örökhagyó címkével jelölt bejegyzések

Hogyan alakul az öröklési rend gyermekkel nem rendelkező örökhagyó esetében?

Share Button

Férjemmel két éve vagyunk házasok. Férjemnek előző házasságából van egy gyermeke, nekem nincs gyermekem.

Házasság kötésünk előtt férjemnek már volt egy ingatlana, melyben közösen lakunk. Házasságkötésünk előtt közösen vásároltunk egy ingatlant 1/2-1/2 tulajdoni arányban.Házasságkötésünk előtt nekem már volt két ingatlanom (a közösen vásárolt ingatlanon kívül), melyből az egyik a szüleimtől megörökölt ingatlan eladásából származik.

Az én esetemben a legközelebbi hozzátartozóm a testvérem. Kérdésem az lenne, hogy a jelenlegi jogszabály szerint férjem illetve az én esetemben az öröklés hogyan alakulna.

Ön után a házastársa örököl mindent, kivéve ha végrendelkezik pl testvére javára, vagy neki ajándékoz a vagyonából. Ez év nyarától a testvérnek tett ajándék illetékmentes.

Férje után a férjével közösen lakott lakóingatlant a gyermeke örökli az Ön holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten- ide értve a lakás berendezési tárgyait is. Egyéb ingatlant Ön a gyermekkel egyenlő arányban örökli meg.

 

Milyen formában rendelkezhetek arról, ki mennyit kapjon az örökségemből?

Share Button

Férjem halála után, 2 gyermekem és én egyenlő arányban örököltük a házat. Ez eladásra került, majd újat vettem, hasonló feltételekkel.

Mikor ezt is eladtam és újat vettem, egyik gyermekem és én magam is 2-2 millió forinttal egészítettük ki az új ház árát, másik gyermekem ehhez nem járult hozzá.

Közben a viszony is megromlott vele, súlyosan megsértette nővéremet. Írhatok-e olyan végrendeletet, melyben ő csak az eladott ház vételárának ráeső részét örökli, nem pedig azt, amiben jelenleg élek és bizonyítani tudom, hogy másik gyermekem és jómagam 2-2 Mill. Ft-t fizettünk rá a vételkor?

Ha örökhagyó  végrendelkezik és  ezáltal valamely törvényes örökösének  a törvényes örökrészénél kevesebb jut, (vagy nem jut) úgy köteles részre szorítja őt. A köteles rész a törvényes örökrész egyharmada.

 

Köteles részre jogosult -e örökhagyó testvére?

Share Button

Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt.

A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.

Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást.

Érdeklődnénk, van e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt.

A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.

Mi az öröklési rend, ha nincs gyermek, de örökhagyó szülei élnek?

Share Button

Egy ház a feleségemmel közös volt. Halála után az ő részét ki örökli? Gyermek nincs. Az elhunyt szülei élnek.

Ha leszármazó nincs, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon túli hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Lemondhat-e a köteles részre jogosult még örökhagyó életében a majdani örökségéről?

Share Button

Édesanyám egy budapesti lakást ajándékozott részemre pár hónapja. Van egy testvérem akivel szóban megállapodtunk, hogy ezen ingatlan után nem támaszt öröklés estén semmiféle igényt.

Ezt szeretnénk írásban is lefektetni. Ennek milyen formai és tartalmi követelményei vannak? Nyilatkozat, megállapodás? A két testvérnek kell írásban megállapodnia, vagy édesanyám és a testvérem között kell nyilatkozatot tenni?

Ha az ajándékozástól számítva édesanya 10 évig jó egészségnek fog örvendeni, akkor a testvér kötelesrész iránti igénye elévül.

A köteles rész nem automatikus, azt a hagyatéki eljárás során kifejezetten kérni kell. Természetesen erre az eljáró közjegyző felhívja a figyelmet.

Az örökhagyó még életében megállapodhat az örökössel / kötelesrészre jogosulttal, hogy a jogosult lemond az örökségről/kötelesrészről. Ez kétoldalú megállapodás, melyet ügyvéd vagy közjegyző előtt javasolt megtenni.

 

Mi a ptk. szerinti öröklési sorrend?

Share Button

Lakóingatlan haszonélvezője nagypapa, tulajdonosa unoka. Nagypapa halála után örököl-e a tulajdonos testvére a nagypapa tulajdonában lévő, ill. általa a lakásban használt ingóságokból, melynek egy része a korábban elhunyt nagymamáé volt ?

Akár tulajdonos akár haszonélvező az elhalálozó a törvényes öröklés rendje a Ptk. által szabályozott. Ehhez képest első körben mindig egyenes ágon zajlik az öröklés lemenő-felmenő vonalon. Ha ilyen nincs oldalágon a testvér az örökös. Az elmondottak az ingatlan és ingó hagyatékra is vonatkoznak.

Ingó hagyaték általában csak akkor képezi hagyaték tárgyát, ha azt az örökösök kifejezetten kérik hagyatéki leltárba venni.

Ebben az esetben értékmegjelölést is kap minden ingó vagyontárgy.

Lehet-e részlegesen lemondani az örökségről?

Share Button

Több kisebb termőföld öröklése esetén lemondhatok-e az egyikről az állam javára úgy,  hogy egy fél lakásrész is érintett az öröklésben amit nyilván nem szeretnék elveszíteni? – hallottam már olyat is hogy ilyenkor ha az állam javára ajánlom fel , akkor a lakást is és minden mást visz egészben, nem csak az általam felajánlott földet – illetve olyat is hogy termőföldről, hozzá tartozó művelőeszközökről külön is le lehet mondani az állam javára ha nem foglalkozom életvitelszerűen mezőgazdasággal. – ha van több különálló földterület az egyikről külön lemondhatok az állam javára, vagy az összes földről kell akkor egyben. – vagy esetleg van más módja is valami fajta átengedésnek?

Lemondani öröklésről csak az örökhagyó életében lehet. Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.

Halála után az öröklést vissza lehet utasítani. A visszautasítás az öröklés megnyílta után tett olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az örökös kinyilvánítja, hogy nem kíván örökölni.

A visszautasítást csak teljes körűen lehet megtenni azaz nem lehet “csemegézni ” az öröklés tárgyai közül hogy ezt megtartom azt pedig nem. Ezen szabály  alól a termőföld kivétel.

Változás az európai öröklésben 2015. augusztus 16-tól

Share Button

Azon európai állampolgároknak, akiknek több országban van hagyatéka (pl. Németországon és Magyarországon) 2015.08.16-tól bekövetkezett halálesetnél  nem kell két országban, külön -külön  eljárásban lefolytatniuk a hagyatékátadást, hanem egy egyesített eljárás keretében történik mindez. Fontos tudni hogy az ezt megelőző  halálesetekben  fennmarad a párhuzamos eljárás, az új szabályozás a fenti időpontot követő halálesetek utáni öröklésre vonatkoznak.

Kérdésként merül fel:melyik országban kerül sor a hagyaték átadására? Mi alapján állapítják meg az örökhagyó szokásos tartózkodási helyét?

A hagyaték átadására abban az országban kerül sor, amely az örökhagyó szokásos tartózkodási helye volt.

Ennek megállapítása  az örökösök egybehangzó nyilatkozata alapján is történhet.

Ha pl. Magyarországon levő ingatlanra induló  hagyatéki eljárás során a magyar közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Németországban volt, akkor illetékesség/joghatóság  hiányában megszünteti az eljárást, és az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerint hatáskörrel rendelkező külföldi hatósághoz rendeli áttenni  az ügyet az összes Magyarországon keletkezett dokumentummal együtt (pl. adó és érték bizonyítvány, örökhagyó bankszámlaszáma, gépjármű adatai, Magyarországon készített végrendelet, stb.)

A 2015.08.16.napját követő halálesetekben  ugyanis megszűnt a párhuzamos hagyatéki eljárás különböző országokban, és egy egyesített eljárás során egy hatóság egy határozattal dönt  a két  vagy több országban fellelhető hagyatékok átadásáról.

Ezáltal  meghosszabbodik a hagyatéki eljárás, és az örökösök akár évek alatt jutnak csak az örökségükhöz. Ezzel együtt a költségek emelkedése is várható a fordítási , ügyviteli járulékos költségek miatt.

Hogyan előzhető meg a hosszadalmas procedúra?

A külföldieknek javaslom, még életében rendelkezzen Magyarországi vagyontárgyaival, melyre jó lehetőség az ajándékozás, vagy adásvétel – holtig tartó haszonélvezeti jog alapítással kombinálva. A haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési  és terhelési tilalom is kerülhet az ingatlanra .

Ezen esetekben ugyanis Magyarországon hagyaték nem keletkezik, az “örökös” hagyatéki eljárás nélkül jut örökségéhez, az “örökhagyó” pedig élete végéig birtokolhatja, használhatja az “öröklés tárgyát”.

 

 

Örökhagyó halála után mit örököl a feleség és mit a gyerekek az új ptk. szerint?

Share Button

Az első feleségem elhunyt, két gyermekem van az első feleségemtől, már nagykorúak. Újra házasodtam, a lakás amiben lakunk 1/1 tulajdoni részben az enyém.

A lakáson van 2,3 millió forint felújítási hitel, ezáltal elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve. A gyerekeknek nincs saját lakásuk, az egyikük albérletben lakik, a másik külföldön dolgozik, életvitelszerűen ott él.

Ha én halnék meg előbb, akkor hogyan alakul az öröklés?

 

Az új Ptk. az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakóingatlanra és annak berendezési tárgyaira enged haszonélvezeti jogot a túlélő házastársnak.

A túlélő házastárs egy gyermekrészt örököl minden egyéb hagyatéki tárgyból.

Ajándékba kapott ingatlan meddig számít a köteles rész alapba és milyen értékkel?

Share Button

Apósomnak van egy lakása, ami egy az egyben az övé, de a férjem igényt tartana a lakásra. Rajta kívül még 4 testvére van. Ha ajándékozással a férjem nevére íratja a lakást még amíg él a papa, és a lakást kiadja, apósom halála után a testvérek kérhetnek valamit a lakásból, ha előtte nem tartanak igényt?

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belüli ajándékozás tárgya a köteles rész alapjába beszámítandó. Jelenleg a köteles rész mértéke a törvényes örökrész 1/3-a. Ha tehát a papa az ajándékozást követő 10 éven belül meghal, a testvérek, – mint köteles részre jogosult törvényes örökösök – az elajándékozott ingatlan értékének 1/3-át köteles részként igényelhetik az illetékes közjegyző előtti hagyatéki eljárásban.

A köteles rész igénylése csupán lehetőség, nem kötelező. Ilyen igény esetén a közjegyző meghatározza annak mértékét, melyet általában pénzben kell megfizetni.

1 / 2 oldal12