Ingatlanjog címkével jelölt bejegyzések

Eladható-e az elatartási szerződéssel lekötött ingatlan?

Share Button

Szüleimmel bő 2 évvel ezelőtt eltartási-szerződést kötöttünk, amely szerint minden ingó és ingatlan vagyonuknak én vagyok (leszek) a tulajdonosa. Édesanyámnak van (volt) egy nagyobb termőföldje, amit közös megegyezéssel szeretnénk eladni. Kérdésem: megtehetjük-e vagy csak a halála után lehet eladnom? És ha eladható- milyen terhek illetik a vételárat?

Az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan csak abban az esetben eladható, ha előtte az eltartási szerződést közös megegyezéssel megszüntetik (felbontják). Az így felszabaduló földet az eltartott adhatja el. Az eltartott halála bekövetkezte után – ha nem bontják fel az eltartási szerződést – az eltartó jogosult a föld tovább értékesítésére.

 

Mennyivel csökkenti a haszonélvezet a megvásárolni kívánt ingatlan értékét?

Share Button

Egy adott ingatlan 2*-1/8 szeretném megvásárolni lakottan holtig tartó haszonélvezettel (haszonélvező a 6/8 rész tulajdonos).

Mivel ez a 2/8 rész hagyaték része mennyivel kedvezőbben tudom megvásárolni? Az eredetileg felbecsült érték 8.800.000.-Ft volt a teljes ingatlanra! 

Mennyivel olcsóban lehet ilyenkor megvásárolni az ingatlant?

Haszonélvezettel vásárolt ingatlan  forgalmi értékét a haszonélvezeti jog – mint vagyoni értékű jog – csökkenti. Az Illetéktörvény 72 .§-sa szerinti korszorzók alapján  lehet számolni a csökkentő értéket:

Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:

Ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték     10-szerese,

25-50 éves, az egyévi érték                         8-szorosa,

51-65 éves, az egyévi érték                        6-szorosa,

65 évnél idősebb, az egyévi érték           4-szerese;

A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ingatlan forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.

Pl. 20 MFt értékű  ingatlan esetében – ha a haszonélvező  65 évnél idősebb – a haszonélvezeti jog értéke 4 mft míg a tulajdoni jog értéke 16 mft.

Hogyan adható el ingatlanrész, melynek elővásárlási jog jogosultja ismeretlen helyen tartózkodik?

Share Button

2001-ben édesanyám meghalt és az édesapámmal közös ingatlan felét örököltük az öcsémmel. Az édesapám a következő évben ajándékozással a részét átadta nekünk, melyen a haszonélvezete maradt. 2014.-ben édesapám is meghalt.

A testvérem külföldön él a magyar állampolgárságát is megszüntette 2011. január 26.-án, ezt pontosan a lefolytatott hagyatékin tudtam meg, melyre az értesítéssel közjegyző sem tudta már elérni, ismeretlen helyen van, semmilyen kapcsolatot az édesapám halála óta nem tudok vele teremteni.

Van-e lehetőségem és mi az ingatlan részem eladására ? Mivel az ingatlanra van érdeklődő, szeretném legalább az én részemet eladni, mert nekem csak a költségem szaporodik, mivel én élek Magyarországon és mindent nekem kell fizetni.

Közös tulajdonú ingatlanrész eladható csak a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Ha ismeretlen helyen tartózkodik attól az ügylet még létre jöhet. Az okiratot szerkesztő ügyvéd tértivevényes ajánlott levélben keresi meg a tulajdonostársat 15 napos határidőt tűzve . Ha a levél kézbesíthetetlenségi ok miatt érkezik vissza –  a szerződés érvényesen létrejön.

Közös tulajdonú ingatlanrész eladható csak a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Ha ismeretlen helyen tartózkodik attól az ügylet még létre jöhet. Az okiratot szerkesztő ügyvéd tértivevényes ajánlott levélben keresi meg a tulajdonostársat 15 napos határidőt tűzve . Ha a levél kézbesíthetetlenségi ok miatt érkezik vissza –  a szerződés érvényesen létrejön.

Örökölnek-e a haszonélvező gyermekei?

Share Button

Élettársammal 5 éve úgy vettünk egy ingatlant, hogy mindketten eladtunk egy-egy lakást, majd banki kölcsönnel az új ingatlanban csak én szereztem tulajdonjogot, élettársam holtig tartó haszonélvezeti jogot szerzett.

Párom halála után az Ő gyermekei esetleg igényt tarthatnak-e a korábbi ingatlan miatt bármire is ?

Ha élettárs haszonélvezeti jog vevő volt,  halálával úgy szűnik meg ezen joga, hogy örökösei  nem követelhetnek Öntől semmit. Ha szerződéses haszonélvezeti jog alapítás történt, ugyanez irányadó.

Vélhetően az élettársi vagyonközösség és az élettársi külön vagyon új ingatlanba fordítását a felek azzal az akarattal tették, -ajándékozás mellett -, hogy így alakítsák jövőbeni élettársi közös vagyonukat.

Örökölnek -e a haszonélvező gyermekei?

Share Button

Élettársammal öt éve vásároltunk egy házat. Én a teljes tulajdonjogot , párom pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot szerzett.

Előtte mindketten ingatlant adtunk el. Párom előző két házasságából egy saját és egy örökbefogadott gyermeke van. Kapcsolata senkivel nincs. Párom 70 éves.

Kérdésem az alábbi: Párom esetleges halála után a két számomra ismeretlen gyermekekkel kell -e valamit is osztozkodnom? Páromnak semmi tulajdoni jog nincs.

A haszonélvezeti jog a jogosult halálával szűnik meg. Ennek törlése halotti anyakönyvi kivonattal történik az illetékes földhivatalnál  6600.-ft eljárási illeték pénzbefizetése mellett. A haszonélvezeti jog személyes jog, a haszonélvező halálával megszűnik, így azt örökölni sem átruházni nem lehet.

A föld egyenes ági ajándékozása

Share Button

Ingyenes-e föld egyenes ági ajándékozása? Úgy tudom ingyenes, de ügyvédi közreműködés kell hozzá.  Mitől függ az ügyvédi díj?

Egymás közt is lehet ajándékozni? Elfogadja e a Földhivatal? Kb. 10 éve ajándékoztam át, most nekem vissza ajándékozza  egyenes ági közvetlen rokonom. Eddig is csak én műveltem.

Testvérig bezárólag  lehet földet ajándékozni egyenes ágon.Ehhez ügyvéd vagy közjegyző közreműködése is kell, valamint az okiratnak biztonsági papírnak kell lennie. Az ügyvéd díja szabadáras, de e felek elfogadó- megegyezése is kell hozzá. A közjegyző kötött díjszabással dolgozik. Az ajándékozás illetékmentes.

Amit a külföldi Vevőnek a magyarországi ingatlanra kötendő szerződésekkel kapcsolatban tudnia érdemes

Share Button

Amit a külföldi Vevőnek a magyarországi ingatlanra kötendő szerződésekkel kapcsolatban tudnia érdemes

Magyarországi ingatlan adásvételénél a magyar jogot kell alkalmazni, és magyar ügyvéd vagy közjegyző (többnyire ügyvéd) kell, hogy készítse az okiratot.

Az okirat aláírása történhet úgy, hogy minden fél az okiratot készítő ügyvéd  előtt ír alá. Ebben az esetben elégséges a magyar nyelvű szerződés tolmács útján történő fordítása.

Ha a külföldi szerződő fél igényli és kéri az okirat írásbeli fordítását is, ezt annak költségén az aláírás előtt el kell készíteni. Ezen fordításnak nem szükséges hiteles OFFI fordításnak lennie.

A földhivatalba a magyar nyelvű szerződés lesz benyújtva, amely alapján a tulajdonjog változás 60 napon belül átvezetésre kerül az illetékes földhivatalban.

Ha valamelyik fél személyesen nem tud jelen lenni az egyidejű aláíráson, akkor aláírását ugyanazon ügyvéd előtt eltérő időpontban is megteheti. A szerződés akkor hatályosul, ha minden szerződő fél aláírt.

A szerződő feleknek akadályoztatottságuk esetén lehetőségük van meghatalmazott által, vagy személyesen, de saját országuk közjegyzője, vagy magyar diplomáciai képviseleten aláírni.

Ha meghatalmazás útján történő aláírás mellett dönt a szerződő fél, magyar ügyvéd vagy közjegyző által szerkesztett meghatalmazást használhat fel. Ennek aláírása az adásvételi szerződéshez hasonlóan, ha nem Magyarországon történik, akkor külföldi közjegyző, vagy magyar külképviselet előtt zajlik.

A külföldi közjegyző azt tanúsítja, hogy az okiratot előtte írta alá a szerződő fél. Mivel a külföldi közjegyző aláírás hitelesítése a magyar földhivatali eljárás során önmagában nem elegendő, szükséges a közjegyzői tanúsítvány felülhitelesítése (apostille). A felülhitelesítés azt igazolja, hogy a külföldi közjegyző jogosult volt a szerződő fél aláírásának hitelesítésére.

Tekintve, hogy a hitelesítés ebben az esetben idegen nyelven történik, ezért a földhivatali eljáráshoz csatolni kell annak hiteles OFFI (Országos fordító iroda) magyar nyelvű fordítását is.

Az okirat jogszabálynak megfelelő tartalmáért a magyar okiratot szerkesztő ügyvéd felel, ellenjegyzésével.

Más a helyzet, ha diplomáciai hitelesítéssel magyar külképviselet előtt ír alá valamely szerződő fél. Ha az aláíró magyar, nem szükséges az okirat idegen nyelvű fordítása, viszont ellenkező esetben – azaz ha a nem magyar fél írja alá szerződést – akkor igen. Ebben az esetben nem kell aposille-t beszerezni.

Okiratok külföldön történő aláírása esetén az okiratot szerkesztő ügyvéd emailban vagy postai úton megküldi ügyfelének az aláírandó dokumentumot, aki azt megfelelő példányszámban kinyomtatva  az általa megbízott  közjegyzőhöz magával viszi. Elég egy példányt apostille-vel ellátni, de minden példányt szükséges közjegyzővel záradékoltatni. Az apostille beszerzését követően az ügyfél visszapostázza Magyarországra az által aláírt példányokat az okiratot szerkesztő ügyvéd irodájába, aki intézi a továbbiakat:

-beszerzi a szükséges OFFI fordítást

-intézi a tulajdonjog változás földhivatali átvezetését , a vevő tulajdoni joga bejegyzését

Új lehetőségként , ma már egy szerződéskötést, például egy ingatlan adásvételt ajándékozást stb. el lehet intézni az okiratot szerkesztő  ügyvéd előtti személyes jelenlét nélkül is, elektronikus úton távazonosítással,mind a magyar mind a külföldi szerződő felek esetében.

A külföldön tartózkodó vagy adott ügyvédi irodában megjelenésben  akadályozott vagy egyéb okból  elfoglalt személyeknek lehetőségük van, hogy otthonukban  írjanak alá adásvételi szerződés illetve egyéb okiratot , melyet az ügyvéd  a távazonosítás után ellenjegyez.  A  távellenjegyzésre azt követően kerül sor hogy a fél által aláírt okiratok az ügyvédi irodába megérkeztek.

Élettárs halála esetén mivel biztosítható, hogy a túlélő társ a lakásban maradhasson?

Share Button

Párommal 4 éve élünk együtt egy olyan lakásban melynek 50% az én 50% az ő nevén van. Neki is van 2 nagykorú gyermeke. Nekem is van egy nagykorú és egy kiskorú gyermekem.

Szeretném, ha aláírnánk egy olyan megállapodást, hogy abban az esetben ha valamelyikünkkel valami történne, a másik családja ne kényszerítse rögtön kiköltözésre vagy az őket illető 50% tulajdonjog értékének kifizetésére a másikat. Kvázi egy haszonélvezetet kapnánk az ott lakásra.

Milyen lehetőségek vannak erre vonatkozóan? Vagy a lakásban lakó félnek van valami előjoga az ott lakásra? Jelent valamit, hogy élettársként élünk együtt? Milyen jogaink vannak?

Az élettársak hátrányban vannak a házastársakkal szemben, mert ez utóbbiak esetében a PTK. öröklési szabályai a túlélő házastárs özvegyi/haszonélvezeti jogát megadja az utolsóként közösen lakott lakás és berendezési tárgyai vonatkozásában, tehát ha Önök házastársak lennének bármelyikük halála esetén a túlélő házastárs az ingatlant az örökös gyerekekkel egyenlő mértékben örökli, de az örökös gyerekek nem használhatják a hagyaték tárgyát képező fél ingatlant mindaddig, míg a túlélő házastárs él, mert haszonélvezeti joga ezt nem engedi meg.

Az élettársak után – haláluk esetén-  a törvényes egyenesági/gyermeki öröklés áll be, az említett haszonélvezeti jog a túlélő élettársat nem illeti meg.

Ennek egyik megoldása lehet ha még életükben saját ingatlan részükre, de a másik élettárs javára haszonélvezeti jogot alapítanak. Ebben az esetben – öröklés bekövetkezte esetén – ugyanis az örökös gyermekek haszonélvezeti joggal terhelten kapják meg örökségüket.

A haszonélvezet alapításának élettársak esetén illeték vonzata van, melyet az illetéktörvény 72 §-a alapján számított módon kell megfizetni. Pl. 20 millió Ft ingatlan esetében 65 év feletti haszonélvezőnél 4 millió Ft a haszonélvezeti jog értéke, mely után 4 % vagyonszerzési illetéket kell megfizetni, azaz 160.000.- Ft-ot.

Haszonélvezet alapítás végrendelettel is lehetséges.

Hogyan szüntethető meg a haszonélvezeti jog?

Share Button

Gyermekem örökölt az édesapjától egy lakást, amelynek felén az elhunyt édesapa testvérének haszonélvezeti joga van. A gyermekem  1/1-ed tulajdonos.  

A fél ingatlanon lévő haszonélvezetről nem hajlandó lemondani megváltás fejében sem.

 A lakásban nem is lakik, mivel van saját lakása.  Lemondathatja -e őt bíróság által a gyerekem?

 Ha a lakás esetleg kiadásra kerül, milyen jogai vannak a haszonélvezőnek, ill. milyen arányban részesül a lakás bérleti díjából?

A haszonélvező csak saját akaratából szüntetheti meg a haszonélvezetét:lemondással ingyenesen, eladással visszterhesen. Megszűnik a halála pillanatában is. Bírósági úton nem szüntethető meg.

Ha a haszonélvezettel terhelt ingatlanrész bérbe van adva – aki a bérbeadásra nem jogosult és mégis bérbe ad ilyen ingatlanrészt ,az jogalap nélkül gazdagodik .

Jogilag a gyermek csak a fél ingatlant adhatja bérbe. Javaslom, hogy a bérbeadást közösen tegyék és felezzék a bérleti díjat.

Ajándékozható-e földterület/tanya nem közeli hozzátartozónak?

Share Button

Ajándékozhatok-e 1 ha alatti földet, tanyát nem hozzátartozónak?

A Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlant csak közeli hozzátartozónk lehet ajándékozni. E körben a testvér az utolsó személy.

 

 

 

3 / 30 oldal12345...102030...Utolsó »