köteles rész címkével jelölt bejegyzések

Elajándékozott ingatlanra érvényesíthető-e a köteles rész?

Share Button

Örököltem 50-50%-ban a húgommal egy házat. A férje teljes befolyása alatt áll, olyan dolgokat megcsináltak, ami felborzolja az idegeket. Ha felkeresem még csak nem is válaszol. Szeretném eladni a közös ingatlant, ő nem, de még csak nem is nyilatkozik.

A rezsi költségek jönnek, azt sem akarja fizetni. Mit tehetek? Olvastam, hogy van lehetőség az örökölt közös ingatlan megszüntetésére.

Mi ennek a módja (nem tudom a fél részt kifizetni…)? Ha az én részemet el akarom adni, vagy netán lenne aki megvenné, abba bele kell-e egyeznie a testvéremnek?

Ha pert indítok mennyi időbe telik? A másik pedig, hogy az idős szülő az idősebbik gyerekének ajándékozta a tulajdonában lévő házat, úgy hogy a fiatalabb gyermek nem is tudott róla. Olvastunk hogy van köteles rész.

Egy kb. 20M háznál, mi lenne a köteles rész? A hagyatéki eljárást követően az idősebbik gyereknek maximum mennyi idő múlva kell kifizetni a fiatalabb gyereket, ill. a fiatalabbnak van-e joga a házban lenni addig amíg nincs kifizetve, egyáltalán milyen joga van?

Ha van vevő a fél ingatlanára Ön azt eladhatja, de a tulajdonostársának elővásárlási joga van. A köteles részt a hagyatéki eljárás során lehet érvényesíteni ha az ajándékozás esetén az örökhagyó halála és az ajándékozás között 10 év még nem telt el.

A hagyatéki végzés minden esetben rendelkezik a igényelt köteles rész megtérítéséről, annak mértékéről,  módjáról.

Fontos tudni, ha az ajándékozás miatt nincs hagyaték a köteles rész csak bírói úton érvényesíthető.

Mi jogosítja fel köteles rész igényre a házasságon kívül született vér szerinti gyermeket?

Share Button

Édesapámnak házasságon kívül született egy gyermeke, akivel kapcsolatot nem tartunk. Édesapám a gyermeket elismerte apasági nyilatkozattal. Kapcsoltunk nincs, nem volt.

Apukám 2019 februárjában ingatlan tulajdonjog átruházásával 1/2ed házat átruházta anyukámra, az ingatlan másik felét anyukám adásvételi szerződéssel vette meg.

2007-ben anyukám adásvételi szerződéssel (édesapjától örökölt ingatlan eladásából) megvásárolt egy másik ingatlant apukámtól, 2006-ban pedig földet vásárolt meg apukámtól.

A kérdésem a következő lenne: ha édesapám elhalálozna, házasságon kívül született gyermeke köteles részre való igényt nyújthat-e be a felsoroltak alapján az ingatlanok után?

Köteles rész végrendelet esetében merülhet fel, akkor, ha örökhagyó végrendelettel nem a törvényes örökösre hagyja a vagyonát. Köteles rész igény csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illetheti meg.

A kérdésben végrendeletről nincs szó, ezért a köteles rész igény fogalmilag kizárt. A vér szerinti gyermek szülője elhalálozása esetén törvényes örökös, feltéve, ha van örökhagyó után hagyaték.

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék a törvényes örököst köteles rész igény előterjesztésére jogosíthatja fel.

Igényt tarthat-e a köteles részre a testvér, aki nem részesült az elajándékozott ingatlanból?

Share Button

A kérdésem az lenne,hogy párom édesapja 2019.-ben páromnak ajándékozta 20M forintot érő ingatlanát, amelyben haláláig haszonélvezeti joga van. Földhivatalban párom nevére is került az ingatlan.

Édesapja halálos beteg, gondozását párom vállalta, emiatt is döntött úgy az apja,hogy neki adja a lakást. Páromnak van egy bátyja ő nem foglalkozik vele nem tartják édesapjával a kapcsolatot. A köteles rész jár neki? Hogy lehet őt a köteles részből is kizárni?

A vonatkozó tulajdoni lap ismeretének hiányában általában elmondható, hogy örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ingatlan ajándékozás esetén köteles igényt érvényesíthet a másik örökös ha az ajándékot kizárólag testvére kapta.

Mivel az ajándékozás már megtörtént, így az ajándékozás tárgyát képező  ingatlan esetében  a köteles rész igénylésétől csak az arra jogosult tekinthet el.

Ezen nyilatkozatát a hagyatéki eljárásban teheti meg, ugyanis a köteles rész nem jár automatikusan, arról az arra jogosult dönt, hogy igényli e vagy sem.

Jár-e köteles rész 2 éven túl kötött öröklési szerződés után?

Share Button

Édesanyám 2018 januárjában közjegyző előtt öröklési szerződést kötött a testvéremmel, melyben havi 60.000.-Ft gondozási díj, valamint halála esetén temetése ellenében minden ingó és ingatlan vagyonát testvéremre mint általános örökösre hagy.

2020 májusában édesanyám elhunyt, testvérem el temettette, de a szerződésről csak a hagyatéki eljárás alatt értesültem, oly módon, hogy én kerestem meg az illetékes önkormányzat hagyatéki osztályát, ahonnan tájékoztattak , hogy melyik közjegyző intézi a hagyatéki eljárást.

Majd a közjegyzőt felkeresve értesültem arról, hogy a bizonyos öröklési szerződés letétbe van helyezve nála.

Kérdésem az lenne , hogy a szerződésben nem szereplek örökösként ebben az esetben jár-e köteles rész nekem? Azt nekem kell kérni? Esetleg bírósághoz kell fordulnom? Az öröklési szerződésről kértem másolatot a közjegyzőtől a másolaton nem szerepel csak a közjegyző aláírása sem édesanyámé sem testvéremé nincs , a szerződés 3 oldalas a közjegyző aláírása csak az utolsó oldalon szerepel, ez így érvényes?

Az új Ptk. szerint, ha egy adott öröklési szerződés  érvényesen megköttetett és legalább 2 évig hatályában fennáll az örökhagyó után egyedüli örökös az eltartó.

Mivel közjegyző által készített a szerződés azaz közokiratban foglalt így érvényes, jogalappal bírósággal nem támadható és mivel 2 év is eltelt annak megkötése óta és tekintettel arra, hogy örökhagyó minden ingó és ingatlan vagyonára szól így köteles rész nem jár az örökösnek.

Az öröklési szerződés  a végrendelkezés egyik fajtája melyben foglalt tartás ellenérték fejében történik, így az eltartó 4% vagyonszerzési illetéket fizet a hagyaték átadását követően. Az öröklési szerződés az ingatlan tulajdoni lapjára is fel van jegyezve tartási jog címen.

Vér szerinti gyereket elvált szülő után mi illeti meg?

Share Button

Édesapám és Édesanyám, Kb.15 éve elváltak Én azóta is az Édesanyámmal élek egy háztartásban, az Apám elköltözött és egy másik élettársi kapcsolatot hozott létre,válásukat korrekten rendezték ! Esetleges,halála után én még utána köteles részt igényelhetek-e ?

Köteles rész csak végrendelet esetében merülhet fel. Egyenes ági rokonok között törvényes öröklés a fő szabály. Tehát ha édesapa meghal Ön mint vér szerinti gyermek örököse lesz – ha van örökség/hagyaték. Ha apa végrendelete miatt Ön nem örökölhet, akkor tarthat köteles részre igényt, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a.

Érvényesíthető-e feltételekhez kötött végrendelkezés?

Share Button

1 Hogyan tudok végrendelkezni kiskorú,külföldön született és ott élő unokám részére magánvagyonomból, amit én örököltem édesapámtól és nagynénémtől úgy hogy férjem-fiam-lányom részére ne keljen kötelesrészt fizetni?

Fent nevezettek nyilatkozattal lemondhatnak-e a köteles részről amit a végrendelethez csatolok.

2 Kiköthetem-e a végrendeletben hogy az örökséget unokám csak nagykorúságát követően kapja meg ill.ha nem éri meg a nagykorúságot akkor az örökség visszaszálljon a helyettes örökösökre, fiamra (unokám édesapja)és a lányomra(unokám nagynénje) 1/2-‘/2 arányban?

3 Kiköthetem e azt is hogy mivel az örökség magánvagyonom és azt szeretném ha az a családunkban maradna, ha a fiam az unokám nagykorúsága előtt elhalálozik akkor helyettes örökös a lányom legyen 1/1 arányban, ill.ha a fiam elválik a menyemtől és az unokám a menyemhez kerül akkor a helyettes örökösök a fiam és a lányom legyen 1/2-1/2 arányban tehát ne kerüljön az örökség a menyemhez ill.annak családjába?

A végrendeletben az örökhagyó kifejezetten örökösévé nevez valakit például a unokát, minden ingó és ingatlan vagyona tekintetében és a törvényes örökösökről említést sem tesz.

Ez a hallgatólagos kizárás esete melynél a törvényes örökösök köteles részre tarthatnak igényt.

Fontos tudni, hogy az örökösök örökhagyóval kötendő kétoldalú megállapodással lemondhatnak az öröklésükről  sőt a köteles részről is.

Az  örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen.

 

Meddig igényelhető a köteles rész?

Share Button

Bátyámnak van egy lakása, amit anyukámtól örököltünk, és kifizetett belőle engem. Nagyon nehéz anyagi helyzetben van, nem tudja fizetni a rezsit.  Szeretné, ha én a rezsijét fizetném, cserében nekem ajándékozná a lakást.

Kérdésem: mivel nem vált még törvényesen el, és ott a fia, ha esetleg meghal, követelhetnek-e köteles részt? Illetve ha igen, létezik-e olyan szerződés, amelyben lemondanak az örökségről? A fia közölte, nem érdekli a lakás, nem hajlandó támogatni sem, de ha arra kerül a sor, valószínűleg követelőzne.

Illetve ha jogot tarthat rá, figyelembe veszik azt, hogy én havi 40 ezer forinttal támogatom? ez levonódik az örökség mértékéből?

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékozása esetén  a törvényes örökösök köteles részt igényelhetnek.

Mivel úgyis Ön gondoskodik testvéréről jobb megoldásnak tűnik ha eltartási szerződést kötne a bátyjával, mely szerződés ha legalább 2 évig fennáll, a köteles rész igényt kizárja.

Mi képezi a köteles rész alapját?

Share Button

Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy jól értelmezem-e a köteles rész igényelhetőségét érvényes végrendelet esetén. Ha a végrendeletemben 1/3 részt hagyok az egyetlen törvényes örökösömre a fiamra és a többi 2/3 részt másra (szülő, testvér vagy élettárs) hagyom akkor a gyerekem nyújthat-e be kötelesrészre igényt arra az ingatlan résztulajdonra amit 5 éve édesanyámnak ajándékoztam?

Számít ilyen esetben az érték? Az ingatlanrész értéke 6 millió volt, ennek az 1/3 lehetne kötelesrész (2 millió), de a jelenlegi vagyonom csupán egy értékpapírszámla 3 millió forint értékben, emiatt csak 1 milliót kapna a törvényes örökös a végrendeletem miatt.

Ha valakit nem zárnak ki a végrendeletből és megkapja a vagyonból legalább a kötelesrésszel megegyező örökséget, akkor már nem nyújthat be kötelesrészre igényt?

Végrendelet esetén a törvényes örökös köteles részre jogosultsága azt jelenti, hogy  mindabból, amelyet a végrendelet miatt nem örökölhet, igényelhet köteles részt. Ide tartozik a 10 éven belül örökhagyó által tett ajándék is.

 

Melyik ptk.-t kell alapul venni 2012-ben keletkezett ajándékozási szerződés esetén köteles rész vonatkozásában?

Share Button

Édesapám nekem ajándékozott egy házat 2012. szeptember 12-én. Szerencsére a mai napig jó egészségnek Örvend. A kérdésem az lenne hogy a köteles rész tekintetében az új vagy a régi PTK-t kell alkalmazni a fenti dátummal készült ajándékozási szerződés esetén?

Ha a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész mértéke a régi Ptk 665-672 §-it kell alkalmazni azaz a törvényes örökrész 1 / 2-e.

 

Mi a köteles rész alapja? Hogyan lehet hozzá jutni a köteles részhez?

Share Button

Édesapám végrendelkezett, amelyben vagyonát 3 egyenlőre részben elosztotta 2 gyermeke gyermekének és 1 gyermekének javára.

Azt szeretném kérdezni, hogy halála esetén a gyermekek felmenői alapból kapják a köteles részt, vagy csak kérhetik? Amennyiben köteles rész van, azt kérheti a saját gyerekétől, vagy pedig az alap hagyatékból számítják?

A köteles rész akkor jár, ha azt az örökös igényli. A köteles rész abból jár amely törvényes örökrésztől a törvényes örökös a végrendelet által meg lett fosztva.

 

2 / 13 oldal12345...10...Utolsó »