Ingatlanjog címkével jelölt bejegyzések

Ajándék visszakövetelésének feltételei

Share Button

Édesanyám úgy 16-17 éve pénzt és telket ajándékozott öcsémnek és feleségének, hogy tudjanak építkezni, szoc. pol.-t igénybe venni. Majd édesapámmal közösen építettek is nekik egy házat. A ház 50-50%-ban öcsémé és sógornőmé, anyukámnak haszonélvezeti joga van bejegyezve.

Öcsémék házassága megromlott, mert sógornőm 10 MFt körüli hitelt halmozott fel, (rámehet az egész ház) zömében öcsém tudta nélkül. Édesanyám visszakövetelheti-e az ajándékozott pénz és telek sógornőmre eső részét?

Ajándék csak az általános elévülési időn (5 év) belül követelhető vissza.

Ajándékot csak az alábbi  esetekben  lehet visszakövetelni:

1.   Ha ajándékozó létfenntartása érdekében szükséges, de csak akkor, ha ez nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását. Fontos tudni, hogy az ajándéknak a visszaköveteléskor kell meglennie.

2.   Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója súlyos jogsértést követ el az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására.

3.   Ha az ajándékozót olyan lényeges körülményre vonatkozó feltevése indította az ajándékozásra, amely később véglegesen meghiúsult, és amely nélkül korábban nem is ajándékozott volna .

Fontos tudni, hogy  a 2.-3.  esetben nem csak az ajándékot, hanem az annak helyébe lépett értéket is lehet követelni.

Elővételi jog jogosultak közötti döntés

Share Button

Siófok sóstón, egy három egységes osztatlan közös tulajdonú nyaralóházban van egy kizárólagos használatú nyaraló egységem.

Sokáig hirdettem, míg végül megjött rá a vevő. Az eltelt évek alatt egy szóval sem mondták, de az elővételi jogról való lemondatás kapcsán kiderült, hogy mindkét! osztatlan közös tulajdonostárs élni kíván az elővételi jogával, tehát meg akarja venni a nyaralóegységemet.

Mi a tenni valóm? Ki élvez elsőbbséget?

Az eladónak  a harmadik személytől származó és általa elfogadott vételi ajánlatát teljes terjedelmében kell közölnie az elővásárlásra jogosulttal írásban.

Az eladó közlési kötelezettségének az ajánlattevő személyére is ki kell terjednie, tartalmaznia kell a vételi árat, annak megfizetés módját, esedékességét és minden egyéb más, lényeges körülményt.

Az ajánlat közlése ajánlati kötöttséget eredményez. A közlést térti vényes ajánlott levélben kell megtenni.

Ha a nyitva álló határidő alatt az elővételi jog jogosultja tulajdoni lapon szereplő címén értesítve nem válaszol  vagy a “címzett ismeretlen „ levélküldemény érkezik vissza ez azt jelenti hogy nem élt az elővételi  jogával. Ilyenkor a posta iratokat kell  földhivatalba beküldeni az  az adásvételi  szerződéssel együtt és a vevőt tulajdonosként jegyzik be.

Fontos tudni, hogy  a már közölt ajánlat nem vonható vissza. Az is fontos szabály hogy   az elővásárlási jog sérelmével megkötött szerződést az eladó és a vevő csak addig bonthatják fel ameddig még elővásárlási jog jogosultjai  arról tudomást nem szereztek

Kérdésére válaszolva: Ingatlan adásvételénél az  elővásárlási jog jogosultjai egymás közötti megegyezésüknek megfelelően élhetnek az elővásárlási joggal. Megegyezés hiányában közülük  az eladó választhat.

Fontos tudni, hogy az eladónak  a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot az olyan személyekkel is közölnie kell, akiknek a tulajdonszerzése még csak széljegyként van feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban.

Ez utóbbi személyek azonban az elővásárlási jogukat csak akkor tudják gyakorolni, ha tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartási bejegyzése az ajánlat elfogadására számukra nyitva álló határidőn belül megtörténik.

Az elővásárlásra jogosultnak a vele közölt ajánlatot teljes terjedelmében, ugyanolyan feltételekkel kell elfogadnia és teljesítenie. Az ajánlat közlésekor annak elfogadására általában  8-15 nap határidőt kell szabni.

Az elővásárlási joga megsértése esetén  a jogosult  kérheti annak megállapítását, hogy a megkötött  adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan és annak  megállapítását  hogy ennek folytán az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre.

Haszonélvező tartozása nem terhelhető az ingatlanra

Share Button

Édesapám haszonélvezeti joga van azon az ingatlanon mely az én tulajdonom.  Édesapám lakik az ingatlanban. A haszonélvező banki magánhitel tartozásait nem fizeti és a rezsiköltséget sem.

Megterhelhetik-e a nevem lévő lakást a haszonélvező fenti tartozásaival?

Nem. A privát tartozások a haszonélvezőt terhelik, azokért a saját vagyonával felel és  ebbe a körbe nem vonható be a haszonélvezeti jog sem és az az Ön tulajdonában lévő ingatlan sem.

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?

Share Button

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek és mit jelent a mezőgazdasági kistermelő kategória?
Ki válthat ki őstermelői igazolványt, mik az őstermelői igazolvány kiváltásának a feltételei?

A mezőgazdasági őstermelő az e tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, a saját gazdaságában termékek előállítását végzi, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Ha az őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnálmezőgazdasági kistermelőnek tekintendő  az őstermelő.

Minden 16.életévét betöltött személy  válthat ki őstermelői igazolványt, az igazolvány tulajdonosa külföldi állampolgár is lehet akkor is ha nem Magyarországon él. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint a termékfeldolgozás .

Az őstermelői igazolvány kiváltásának kritériumai: Magyarországon bejelentett lakcím, adókártya (adóazonosító jel). Saját gazdaság az is, ha a gazda a munkákat maga végzi, vagy mindent alkalmazottal (napszámossal) végeztet el és ő csak irányít, de (és ez a döntő) a terméssel szabadon rendelkezik és az elért jövedelem is az övé.

Ingatlan tulajdoni joga rendezése/visszarendezése adásvételt követően

Share Button

2005-ben vásároltunk egy ingatlant, melynek tulajdonjogát kizárólag az én (feleség) javára jegyeztettük be. A vételárat azonban közösen fizettük. Szeretném, ha a férjem is tulajdonosként lenne feltüntetve a tulajdoni lapon. Mit tehetünk ennek érdekében?

A házastársak között a közös szerzés  érvényesül abban az esetben is, ha a megvásárolt ingatlan tulajdonjogát kizárólag az egyik házastárs javára jegyeztetik be.

A házastárs megszerzi az életközösség fennállása alatt juttatott ingatlan fele részének tulajdonjogát akkor is, ha a földhivatal határozata a juttatásban részesülő személyként egyedül a másik házastársat tünteti fel.

A házastársi közös vagyon címén történő tulajdonszerzés nem az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, hanem a törvény rendelkezése alapján.

Ez azonban kevés a céljuk eléréséhez. A felek között ügyvéd által ellenjegyzett tulajdonjog elismerő okiratot lehet készíteni, melyben elismerik a felek, hogy az ingatlan közös szerzemény  és kérik a Földhivatalt a tulajdonjog kiigazítására az 1 /2 –  1 / 2 –ed közös tulajdon bejegyzésére.

Fordítva is igaz.  Ha a felek közül a házassági élet-és vagyonközösség ideje alatt az ingatlanszerzésénél  mindkét  házastárs tulajdonjoga került bejegyzésre,  és szeretnék ha csak egyikőjük nevén szerepeljen – mert pl. csak az ő külön vagyonából történt a vétel -,   akkor a  felek között ügyvéd által ellenjegyzett tulajdonjog elismerő okiratot lehet készíteni.

Ebben elismerik a felek, hogy az ingatlan csak egyikőjük külön vagyonán került megvásárlásra   és ezért kérik a Földhivatalt a tulajdonjog kiigazítására az 1 /1–ed  tulajdon jog bejegyzésére.

Ingatlan tulajdoni jogának rendezése

Share Button

Kevesen tudják, hogy ha egy adásvételi szerződést az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, annak jogi sorsa még bármikor megváltoztatható. A változás kivitelezése csak a szerződő feleken múlik.

Például az adásvételi szerződés utólag közös megegyezéssel felbontható. A felbontás egyfelől azzal jár, hogy az eredeti állapotot kell a feleknek visszaállítani, másfelől hogy a szerzéssel kapcsolatosan megfizetett illetéket visszaigényelhetik  az elévülési 5 éven belül.

Előfordulhat olyan eset  is, hogy az ajándékozó – mert létfenntartásához szükséges vagy mert meghiúsult az a feltétel amiért az ajándékot adta – visszaköveteli az ajándékot. Házastársak esetén gyakori hogy  egy ingatlanra a házastársak között csak egyik van tulajdonosként bejegyezve . Közös akarattal és ügyvédi okirattal illetékmentesen bármikor bejegyezhető a másik is . Ezt hívjuk tulajdonjog rendezésnek.

Ugyanez igaz fordítva is: ha mindkét fél tulajdoni joga szerepel az ingatlan- nyilvántartásban, bármikor köthetnek a felek olyan tartalmú megállapodást, hogy csak egyikőjük legyen bejegyzett tulajdonos, például mert kifejezetten csak az egyikőjük különvagyonából vásárolták az ingatlant.

Fontos tudni, ha házastársak közül valamelyikőjük tulajdonában lévő telekre építenek a felek vagy ezen telken álló házhoz hozzáépítenek, úgy közös tulajdon keletkezik.

Ennek ellenére csak a telek tulajdonos nevén van nyilvántartva az ingatlan a földhivatalba. Az ilyen ráépítés követően javasolt, hogy a közös tulajdont és annak mértékét a felek ügyvédi okiratban  rendezzék, a tulajdoni hányadokat a valóságnak megfelelően állapítsák meg.

Ezen okirattal kerülnek bejegyzésre a helyes tulajdoni arányok. Jó hír, hogy az ilyen jellegű tulajdonszerzések után vagyonszerzési illeték nem kell fizetni, hiszen a tulajdonjog rendezéssel a bejegyző fél azt kapja, ami amúgy is az övé volt, vagyonszerzés nem történik.

Szükséges-e ügyvéd közreműködése az ingatlan adásvételhez?

Share Button

Szükséges-e ügyvéd közreműködése az ingatlan adásvételhez?

A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a nyilatkozatot tevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

A magánokiratok esetében nem érvényes az a korábbi rendelkezés, amely szerint, ha az okiratot a szerződő felek végig saját kezűen írták, és írták alá, akkor tanúk nélkül is alkalmas bejegyzésre, illetve ha nem az aláíró írta az okiratot, akkor két tanú tanúsíthatja, hogy a jogosult az okiratot előttük írta alá, vagy az aláírást előttük sajátjaként ismerte el.

Idegen nyelven írt okirathoz hiteles magyar nyelvű fordítást is csatolni kell.

Külföldön kiállított okiraton az aláírást a magyar – vagy a magyar érdekeket ellátó – külképviseleti szervvel, illetve arra jogosult más szervvel kell hitelesíttetni.

Hitelesítés hiányában az okirat elfogadásáról az Igazságügyi Minisztérium dönt.

30 / 30 oldal« Első...1020...2627282930