Egyik rokonom a házasságkötése előtt ingatlan vagyonnal rendelkezett illetve rendelkezik.Örökbe fogadtak egy gyermeket. A kérdésem az, hogy a férj a házasság előtti magán vagyonából( az ingatlanból) örökölhet-e, ha nem készül végrendelet?
Örökbefogadással ugyan olyan kapcsolat jön létre öröklési jogi szempontból mint a gyermekszületéssel.
Végrendelet nélkül is az örökbefogadott az örökbefogadó törvényes örököse.
Apósomnak 4 fia van, 2 vér szerinti és 2 örökbefogadott. Az örökbefogadás több mint 40 éve történt, a férjem féltestvéreit fogadta örökbe (akiket anyósom hozott a házasságukba, ami egyébként 2 év után véget is ért).
Velük több mint 25 éve nem tartja a kapcsolatot, nem szeretné, ha örökölnének utána, csak a 2 vér szerinti gyermeke. Hogyan tudná ezt elérni, hogy ne járjon a köteles rész sem nekik?
Az örökbefogadott gyermek ugyan úgy törvényes örököse örökhagyónak mint az vér szerinti gyermek.
A végrendelettel csak a vér szerinti gyermekek örökölnek, az örökbefogadott köteles rész igény előterjesztésre jogosult.
Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék esetén ugyan ez a szabály irányadó.
Ha azonban ellenérték mellett visszterhesen szerez ingatlan tulajdont a vér szerinti gyermek – hagyaték hiányában – az örökbefogadott nincs mit örököljön.
Az ügylet illetékmentes.
Tulajdonomban van egy ház, melynek haszonélvezeti jogát édesanyámra ruháztam halálom esetén.
Él édesapám és egy testvérem is.
Kérdésem, hogy halálom esetén ki, vagy kik a törvény szerinti örökös ?
Végrendelettel lehet haszonélvezetet juttatni, de csak azon hagyaték részre amelyen a haszonélvező nem örököl tulajdont.
Mivel édesanya törvényes örökös – édesapával együtt fele-fele arányban – így a haszonélvezet végrendeletileg az édesapai örökrészt terhelheti.
A testvér nem törvényes örökös. A fentiek akkor igazak ha Önnek nincs házastársa, gyermeke.
Édesapám 2020.októberében hunyt el. 2013.szeptemberében végrendelkezett felesége javára, de köteles részből engem és a húgomat nem zárta ki. 2008-ban egy akkor 40 milliós ingatlant ajándékozott a bátyámnak. A bátyám ezt azóta eladta, felélte. Beleszámít- e a hagyaték alapjába, a köteles részi igényem számolásához ennek a háznak az értéke?
Az ajándékozás 2008-ban történt, a haláleset 2020-ban. A két időpont között több mint 10 év telt el, ezért köteles rész igény előterjesztésének nincs jogi alapja az ajándékozás miatt.
Kérdésem, hogy kötelesrészre jogosult-e az első unokatestvér? Nincs leszármazó, szülők meghaltak. A szülőknek nem volt több gyerekük csak az elhunyt.
A nagyszülőknek voltak gyerekeik, de ők sem élnek már, csak azok leszármazói. A hagyatékot végrendeleti örökös kapja, ő nem vér szerinti rokon. Ezért merül fel a kérdés, hogy jogosult-e valaki kötelesrészre, ha csak az unokatestvér a legközelebbi hozzátartozó?
Köteles rész igénylésének feltétele, végrendelet legyen ami a törvényes öröklést eltéríti és törvényes egyenes ági rokon/örökös jogosult azt igényelni.
Mértéke a törvényes örökrésze 1 / 3-a.
A férjemmel van egy közös ingatlanunk, ami 4/6 arányban az övé, 2/6 arányban pedig az enyém. Nincs közös gyermekünk viszont a férjemnek van 1 gyermeke az előző kapcsolatából. A kérdésem az lenne hogy ha ne adj isten a férjem elhalálozna, és nem írtunk róla szerződést, a haszonélvezeti jog átszáll- e rám a feleségre, vagy a gyermekét illeti e meg?
Férje halála esetén a vele közösen lakott lakásra és annak berendezési tárgyaira Önt a törvény erejénél fogva holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, azzal, hogy a férje gyermeke lesz az örökhagyót illető 4 / 6-od ingatlan tulajdonosa.
Szüleim elváltak. Válás után 10 évvel édesapám újrahazásodott és elköltözött tőlünk. Én és két testvérem édesanyánknál maradtunk abban a lakásban, amely fele-fele arányban anyukámé és apukámé.
Apukám az új feleségéhez költözött, oda van bejelentve, a mi lakásunkba rezsit nem fizet és a számlák se az ő nevére érkeznek, hanem édesanyáméra.
Öröklés szempontjából, ha nincs végrendelet, milyen arányban öröklünk a testvéreimmel? Ilyenkor a lakás fele oszlik három részre, vagy a felesége is örököl és négy részre oszlik a fele lakás?
Az örökhagyóval együtt élő törvényes házastárs egy gyerek résznyit örököl, ezért az örökség 4 részre oszlik.
A nagymamám lakását a négy gyereke örökölte. Az egyik örökös a saját részét nekem adta (közjegyző előtt) ajándékozási szerződés keretében. (oldalági rokonok vagyunk) Az ajándékozó félnek nincsenek gyerekei – egyenesági rokonai, csak oldalágiak (testvérek és testvérek gyerekei).
Az ajándékozó fél az ingatlan haszonélvezője lett az ajándékozást követően. A kérdésem az lenne, hogy az ajándékozó fél halálát követően felléphet-e bárki hogy miért nem örököl utána? (itt gondolok a testvéreire, vagy a halott testvérének a gyerekeire).
Ajándékozás esetén köteles részre jogosult csak egyenesági rokon lehet és ő is csak akkor ha az ajándékozás és az ajándékozó halála között 10 év nem telt el.
Egy föld öröklési kérdéssel fordulnék önhöz. A jelenlegi szabályok mellett 1 hektár felett hogyan zajlana az öröklés, ha Édesapám örökösei én és testvérem lennénk. Emellett változtatna e bármit, ha egyikünk aranykalászos gazda végzettséggel rendelkezik?
A családon belüli vagyonmozgást – ide értve az öröklést is- a hatályos Földforgalmi Törvény azzal preferálja, hogy nem érvényesül az 1 hektáros felső korlát és a földművesi regisztráció is irreleváns.
Születési családi név (anyakönyvben szereplő név) megváltoztatása a szülőktől való öröklésre befolyással lehet-e. Ha igen, milyen esetben?
A törvényes öröklési rend alapja a vér szerinti és nem a név szerinti hozzátartozói viszony.
