köteles rész címkével jelölt bejegyzések

Hogyan biztosíthatom azt, hogy ne minden gyerekem részesüljön az örökségemből?

Share Button

Négy felnőtt gyerekem van két házasságból. Az első házasságom után elváltam, az ott született két lányommal megromlott a viszony, több mint 10 éve nem beszéltünk, nem találkoztunk.

A jelenlegi feleségemmel az ingatlanunk közös tulajdon és jelzáloggal terhelt. Végtörlesztést tervezünk. A jelzálogjog törlése után pedig azt szeretném, ha csak a két közös gyerekünk örökölné majd az ingatlant és a két korábbi gyerekem ne részesüljön belőle.

Milyen megoldások jöhetnek szóba? Elegendő-e a tulajdonrészemet a feleségemnek, vagy a gyerekeimnek ajándékoznom, vagy milyen módon lehetnek a közös gyerekeink tulajdonosok úgy, hogy halálom után a két másik gyerek semmilyen módon ne követelhessen semmit sem?

Vér szerinti leszármazó csak akkor nem örököl, ha örökhagyó tulajdonában nincs semmilyen hagyatéki tárgy.

Megoldása lehet, hogy vagy a házastárs nevére írják át az Ön tulajdoni hányadát, vagy a mostani házastársával közös gyermekei nevére. Mindkét esetben az eredmény az lesz, hogy elhalálozásakor nem lesz hagyatéki tárgyalás, hagyatékátadás.

Fontos tudni, hogy holtig tartó haszonélvezet is alapítható a tulajdonjog átruházással egyidejűleg az Ön nevére és a haszonélvezet biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom jegyeztethető fel az  ingatlan tulajdoni lapjára.

Mely esetben nem jár köteles rész?

Share Button

Kedves ismerősömnek két örököse van (gyermek), családi viták folyományaként csak egyikre hagyná a vagyonát. Kérdésem az, hogy ajándékozással el lehet-e kerülni azt, hogy a másik örökösnek köteles részt kelljen kifizetni? Vagy csak adás-vétellel? Mennyi a köteles rész, ha túlélő házastárs is van?

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék a másik örököst kötelesrész igénylésére jogosíthatja fel.  A kötelesrész mértéke a törvényes örökrésze 1 / 3-a. Házastárs kötelesrésze csak abban az esetben merülhet fel, ha örökhagyó végrendeletben akként rendelkezik, hogy a házastársa semmit nem örököl, vagy az előbb említett ajándékozási esetben.

Mennyi ideig követelhető köteles rész?

Share Button

Szüleim családi házát ajándékban kaptam meg 2014.januárban.  1/1 tulajdonos lettem és a szülőknek holtig tartó haszonélvezeti joguk van.Mivel van egy bátyám is , aki nem törődök a szüleimmel már vagy 6 éve, sem telefonon, sem személyesen nem érdeklődik felőlük. A kérdésem, jár e neki köteles rész , ha igen mennyi és mikor évül el.Hogyan lehet őt a köteles részből kihagyni?

Az ajándékozástól számított 10 év eltelte után a kötelesrész igényérvényesítési lehetősége elévül, feltéve, hogy az ajándékozó életben van.

Mikor jár a köteles rész?

Share Button

Édesapám másodszor megnősült, első házasságából 3 gyermek született. Apukám feleségére íratta a lakást kb. 5 éve,/házasság előtti szerzés volt/ kérdésem, hogy nekünk hármunknak jár-e a kötelesrész?

Ha édesapja ajándékozással íratta az ingatlant felesége nevére, akkor a halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékot a köteles rész alapjához lehet számíttatni.

Ha édesapja adásvétellel íratta az ingatlant felesége nevére, akkor köteles rész iránti igényt nem érvényesíttethetnek.

Előterjeszthető-e köteles rész igény végrendelet esetén?

Share Button

 Szüleim haláluk esetére végrendeletet írtak, melyben rendelkezésük szerint az unokáim öröklik a tulajdonukat. Ők a lányom gyermekei. Ugyanakkor van egy fiam is, akinek szintén van egy egy lánya. Azt szeretném tudni, hogy ilyenkor mi a helyzet? A fiam teljesen ki van zárva? Szüleimnek én vagyok az egyetlen gyermeke. Ilyenkor nekem milyen jogom van?

Köteles rész mindig azt a törvényes örököst, általában leszármazót illeti, aki a végrendelet miatt nem lehet örökös. Mivel egyik gyermeke unokáit jelölte meg a dédszülő végrendeleti örökösnek, így Ön mint közvetlen leszármazó az , akit kihagytak az öröklésből, ezért a törvényes örökrész 1 / 3-a iránt kötelesrész igényt terjeszthet elő, ha akar.

Öröklési szerződés kötése esetén meddig követelhető a köteles rész?

Share Button

Élettársammal akarok öröklési szerződést kötni, akivel nem hivatalosan, de egy címen élünk együtt. Minden vagyonom ráhagynám, ellátás, gondozás, ápolás fejében. Még dolgozom, van jövedelmem.  A szerződés dátumától számítva a gyerekeim meddig követelhetnek kötelesrészt a vagyonból?

Az öröklési  szerződéskötéstől számított két évnek kell eltelnie ( életben maradnia)hogy gyermekei ne tudjanak követelni élettársától semmi örökrész.

Mely esetben nem nyújtható be köteles rész iránti igény?

Share Button

Édesanyámnak van egy lakása, amit az anyukája hagyott rá és ezt a lakást rám szeretné hagyni, de van egy testvérem is akit kizárna az örökségből. Milyen úton tud rendelkezni hogy ez a lakás csakis az Én tulajdonomba maradjon?

A testvért az ingatlan örökléséből kizárólag kitagadás útján lehet mellőzni végrendelettel.

A kizárás pl., hogy édesanya csak Önnek adja az ingatlant végrendelettel, nem fosztja meg a testvért a köteles rész igényre való jogosultságtól.

Édesanyával köthetnek olyan visszterhes megállapodást, mint pl. az adásvétel, amelynél a testvérnek nem lehet kötelesrész igénye. Fontos tudni, hogy ajándékozás esetén – ha örökhagyó halálát megelőző 10 évben történik –  a testvér köteles részre jogosultsága fennmarad.

Igényelhető-e köteles rész 10 éven túli ajándékozás után?

Share Button

Hárman vagyunk testvérek. Most tudtuk meg (2019.04.28), hogy szüleink a legkisebb testvérünk nevére íratták az ingatlanjukat ajándékozási szerződést kötve vele 1998.07.27 -én. Haláluk esetén húgommal jogosultak vagyunk-e a köteles részre?

A köteles részre jogosultság legalább két előfeltételnek kell megfelelnie: következzék be maga a haláleset, mely alapján megállapítható legyen, hogy nem telt el 10 év örökhagyó halála és az ajándékozás ténye megvalósulása között. Az Ön által írt eset e követelményeknek nem felel meg.

Milyen formában rendelkezhetek arról, ki mennyit kapjon az örökségemből?

Share Button

Férjem halála után, 2 gyermekem és én egyenlő arányban örököltük a házat. Ez eladásra került, majd újat vettem, hasonló feltételekkel.

Mikor ezt is eladtam és újat vettem, egyik gyermekem és én magam is 2-2 millió forinttal egészítettük ki az új ház árát, másik gyermekem ehhez nem járult hozzá.

Közben a viszony is megromlott vele, súlyosan megsértette nővéremet. Írhatok-e olyan végrendeletet, melyben ő csak az eladott ház vételárának ráeső részét örökli, nem pedig azt, amiben jelenleg élek és bizonyítani tudom, hogy másik gyermekem és jómagam 2-2 Mill. Ft-t fizettünk rá a vételkor?

Ha örökhagyó  végrendelkezik és  ezáltal valamely törvényes örökösének  a törvényes örökrészénél kevesebb jut, (vagy nem jut) úgy köteles részre szorítja őt. A köteles rész a törvényes örökrész egyharmada.

 

Hogyan jelenthető be igény örökségre? Hogyan deríthető ki, milyen ingatlan-hagyaték van örökhagyó nevén?

Share Button

Két gyermekem édesapjától 25 éve elváltunk, azóta nincs
is kapcsolat köztünk-köztük, nem fizetett gyerektartást sem. Újra megnősült
és lett két gyermeke, jó módban élnek.

Van -e mód arra, hogy valamilyen nyilvántartásba felvetessem a gyerekeimet, hogyha esetleg elhalálozása esetén lenne hagyaték, a hagyatékfelvételnél ne tagadhassák le a
gyermekeimet. Tisztában vagyok vele, hogy megoldható nyilván, hogy halálakor
ne legyen semmi tulajdonjoga.

Halálesetkor a hagyatéki eljárást bármely örökös megindíthatja. Ha az örökös
feltételezi, hogy ingatlanhagyaték maradt az örökhagyó után – de azok
helyrajzi számát nem ismeri – kérheti a hagyatéki eljárásban eljáró
hatóságot (önkormányzat, közjegyző), hogy az örökhagyó nevére keresve a
Takarnet rendszerből derítse ki, van-e örökhagyó nevén a magyar
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan.  Ha igen, a vér szerinti
gyermek örököl. Ha örökhagyó halála előtt 10 évvel azt örökhagyó
elajándékozta, az ajándékozásból kimaradt vér szerinti gyermek kötelesrészre
jogosult.

4 / 13 oldal« Első...23456...10...Utolsó »