öröklés az új PTK szerint címkével jelölt bejegyzések

Hogyan örököl a gyermek és a feleség az új Ptk. szerint?

Share Button

A Ptk. 2014.03.15.-től megváltozott családjogi törvénye kapcsán lenne kérdésem, a túlélő házastárs örökléséről van szó.

Édesanyám meghalt és mivel egyedüli gyermek vagyok az édesanyám általi öröklési részemet, édesapám kifizette, így a kettőjük közös tulajdonában lévő ingatlan és ingóság az édesapám egyedüli tulajdonába került. Ezt követően édesapám újból megnősült. ( A házasság még a mai napig fennáll, közös gyermekük nincs.)

Sajnos az ingatlan és ingóság tekintetében csak szóbeli megállapodás született, házassági szerződést nem kötöttek. A második feleség nem rendelkezett sem ingatlannal, sem ingósággal.

A házasságkötés után pár évvel az édesapám ingatlanát eladták és egy másikat vettek, az új ingatlan egyedüli tulajdonosaként édesapám van feltüntetve. Édesapám 82 éves, a felesége 64 éves. Joggal feltételezhető, hogy sajnos édesapám fog hamarabb elhalálozni és ezért szeretnénk tisztában lenni azzal, hogy a felesége, illetve én, pontosan mit és milyen arányban fogunk örökölni? Valamint egy esetleges végrendelet felülírhatja e a módosított törvényi rendelkezést?

Az új Ptk. egy gyermekrésznyi állagörökséget juttat a túlélő házastársnak. Ez korábban nem így volt, mert a gyermek mindent örökölt és a túlélő házastárs csak özvegyi jogot kapott. Ön a túlélő házastárssal fele-fele arányban lesz örökös édesapa halálát követően amennyiben a házasság az öröklés beálltakor fennáll. A túlélő házastárs azonban még haszonélvezeti (özvegyi) jogot is kap az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakáson és annak berendezési tárgyain.

Hogyan utasítható vissza az örökség?

Share Button

Férjem halála után egyetlen felnőtt gyermekemmel most várunk a hagyatéki tárgyalásra. Lányom nem tart igényt az édesapja után semmilyen örökségre, azt szeretné, ha minden rám maradna. (Lakás, kocsi, némi megtakarítás a bankban.) Hogyan nyilatkozzunk ez esetben majd a közjegyző előtt?  Mi a helyesebb? Ha lemond az én javamra a közjegyző előtt,vagy ha elfogadja és nekem ajándékozza. Ha Ő lemond, akkor keletkezik e nekem adófizetési kötelezettségem?

Az új Ptk. szerint a törvényes öröklés rendje, hogy a túlélő házastárs egy gyermek részt örököl és megörökli a közösen örökhagyóval lakott lakás haszonélvezetét, annak berendezési tárgyaival együtt. Mivel az Ön gyermeke semmit nem kíván örökölni, ezt visszautasításnak nevezzük. Nem írta kérdésében, hogy van-e unokája. Feltételezve, hogy igen, nem javaslom a visszautasítást,mert ebben az esetben a gyermeki részt az unokák öröklik. Bonyolítaná a helyzetet ha az unokák kiskorúak, hiszen ha az unokákra is kiható hatállyal utasít vissza az Ön gyermeke, akkor ehhez még a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges lenne. Javaslom inkább, hogy gyermekével kössön, ún. osztályos egyezséget.

Amit az egyezségről tudni kell:”Az osztályos egyezségben az örökösök eltérhetnek mind a törvényes öröklés rendjétől, mind a végintézkedésben meghatározott öröklés rendjétől, azzal a feltétellel, hogy a hagyatékban minden örökösnek részesednie kell; ha valamelyik örökös nem kíván részesedni a hagyatékból, s ezt a szándékát az osztályos egyezség tartalmazza, nyilatkozatát önálló – élők közötti – jogügyletnek: ajándékozásnak kell tekinteni, hacsak ez a szándéknyilatkozat nem minősül visszautasításnak.”

Megoldási javaslatom: lánya ,minimális örökséget fogadjon el, pl. a  némi megtakarítást a bankban vagy abból egy részt   és minden mást örököljön Ön – osztályos egyezséggel.

A közjegyző öröklés jogcímen fogja a teljes hagyatékot átadni, amely nem jár adófizetéssel, ide értve az öröklési illetéket is. ( illetékmentes lesz az öröklés)

Az ingatlanon – mivel tulajdonosnak nem állhat fent haszonélvezeti joga egyidejűleg – Ön tulajdonjogot szerez. Ugyanez vonatkozik minden egyéb más hagyatéki tárgyra is.

A hagyatéki tárgyaláson tehát elégséges, ha mindketten személyesen megjelennek és a közjegyzőnek előadják, hogy a bankbetétből lányom örökölni fog pl. 10.000.- forintot – osztályos egyezséggel –, míg minden egyéb hagyaték örököse – osztályos egyezséggel – Ön kíván lenni.

A fellebbezési jogról azonnal le lehet mondani, így a hagyatékátadó végzés a tárgyalás napján jogerős lesz.

A közjegyző díját az öröklés arányában kell fizetniük. Az egyezségük alapján 60 napon belül a földhivatal a tulajdonjog változást átvezeti a tulajdoni lapon.

 

 

Megillet-e köteles rész halál esetére szóló ajándékozása után?

Share Button

A szüleim 6 szobás vidéki háza fele-fele arányban volt a nevükön. Édesapámnak rajtunk, azaz a 3 törvényes gyermekén kívül, született egy házasságon kívüli gyermeke.

Ekkor édesapám a saját részét az öcsémnek adta halál esetére szóló ajándékozással. Kérdésem:ha a szüleim meghalnak nekem nem jár semmi?

 

Az ilyen ajándékozás az örökhagyó és a megajándékozott személy között jön létre, még az örökhagyó életében. Az elajándékozott vagyon azonban csak az örökhagyó-ajándékozó halálával egyidejűleg jut a megajándékozott tulajdonába.

Az ajándék visszavonására egyoldalúan nincs lehetőség.

Ptk. szerint köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és aktuális házastársának  az öröklési törvény szerint járó minimumrészesedése  az örökhagyó vagyona terhére.

Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az halál esetére szóló ajándékozás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a szerződés megkötését az öröklési szerződésnek megfelelően kell tenni, azaz két tanúnak, és az okiratot szerkesztő ügyvédnek is alá kell írnia.

 

Örökölhet-e két apa után az örökbe fogadott gyermek?

Share Button

Férjem ez év januárjában meghalt. Egy vidéki ház az ő nevén volt, ebben lakik jelenleg a fiam, egy budapesti lakás az én nevemen.

Vidéken egy garázs szintén az ő nevén volt. Első házasságából van egy örökbe vett lánya, a mi házasságunkból két gyerek.

Hogyan alakul az öröklés?  

Mi értelme van, ha a gyerekek örökölnek? Futhatok a pénzünk után, mert sokat fektettünk be a házba, a fogadott gyerek 35 éve külföldön él, de már jelentkezett a temetés után két nappal. Az örökbe fogadott gyerek az elmúlt évben örökölt az eredeti apja után. Lehet két apa után örökölni?

Az örökbefogadással az örökbe fogadott az örökbefogadó  vér szerinti gyerekének státuszába kerül és az örökbefogadás fennállása alatt  az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl .

Az Önök esetében  : mivel  örökbefogadónak  ( elhunyt férj) két  vér szerinti és egy  örökbefogadott gyermeke van, ezért  utána  a három  gyermek fejenként egyenlő arányban örököl  a túlellő házastársat i ide értve (négy egyenlő rész) ugyanis öröklési jog tekintetében semmiféle különbség nincs a vér szerinti és az örökbefogadott gyermek jogállása között.

Az örökbefogadás ugyanakkor nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. Ez azt jelenti, hogy az örökbe fogadott gyermek nem csak örökbefogadó szülőtől és azok családjától, hanem vér szerinti rokonaitól is örökölhet, ezért válaszom: lehet két apa után örökölni.

A vidéki ház és garázs jogi helyzete un. ingatlan nyilvántartáson kívüli közös tulajdon is lehet függetlenül attól, hogy azok kizárólag az elhunyt férj nevén állnak.

Ha ezen ingatlanok házastársi életközösség alatti szerzemények  – és nem az elhunyt férj ági (külön)vagyonai –  Önnek joga van az ingatlanok felére  igényt tartani –így a hagyaték tárgyai csak az ingatlanok 1 / 2 – 1 / 2 –ed tulajdoni hányadai lesznek és az öröklés is csak erre terjedhet ki. Ezt az igényét (hagyatéki hitelezői igény)kell érvényesíteni a hagyatéki eljárásban illetve vita esetén bíróság előtt.

Lemondhatunk-e édesanyánk javára az örökségről?

Share Button

Édesapám 2014 szeptemberében elhunyt, a hagyatéki eljárás még nem történt meg.

Öcsémmel közösen örökölnénk egy autót, valamint bizonyos pénzösszeget, viszont ezekről édesanyánk részére szeretnénk lemondani.

Nincs több örökös, csak apai nagyanyánk. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, akkor édesanyámnak milyen mértékű illetéket kell megfizetnie az átadott örökségre.

Az új PTK. szerint édesanyával, mint örökössel köthető osztályos egyezség arra nézve, hogy az önök által megnevezett hagyatékrészek örököse a túlélő házastárs édesanya legyen. Ennek illetékvonzata nincs, a túlélő házastárs öröklés jogcímen örököl.

A régi vagy az új PTK szabályai érvényesek?

Share Button

A végrendelet kelte 2013.12.25., az elhalálozás napja 2014.04.18. Ebben az esetben a köteles rész 1/2-ed vagy 1/3-ad arányú a másik törvényes örökös részére?

Az új Ptk –t hatályba lépése  utáni elhalálozás esetén kell alkalmazni. Ez igaz a köteles rész mértékére is. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak harmada illeti, ami neki – a köteles rész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

Mi az öröklési sorrend?

Share Button

Szüleim vettek nekünk házat a férjemmel.

Bízva a boldog és hosszú jövőben, felét rám, felét pedig a férjemre iratták. A haszonélvezeti jogot megtartották saját maguknak. Gyerekünk nem született.
Hogy fog történni az öröklés, ha én távoznék először vagy ha ő?

Mivel a házat az én szüleim vették, és a pénz nagy részét is én hoztam a házba, nem szeretném,ha a férjem testvére vagy annak gyerekei is részesednének a házból?

Az új Ptk szerint gyermekek mellett a túlélő házastárs egy gyermekrészt örököl és az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

Amennyiben nincsenek leszármazók, a házastárs mellett a szülők is örökösökké válnak. Ebben az esetben  a túlélő házastárs  egyenlő arányban örököl szülőkkel. Ha  egyike már nem él, helyette nem  az ő része is megoszlik a túlélő házastárs  és a másik  szülő között. Ha mindkét szülő elhunyt, akkor  a kizárólagos örökös a túlélő házastárs.  

A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÁLTALÁNOS RENDJE AZ ÚJ PTK ALAPJÁN AZ ALÁBBI:

7:55. § [Leszármazók öröklése]

(1) Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.

(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

 (3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

 (1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

 a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

 (2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.

 (3)Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

 7:60. § [Házastárs öröklése szülő mellett]

 (1) Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

 (2) Az (1) bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

 7:61. § [Házastárs egyedüli öröklése]

 Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.

 7:63. § [Szülő és a szülő leszármazójának öröklése]

 (1) Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.

 (2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.

 (3) Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.

 7:64. § [Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése]

 (1) Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői.

 (2) Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói.

 (3) Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl.

 (4) Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy az ő leszármazójuk örökli.

 7:65. § [Dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése]

 (1) Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó dédszülői.

 (2) Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói.

 (3) Ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl.

 (4) Ha valamelyik dédszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot fejenként egyenlő részekben a többi dédszülőpár örökli.

 (5) A (4) bekezdés alapján öröklő valamelyik dédszülő kiesése esetén a (2) és a (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

 7:66. § [Távolabbi felmenők öröklése]

 Ha dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.

Ki örökli a részem, ha nincs gyermekem?

Share Button

Minden vagyonunk közös a férjemmel. Neki az első házasságából van egy gyereke, közös sajnos nem lett.

Hogyan alakul az örökösödés? Nem szeretném, ha az én részem a férjem gyerekének a családjáé lenne, ha már ő sem él.

A Ptk szerint amennyiben nincsenek leszármazók, a házastárs mellett a szülők is örökösökké válnak.

Ilyenkor a túlélő házastárs fele-fele arányban osztozik az örökhagyó szüleivel.

Amennyiben a szülők egyike már nem él, helyette nem örököl az alatta  lévő leszármazó, hanem az ő része megoszlik az özvegy és az élő szülő között.

Ha mindkét szülő elhunyt már, akkor az özvegy a teljes hagyaték örököse.

Jár-e a köteles rész 16 éven túli ajándékozás esetén?

Share Button

Házastársam elhunyt 2014.03.28-án. 1997-ben vettünk egy ingatlant – mely körülbelül fél évig a férjem nevén szerepelt – 1998. januárjában került a nevemre.

Férjemnek előző házasságából van egy gyermeke, akinek édesanyjától jóval házasságkötésünk előtt elvált.

Férjemnek az ingatlanon haszonélvezeti joga volt míg élt.

Kérdésem az lenne, hogy a fentiek alapján beleszámít-e a hagyatéki eljárásba a nevemen szereplő ingatlan, jogosan követeli-e részét lánya?

Férjemmel 1991. december 23-tól élettársi kapcsolatban, 1997. február 14-től pedig házassági viszonyban álltunk halála napjáig.

Az Ön tulajdonszerzésétől már annyi idő eltelt, hogy köteles részre vonatkozó igény nem érvényesíthető – ha Ön ajándékba kapta az ingatlant.

Ha házastársi vagyonrendezés vagy visszterhes szerződés volt a juttatás alapja – a köteles rész szóba sem jöhet.

 

A törvényes öröklési rend változásai

Share Button

Az új Ptk  -beli változások: a  házastársak készíthetnek közös végrendeletet, visszakerül az utóöröklés intézménye és átalakul az özvegyi haszonélvezeti jog is, valamint változik a házastárs öröklési jogosultsága.

Régi PTK rendelkezése:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs  örököl.

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).  Ha a házastárs új házasságot köt a  haszonélvezeti joga megszűnik.

A házastárs  haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.

A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs  szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs  által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

Új PTK rendelkezése:

Abban az esetben ha  az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat  a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga van az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Ha nincs más hagyaték mint az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak akkor a gyermek annak örököse lesz, míg a házastárs a haszonélvezője.

Fontos tudni, hogy az új Ptk.  szűkíti a házastárs  jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett  a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez  haszonélvezeti jogot.

A  régi Ptk-tól eltérően az új Ptk. szerint  a házastársat  a haszonélvezet akkor  is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá  a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben  a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.

Abban az esetben  ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat és az  ezen felüli   hagyaték felét is az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Fontos változás tehát hogy  amíg a  régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .

 

3 / 4 oldal1234