Édesapám nekem ajándékozott egy házat 2012. szeptember 12-én. Szerencsére a mai napig jó egészségnek Örvend. A kérdésem az lenne hogy a köteles rész tekintetében az új vagy a régi PTK-t kell alkalmazni a fenti dátummal készült ajándékozási szerződés esetén?
Ha a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész mértéke a régi Ptk 665-672 §-it kell alkalmazni azaz a törvényes örökrész 1 / 2-e.
Nagyapám halála után az ő része a házból 3 felé lett elosztva, édesanyám és 2 testvére örökölt. Édesanyám halála után az ő része a testvéremé és az enyém lett. Most meghalt a nagymamánk, vele eltartási szerződést kötött a nagynéném, kérdésem, hogy így jár-e nekünk valami a nagyanyánk után illetve összességében mire tarthatunk igényt? Készpénzben kell hogy kifizessenek minket?
Az eltartási szerződés jogi következménye, hogy a törvényes örökösök nem öröklik meg az eltartási szerződéssel lekötött eltartotti vagyontárgyakat, feltéve hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.
A törvényes örökösök ugyanis a hagyatékból nem részesülnek, ha a tartás ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között, mely vagy készpénzben vagy ingatlan tulajdoni hányadban rendezhető. A régi Ptk. a 2 éves intervallumot nem tartalmazta.
Ha a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész a törvényes örökrész 1/3-a, vagy 1/2-e? Hogy zajlik a köteles rész kiadása?
Kell –e utána szja-t, illetéket fizetni és miből állapítható meg hogy mennyi a közjegyző díja?
Ha a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész mértékére a régi PTK 665-672 §-it kell alkalmazni azaz a törvényes örökrész 1/2-e.
A köteles rész előterjesztése esetén az örökösöknek meg kell állapodniuk a köteles rész kiadásának módjáról is, hogy az készpénzben vagy ingatlanrészben (tulajdoni hányadban) történik.
A közjegyzői díjszabás a hagyaték értékéhez igazodik. Egyenes ági öröklés , köteles rész illetékmentes .
Szja-t nem kell fizetni örökösnek csak ha többért adja el az ingatlant mint amennyiért örökölte ( különbözet adózik 15 % -al)
Nászom 2009-ben írt végrendeletet családi házáról és az ingóságokról vele egy háztartásban élő lánya javára.
Előző házasságából született fia részére hagyott egy kis értékű föld területet.
Nászom 2015-ben meghalt. Kérdésem: Hogy kell kiszámolni a köteles részt? A 2009-es törvény alapján amikor a vég rendelet készült?
Van olyan, hogy eladási, vagy lakott ára a háznak?
A köteles rész mértéke a régi PTK szerint annak a fele, amit az örökös nem örökölhetett meg, pl. mert volt végrendelet ( az új PTK szerint 1/3-ad).
Abban az esetben, ha egy ajándékozási szerződés 2014 januárban készült, de 2014 márciusában változott az erre vonatkozó törvény,akkor az új,vagy a régi szerint kell pl a köteles részt kiadni?
Általánosságban elmondható, hogy a 2014. március 15. előtti tényeken, jogviszonyokon, jognyilatkozatokon alapuló ügyekben fő szabályként még a régi PTK. rendelkezései alkalmazandók akkor is, ha a hatásuk csak az új Ptk. után jelentkezik – pl. a halálesetre ezt követően kerül sor.
Minden egyéb esetben – azaz pl. a 2014. 03.15. után keletkezett ajándékozási szerződésre is – már az új Ptk. alkalmazandó. – köteles rész tekintetében is. Az új Ptk. rendelkezéseit tehát a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jognyilatkozatokra – így például ajándékozási szerződésre – kell alkalmazni, ezért a 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló ajándékozásra a régi Ptk. az irányadó.A kötelesrész mértékét ugyanis az új Ptk megváltoztatta amely amely szintén ezt indokolja.
Több mint két éve létrejött érvényes öröklési szerződés esetén, ha az örökhagyónak nincs sem gyermeke, sem testvére, sem élő házastársa, sem élő szülője, az anyai ágon lévő unokahúga igényt tarthat-e az ingatlan egy részére?
Az öröklési szerződés esetén köteles részre az örökös nem tarthat igényt.
A szüleim 6 szobás vidéki háza fele-fele arányban volt a nevükön. Édesapámnak rajtunk, azaz a 3 törvényes gyermekén kívül, született egy házasságon kívüli gyermeke.
Ekkor édesapám a saját részét az öcsémnek adta halál esetére szóló ajándékozással. Kérdésem:ha a szüleim meghalnak nekem nem jár semmi?
Az ilyen ajándékozás az örökhagyó és a megajándékozott személy között jön létre, még az örökhagyó életében. Az elajándékozott vagyon azonban csak az örökhagyó-ajándékozó halálával egyidejűleg jut a megajándékozott tulajdonába.
Az ajándék visszavonására egyoldalúan nincs lehetőség.
Ptk. szerint köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és aktuális házastársának az öröklési törvény szerint járó minimumrészesedése az örökhagyó vagyona terhére.
Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az halál esetére szóló ajándékozás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a szerződés megkötését az öröklési szerződésnek megfelelően kell tenni, azaz két tanúnak, és az okiratot szerkesztő ügyvédnek is alá kell írnia.
Házastársam elhunyt 2014.03.28-án. 1997-ben vettünk egy ingatlant – mely körülbelül fél évig a férjem nevén szerepelt – 1998. januárjában került a nevemre.
Férjemnek előző házasságából van egy gyermeke, akinek édesanyjától jóval házasságkötésünk előtt elvált.
Férjemnek az ingatlanon haszonélvezeti joga volt míg élt.
Kérdésem az lenne, hogy a fentiek alapján beleszámít-e a hagyatéki eljárásba a nevemen szereplő ingatlan, jogosan követeli-e részét lánya?
Férjemmel 1991. december 23-tól élettársi kapcsolatban, 1997. február 14-től pedig házassági viszonyban álltunk halála napjáig.
Az Ön tulajdonszerzésétől már annyi idő eltelt, hogy köteles részre vonatkozó igény nem érvényesíthető – ha Ön ajándékba kapta az ingatlant.
Ha házastársi vagyonrendezés vagy visszterhes szerződés volt a juttatás alapja – a köteles rész szóba sem jöhet.
Édesapám meghalt, 2 gyermeke van, végrendeletében egy fél lakást (ennyi az összes tulajdona) hagyott a húgára .
Ha a közjegyző érvényesnek tekinti a végrendeletét mennyi a köteles rész mértéke ?
A 2014 március 15-e előtti elhalálozásokra a régi ptk. szabályai az irányadóak. A köteles rész mértéke az egyébként járó törvényes örökrész fele.2014 március 15-e utáni elhalálozások esetén a kötelesrész mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a.
Az új Ptk -beli változások: a házastársak készíthetnek közös végrendeletet, visszakerül az utóöröklés intézménye és átalakul az özvegyi haszonélvezeti jog is, valamint változik a házastárs öröklési jogosultsága.
Régi PTK rendelkezése:
A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.
Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Ha a házastárs új házasságot köt a haszonélvezeti joga megszűnik.
A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.
A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.
Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.
Új PTK rendelkezése:
Abban az esetben ha az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga van az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Ha nincs más hagyaték mint az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak akkor a gyermek annak örököse lesz, míg a házastárs a haszonélvezője.
Fontos tudni, hogy az új Ptk. szűkíti a házastárs jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez haszonélvezeti jogot.
A régi Ptk-tól eltérően az új Ptk. szerint a házastársat a haszonélvezet akkor is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.
Abban az esetben ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat és az ezen felüli hagyaték felét is az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
Fontos változás tehát hogy amíg a régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .
