Elajándékoztam a fiamnak a lakásomat, haszonélvezeti jog kikötésével. Most úgy néz ki értékesítenünk kell a lakást. Kérdésem még az volna, hogy van-e valamilyen akadálya visszaajándékozásnak (1 éven belül).
Ajándékozás esetén az eredeti állapot helyreállítására az ajándékozási szerződés felbontása a legmegfelelőbb jogi forma. Ekkor a Földhivatal visszajegyzi az eredeti tulajdonost az ingatlan tulajdoni lapjára.
2014 ben öröklési szerződéssel örököltem egy családi házat ami után megfizettem a vagyonszerzési adót. 17 millióra értékelték az eljárás során és az után fizettem. 2015-ben eladtam az ingatlant 13 millióért.
Az érdekelne, hogy kell e bármilyen illetéket vagy adót fizetnem ha nem vásárolok ingatlant és a pénzt megtartom.
Illetéket vagyonszerzéskor kell fizetni. Ingatlan eladása esetén jövedelemadót de csak akkor ha van az eladásból származóan jövedelem. Mivel az Ön esetében nincs ezért semmit sem kell tennie, fizetnie.
Testvéremmel 6 évvel ezelőtt örököltük a szüleink házát. Most el szeretnénk adni 4500000 Ft ért. Be kell -e ezt vallanunk az adóhatóság felé? Kell -e nekünk adót vagy illetéket fizetni ezután? Ha igen akkor akkor ennek mennyi az értéke körülbelül ?
6 éve örökölt lakóház értékesítését sem bevallani kell és személyi jövedelemadót sem kell az eladás után fizetni – függetlenül attól hogy az öröklési értéknél többért került eladásra az ingatlan.
3 testvér fél éve örökölt 8,7 Aranykorona értékű földet, melyet még nem mértek ki, nem használják. Eladásra került 3×100000.-Ft.-ért 2013.februárban. Az adásvétel adó és illetékmentes-e? Sógorom súlyos beteg, még éltében ugyanakkor eladott 600000.-Ft értékű aranykorona értéket. Adóznia kell-e utána?
Személyi jövedelem adót akkor kell fizetni ha az eladott föld értéke azaz a hagyatéki eljárásban megjelölt érték és az adásvételi szerződésben írt vételár között van pozitív különbség. Ha van : az adó mértéke 16 % de csak a különbözet után kell fizetni. Ebből is levonható pl a közjegyző örökölt földre eső díja,az adásvételi okiratszerkesztés ügyvédi díja.
Kivétel az adózás alól ha a termőföld eladása olyan személy részére történik aki állattenyésztést folytató regisztrációs számmal rendelkező mezőgazdasági termelő. Ez utóbbi esetben a vevőt illetékmentesség is megilleti.
Szeretném 2002-ben vásárolt nyaralómat eladni. Milyen fizetési kötelezettségem van eladás esetén az adóhivatal felé?
Nyaraló esetében az un. adómentes eladáshoz 15 évnek kell eltelnie.
Általában az eladási ár magasabb, mint amennyiért vásárolunk. Ezért 15 éven belül eladás esetén a különbözet után 16 % mértékű személyi jövedelemadót kell fizetni mely a vásárlás évét követő hatodik évtől évente 10 %-kal csökkenthető.
Férjemmel közös 50-50%-os tulajdonrészű (panel) ingatlanunk van. Férjem nevemre szeretné iratni 50%-át tehát 100%-os tulajonos lennék. Azt megtaláltam az illetéktörvényben hogy ajándékozási illetéket nem kell fieztnünk.
A kérdés az lenne hogy ebben az esetben van e SZJA fizetési illetve egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségem, vagy csak abban az esetben ha az ajándékba kapott ingatlanrészt eladom. Az SZJA törvény e paragrafusa kifogott rajtam.
Jövedelemadót csak akkor fizet ha eladja az ingatlant. A vételár 25 % -a lesz az adó alapja és a mértéke : 16 %
Lakóház esetében ha 5 év eltelik az ajándékozás után – nem kell SZJA-t fizetnie.
Édesapám halála (2012) után testvéremmel örököltünk egy ingatlant, amelyet 2013.-ban a hagyatéki leltárban 1 millió forint összértékben jelöltek meg.
2013.-ban ezt az ingatlant eladtuk 1 millió forintért. Kérdéseim a következők lennének: Be kell vallanom az eladást?
Fizetnünk kell adót az eladás után? Ezt hogyan szerepeltessük a bevallásban ha kell vagy nem kell fizetni adót, de bevallási kötelezettségünk van.
Mivel nem származott jövedelem az eladásból, ezért sem bevallási, sem fizetési kötelezettség nincs.
2001-ben kertet vásároltam 300 e Ft értékben, amit 2013-ban értékesítettem 1,5 M Ft-ért. Mennyi adó terhel?
Azt olvastam, hogy az eladástól számítva visszafelé a 6. évtől évente 10 %-kal csökkenteni lehet a szerzett összeget.
Ez alapján lehetséges, hogy 36 e Ft után kell adóznom? És az mennyi lenne?
Kérdezem továbbá, hogy ezt a jövedelmet be lehet-e vallani az egyszerűsített nyomtatványon (1353), vagy más fajta kell hozzá?
Az alábbi linken található kalkulátor szerint 96.000.-ft a fizetendő adó, melyet az értékesítés évét követő év május 20-ig kell megfizetni és a vonatkozó SZJA bevallásba feltűntetni.
http://adozona.hu/Kalkulatorok/Ingatlanado_kalkulator_C325U1″ href=”http://adozona.hu/Kalkulatorok/Ingatlanado_kalkulator_C325U1″>http://adozona.hu/Kalkulatorok/Ingatlanado_kalkulator_C325U1
Tudomásomra jutott, hogy szülőfalumban van egy termőföld, (osztatlan közös tulajdonban) amely engem illet.
A fellelhető régi okmányokból most kiderítettem, hogy édesapám a bátyjától – aki tsz tag volt – földet örökölt. Nagybátyám 1974-ben hunyt el, édesapám pedig 1984-ben. Édesapám nem volt tsz tag.
Az ő halála után felvett hagyatéki leltárban valami oknál fogva nem szerepelt ez a földterület, amely akkor tsz külön lapon volt nyilvántartva.
Később, 1997-ben, (mely feltehetően a tsz-ek megszűnésének időpontja) valamiféle földrendezés kapcsán egy másik táblában kapott – az akkor már régen elhunyt – édesapám egy ennek megfelelő AK-ú terület, amely most a földhivatali nyilvántartásban is szerepel. Viszont örökös után nem történt nyomozás.
Kb. 1 hónapja felvetettem a póthagyatékot, mely most már a közjegyzőnél van, és most várom a folytatást.
Miután a földterület a nevemre kerül, eladom azt. Kb. 30 tulajdonostárs van. Eladás esetén nekem kell kiméretni? (az én költségem lenne?) Vevőként már jelentkezett az a Kft, – mely a korábbi Tsz jogutódja, amely feltehetően eddig használta – hogy megvásárolja.
Ebben az esetben illetékkötelezettségem van –e, mivel a termőföld most jön a nevemre, viszont az örökhagyó halálának napja 1984. januárjában volt?
Továbbá, ha eladom a Kft-nek (az egykori tsz jogutódjának) és az ellenértékét lakásba fektetem, az adózásom hogyan alakulna? Hogyan alakulna mindkettő, ha az idén lezajlik az átírás és az eladás, vagy ha jövőre, tekintettel az új földtörvényre?
Önnek öröklési illetéket fizetnie nem kell, mert egyenes ági rokontól örököl.
Önálló földrészlet kialakítására csak akkor van mód, ha az eléri a tulajdoni hányadrész alapján számított 3 ezer négyzetmétert. A vevőként már jelentkezett Kft – mely a korábbi Tsz jogutódja, aki eddig is használta földet – az ingatlant annak ismert és jelenlegi állapotában vásárolja meg.
Az öröklési érték (hagyatéki eljárásban kiállított adó –és értékbizonyítványban megállapított érték) és az eladási ár közötti különbözet 16 % -át kell – fő szabályként – jövedelemadóként megfizetni az eladás évét követő év május 20. napjáig. Amennyiben a vevő Kft az adójogszabályoknak megfelelő nyilatkozatot tesz , Önnek az eladás után jövedelemadó fizetési kötelezettsége sem keletkezik.
Tájékoztatom, hogy megszűnt az a jogi lehetőség, hogy a kapott vételár lakóház vételárába adómentesen „beforgatható” – ez korábban is csak lakó ingatlanok egy éven belüli eladása és vétele esetében volt lehetséges.
A párom 2010 – ben vásárolt egy lakást, mely teljes mértékben az Ő tulajdonában van jelenleg.
Sajnos úgy alakult, hogy a lakásfelújítására szánt összeget másra kellett fordítanunk. Mivel a Párom akkor éppen a próbaidejét töltötte a munkahelyén, nem volt hitelképes, így a felújításra én vettem fel személyi hitelt.
A kérdésem az, hogy a párom eladhatja -e adásvételi szerződés keretében a lakás egy részét nekem a hitel fejében? És kell -e neki adót / illetéket fizetni?
Illetékmentes házastársi/élettársi tulajdonjog rendezés megfelelő lehet a probléma megoldására, ha az ingatlan vásárlásakor már házastársak/élettársak voltak és az ingatlan vásárlása – pénzügyileg – közös szerzemény volt.
Fontos tudnia, hogy adásvételi szerződés csak vételár tényleges megfizetése esetén köthető.
Ebben az esetben a Vevőnek vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, melynek mértéke 4 % .
Az eladó akkor fizet csak jövedelemadót ha a szerzéskori értékhez képest magasabb vételár ellenében ad el. Ekkor a jövedelemadó mértéke: a különbözeti érték 16 % -a.
