Ingatlanjog címkével jelölt bejegyzések

Kivonható-e a művelés alól a felépítménnyel rendelkező zártkerti ingatlan?

2015-10-04Az ingatlanszerzés alapvető szabályai, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol2015 évi XLIV évi törvény, 2015 évi XLIV évi törvény végrehajtási rendelet, Földforgalmi Törvény, Ingatlanjog, kivett ingatlan, kivett zártkerti lakóház adásvétele, új földforgalmi törvény

Rendelkezem egy zártkerttel, amin egy kb. 16 m2 és egy kb. 10nm építmény van. 15 éve vásároltam a telket az építmények már akkor is rajta álltak.

A 2015 évi XLIV évi törvény 2015 áprilisában ugyan már rendelkezett arról, hogy a gazdasági épületet tartalmazó zártkertek tulajdonosai az ingatlanukról az aranykoronát ingyenesen töröltethetik – vonatozik-e ez a kitétel a vásárolt telkemre?

A hivatkozott törvény minden olyan zártkertre vonatkozik, amelyen felépítmény áll, és a felépítmény, pl. gazdasági épületként a z ingatlan tulajdoni lapjára fel van tüntetve, továbbá aranykorona van rajta.

A törvény „kivett” zártkertként engedi -2016.12.31-ig- a tulajdonosnak átminősíttetni az ingatlant, mely által az a belterületi ingatlannal azonos jogállású lesz.

Ezen törvény végrehajtási rendelete még nem jelent meg, Fontos tudni, hogy a végrehajtási rendelet hatályba lépését követően lesz csak jogi lehetőség arra, hogy az Ön ingatlanából kivett zártkert legyen, mely által az ingatlan kikerül a földforgalmi törvény hatálya alól.

Milyen módon bonyolítható le a családon belüli ajándékozás, és milyen adóterhekkel jár?

2015-10-04Ajándékozás, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolajándékozás, családon belüli ajándékozás, illetékmentesség, Ingatlanjog, SZJA mentes

Egy lakótelepi lakást szeretnék a fiamnak ajándékozni amelynek fele az enyém a másik fele a két fiamé egyenlő részben. Az egyik már saját otthonnal rendelkezik és lemond a testvére részére én ugyan ezt szeretném hiszen ő lakik ott a családjával . Mit kell tenni ilyen esetben és mennyi adót, illetve illetéket kell fizetni ?

Ügyvéd vagy közjegyző előtt aláírt ajándékozási szerződéssel tudja az ingatlan felét fiára ajándékozni.

Mivel közeli hozzátartozók között jön létre az ajándékozási szerződés, ezért sem Önnek, sem fiának-az okiratszerkesztés díján és a 6600 Ft földhivatali illeték megfizetésén túl- semmit nem kell fizetnie a magyar államnak, mert az ajándékozás az Önök esetében illetékmentes és jövedelemadó mentes.

Milyen szja fizetési kötelezettségem van ajándékba kapott lakóingatlan 5 éven túli eladása esetén?

2015-10-01Adójog, Jövedelemadó, Ügyvéd válaszoladófizetési kötelezettség, adójog, adómentesség, ajándékozás, Ingatlanjog, SZJA fizetési kötelezettség, SZJA mentes

2015 elején ajándékozás útján lettem egy lakóingatlan tulajdonosa. Ha a lakást egy éven belül eladom, és egy nagyobb értékű lakást veszek, mi a fizetési kötelességem ?

Ha 5 év birtoklás után adom el ugyanezt az ingatlant, akkor az eladási ár után van-e fizetési kötelezettségem?

5 éven túli tulajdonlás a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget kizárja lakóingatlan esetében, ha a lakóingatlan tovább eladásra kerül.

Ha 5 éven belül történik az adásvétel, az eladási ár 25 %-a –mint jövedelem- szja köteles.

Fontos tudni, hogy az adófizetési kötelezettségnél jelentősége van annak, hogy a vételtől számított hányadik évben történik az eladás, ugyanis ha az első évben, akkor a teljes 25 % adózik 16 %-kal, míg a második évben csak a jövedelem 90 %-a, a harmadik évben 60 %-a, a 4. évben 30 %-a .

Le lehet-e mondani a tulajdoni jogról?

2015-09-22Ingatlanjog, Tulajdonjog rendezés, Ügyvéd válaszoladásvétel, ajándékozás, ajándékozási illeték, Ingatlanjog, tulajdoni jog, tulajdonjog rendezés, tulajdonközösség, tulajdonközösség megszüntetése

13 éve elváltam és van egy közös lakóingatlanunk a volt feleségemmel, de én teljes mértékben le szeretnék mondani a tulajdoni jogról. Hogy tehetném ezt meg?

Ingatlanra fennálló tulajdonközösség esetén a tulajdonostárs a tulajdoni jogáról nem mondhat le a másik javára. Lehetősége van azonban arra, hogy a tulajdoni hányadát elajándékozza vagy eladja.

Az első esetben a másik tulajdonostárs 9 % ajándékozási illetéket fizet míg a második esetben az illeték mértéke 4 %.

További lehetőségük, hogy egymás között ún. tulajdonjog rendezést tegyenek. Mindhárom ügyvéd vagy közjegyző által készített okirattal lehetséges, melyet az illetékes földhivatalhoz is be kell nyújtani.

Földcsere külföldiek között – földművesnek kell-e lenni?

2015-09-22Ingatlanjog, Külterületi ingatlanok értékesítése, Ügyvéd válaszolaz új Földtörvény, földterület, földtörvény, ingatlan csere, Ingatlanjog, termőföld törvény, új földforgalmi törvény, új földtörvény

Azt szeretném kérdezni, hogy a földtörvény értelmében a csere lebonyolításához is földművesnek kell -e lenni?

A föld tulajdonjogát magyar magánszemély és tagállami állampolgár szerezheti meg. A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.

A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy ha a cserepartnerek egyike helyben lakónak minősül, vagy egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

A csere estében tehát ha az 1 HA alatti szabály be van tartva, akkor nem kell földművesnek lenni, viszont 1 HA fölött igen.

Milyen módon szerezhető meg egy osztatlan közös tulajdoni rész kifüggesztés nélkül?

2015-09-22Ingatlanjog, Külterületi ingatlanok értékesítése, Ügyvéd válaszolaz új Földtörvény, földtörvény, Ingatlanjog, kifüggesztés elkerülése, kifüggesztés nélkül, osztatlan közös tulajdon, osztatlan közös tulajdon megszüntetése, termőföld adásvétel, tulajdonostárs, új földforgalmi törvény, új földtörvény

Osztatlan közös tulajdonban van 6 testvér területe, mely szántó. Egy testvér meghalt, akinek a részét 5.000 m2-t már 10 éve én használom, mert Ő Angliában élt életvitelszerűen.

Halála után a területet 3 Angliában élő gyermeke örökölte. Ezt a területet milyen módon tudnám megvenni, hogy ne kelljen kifüggeszteni?

Ezt a bekerített szántó területet szüleinktől örököltük,apám már 27 éve mindenkinek kijelölte a saját részét és azt úgy használjuk azóta is.

Kifüggesztés és jóváhagyás nélküli ügylet csak közeli hozzátartozók között jöhet létre, pl. ajándékozással, adásvétellel. A legutolsó ilyen közeli hozzátartozó a testvér, testvér gyereke viszont nem.

Osztatlan közös tulajdon teljes megszüntetése esetén van még lehetőség adásvétellel olyan szerződést kötni, amelyet nem kell kifüggeszteni, jóváhagyatni. Ebben az esetben fontos tudni, hogy a vevőnek tulajdonostársnak kell lennie és a vétellel 1 /1-ed tulajdoni hányada kell, hogy kialakuljon.

Mikor van szja fizetési kötelezettség lakás eladása esetén?

2015-09-12Adójog, Jövedelemadó, Ügyvéd válaszoladásvétel, adómentesség, Ingatlanjog, SZJA fizetés, SZJA fizetési kötelezettség

Lányom 2014 aug 01-én vettem egy öröklakást. 2019 júl 11.-én eladtam. Kell-e adót fizetnem ?

Öröklakás eladása esetén – ha annak szerzésétől számítva 5 év már eltelt – nem kell személyi jövedelemadót fizetni, még akkor sem, ha van pozitív értékkülönbözet az eladási és a vételi ár között.

Kötelezheti-e a haszonélvező a tulajdonost az ingatlan elhagyására?

2015-09-10Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolhaszonélvezet, haszonélvezeti jog, Ingatlanjog

Édesanyám 50%-ban, én a testvéremmel 25-25%-ban vagyunk tulajdonosai egy ingatlannak, amely édesanyám haszonélvezetével terhelt.

Édesanyám gondnokság alatt áll én külföldön élek, vele testvérem él együtt, aki 3 éve nem dolgozik. A lakás minden költségét a gondnok fizeti. Testvérem több alkalommal kiadta az ingatlan felső szintjét albérletbe, de a lakás fenntartásához az abból kapott bérleti díjból sem járult hozzá.

Az elmúlt években a testvéremnek agresszív a viselkedése. Édesanyám a nyaralónkba menekült, amely azonban nem téliesített, így ott a hidegebb időszakban nem maradhat.

Van-e lehetőség arra, hogy a testvéremet kötelezzék az ingatlan elhagyására?

A haszonélvezeti jog alapján az ingatlan birtoklásának és használatának joga édesanyát illeti az Önök tulajdoni hányadán. Az ingatlan felét édesanya a tulajdoni joga alapján használhatja. Édesanya érdekeit kirendelt gondnoka képviseli, ezért a kirendelt gondnoknak az illetékes jegyzőnél kell édesanya jogait érvényesítenie és az ingatlan jogos használatát ezáltal visszaszereznie – édesanyja javára.

Eladható-e a lakás, ha a tulajdonoson kívül mások is be vannak oda jelentkezve?

2015-09-10Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszoladásvétel, Ingatlanjog

A jegyesemmel a szüleimnél lakunk egy kertes házban most várjuk a kisbabánkat, de a szüleim el akarják adni a házat.

Egyelőre nem állunk úgy hogy lakást vegyünk. Eladhatják e a házat a beleegyezésem nélkül is vagy van beleszólásom a dologba ha én is ide vagyok bejelentve ?

Ha egy ingatlan a tulajdonosán kívül más által is lakott, attól még az ingatlan eladható. Az eladó a vevő felé szavatol, hogy az ingatlan birtokba vehető, per, teher és igénymentes.

A lakottság azaz az oda bejelentkezett hozzátartozó megléte nehezíti az ingatlan eladását, hiszen az eladó maradéktalanul nem tud eleget tenni szavatossági kötelezettségének. Ezért számolniuk kell azzal, hogy a szülők az Önök elköltözése végett megteszik a megfelelő lépéseket pl. a kényszerkijelentést.

Ki köteles viselni az örökölt ingatlan költségeit: a tulajdonosok, vagy a haszonélvező?

2015-09-10Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolhaszonélvezet, Ingatlanjog, tulajdonjog

Édesanyám ajándékozás útján rám íratta a szüleitől örökölt ingatlanból rá eső 3/4 részét, 1/4 rész a nagybátyám tulajdonát képezi.

Átíráskor édesanyám haszonélvezetet tetetett a házra, a házban senki nem lakik viszont közüzemi alapdíjak rendszeresen vannak (villany ,víz,gáz,hulladék). Ezeket évek óta fizetem, holott a gáz nem is az én nevemen van hanem még nagyapámén aki még nagyanyám előtt hunyt el.

Édesanyám jár a házhoz rendszeresen, tavaly a kertet is kiadta művelésre. Én elköltöztem a településről is közben, így a fűnyírás és egyéb ház körüli teendők számomra igen költségesek lettek és nehezen megoldhatóak, viszont édesanyám szerint minden az én kötelezettségem.

Azt hallottam, hogy a haszonélvező dolga lenne mint a közüzemi számlák fizetése mint a terület rendben tartása ha él a jogaival.

Kinek a kötelezettsége ebben a helyzetben az alapdíjak fizetése és a tisztán tartás ? Évek óta csak fizetek mindent, a rendszeres költségek számomra jelentősek és közben lehet nem is az én kötelezettségem az egész?

A haszonélvezeti jog erősebb a tulajdonjognál az ingatlan birtoklása és használata tekintetében. Ezért az ingatlan 3/ 4-ed része vonatkozásába a haszonélvezőt még 1/ 4-ed vonatkozásában a tulajdonos nagybácsit terhelik jogilag az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségek, ide értve a közüzemi költségeket, a karbantartási (fűnyírási) költségeket, de nem ide értve az ingatlan helyi adóját.

Ön mint tulajdonos az ingatlant eladhatja akár részben, vagy nagybácsival együtt egészben-haszonélvezeti joggal terhelten.

Az eladásban a haszonélvező is részt vehet haszonélvezeti jog eladóként . Ebben az esetben a haszonélvezőt megilleti a vételárból a haszonélvezeti jog ellenértéke ( Illeték Törvény 72. §).

Ha nem tudnak megegyezni az ingatlan közös értékesítésében, akkor bíróságtól lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését. Végső soron a bíróság árverés útján szünteti meg a közös tulajdont, melynek során a befolyó vételárat osztja szét a tulajdonos társak és a haszonélvezők között.

5 / 30 oldal« Első «...3 456 7...10 20 30...»Utolsó »

Kérdése van?

Írjon nekem

+36 84/ 314-640

+36 30/ 641-3502