogy mennyiért adja el az ingatlanrészét. Ha egyik sem váltja magához a másik tulajdon részét és vita van a vételár meghatározásánál a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, mely végső soron árverés útján történik. A befolyt vételár tulajdoni hányadaik arányában illeti a tulajdonostársakat.

Milyen illetékfizetési szabályok vonatkoznak ingatlan cserére?

Share Button

A kérdésem ingatlancsere illetékvonzatára vonatkozik olyan esetben, ha egy társaság tulajdonában álló egy db fővárosi lakás cserélne gazdát két db vidéki ingatlannal, melyeknek tulajdonosa a társaság magánszemély tulajdonosa. Tehát a társaság elcserélné az egy ingatlanát a társaság magánszemély tulajdonosának tulajdonában álló két db vidéki ingatlanra.

Milyen illeték (esetleg egyéb adó) terheli a társaságot illetve a társaság magánszemély tulajdonosát, ha az elcserélendő fővárosi ingatlan a két vidéki ingatlannal egyenértékű? Milyen egyéb körülményre célszerű figyelemmel lenni?

1990.évi XCIII. törvény az illetékekről az ingatlan cseréről a magánszemélyek vonatkozásában állapít meg kedvezményt és az alábbiak szerint rendelkezik:

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező érték különbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

Hogyan juttathatom a férjemmel közös, de szüleim által épített lakást kisfiamnak?

Share Button

Férjem első házasságból származó felnőtt gyermeke kötelezhet-e engem férjem (ne adj isten) halála esetén, hogy a közös lakásunkból származó, ráeső részt kifizessem? ill. önkényesen beköltözhet-e, ha nem fizetem ki?

Ha én halok meg előbb, miként tudom előre elrendezni- akár végrendelettel(?)-, hogy a férjem általi öröklés révén minél kevesebb rész öröklődjön tovább a fent nevezett mostoha gyereknek? Viszonylag nagy értékű vagyon van a nevemen, mely alapvetően édesapám kétkezi munkája nyomán jött létre és feltételen szeretném a kisfiúnkra hagyni a lehető legtöbbet belőle.

Megoldás lehet, ha Ön még életében rendelkezik az ingatlanvagyona sorsáról akként, hogy holtig tartó haszonélvezeti jogát megtartva az ingatlanok tulajdon jogát kisfiára ajándékozza.

Az öröklés révén kialakuló osztatlan közös ingatlantulajdon a közös tulajdon általános szabályai szerint szabályozott a Ptk-ban. Ha a közös tulajdon természetbeni megosztott használata nem biztosított, vagy vitás, vagy valamely tulajdonostárs részéről nem kívánatos, a másik tulajdonostárs részét magához válthatja.

Fontos tudni, ha a megváltás bármely okból nem valósulhat meg bármelyik tulajdonostárs kérheti az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól. E körben felmerül még a közös értékesítés lehetősége is, a befolyó vételár tulajdoni hányadok szerinti megosztása mellett.

Hogyan szabályozható a közös tulajdonú ingatlan használata?

Share Button

1990-ben szüleimtől ajándékba kaptam egy közös osztatlan tulajdonban lévő ingatlanból egy telekrészt, amire 4 éven belül lakóházat kellett építenem.

Utcafronton található a szülői ház, ami romos állapotú, az én házam az udvarban épült. 7 éve elköltöztünk onnan én is a gyermekeimmel, édesapám elhunyt, édesanyám is elköltözött. 

Az általam épített lakóházban a testvérem lakik a családjával szívességi lakhasználóként. Eleinte próbáltuk eladni az ingatlanokat közösen, majd külön-külön, de mindig kútba esett az ügylet.

A telket nem lehet megosztani sem, s az épület nem lett földmérővel feltérképezve és a földhivatalba bevezetve sem. A testvérem szeretné megvásárolni a tulajdonrészemet,(amit azóta a gyerekeimre írattam), de szeretnénk legalább egy használati megosztást, mivel édesanyám úgy gondolja, hogy az általam épített ház az ő tulajdona is és ő is rendelkezhet vele (kiadhatja albérlőknek stb.).

Szeretném, ha a húgoméknak lenne tető a fejük felett és ezt a többi tulajdonostársak figyelembe vennék, illetve ne tartsanak igényt az én tulajdonomra.

A gyermekei általi ingatlan eladási szerződésben javaslom rögzítsék külön pontban  a természetben kizárólagos használati rendet vagy mellékeljenek hozzá , minden tulajdonos által aláírt , földmérő által készített természetben kizárólagos használati  megosztási vázrajzot.

Eladható-e egy ingatlan haszonélvező beleegyezése nélkül, haszonélvezettel terhelten?

Share Button

A tulajdonomban van egy üzlethelyiség, aminek a haszonélvezői a szüleim. El szeretném adni, ha sikerül eladnom, az eladási ár hány százaléka jár Nekik törvényesen?

Jók az információim, hogy a beleegyezésük/rábólintásuk nélkül is eladhatom az ingatlant? ha jól tudom az ingatlan  haszonélvezői maradnak, csak más személy lesz az ingatlan tulajdonosa.

A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant a tulajdonosa – haszonélvezeti joggal terhelten – másnak eladhatja az ingatlanát. E körben a kialkudott vételár értékcsökkentő eleme a haszonélvezők vagyoni értékű jogának az illetéktörvény 72§-a szerint számított ellenértéke.

1 / 30 oldal12345...102030...Utolsó »