Kérdezni szeretném, hogy 1/3 részben szüleimtől megörökölt kertes ház részemet felajánlhatom-e a Magyar Állam javára?
Belterületi lakóingatlan tulajdoni hányadot a hagyatéki eljárást követően a Magyar Államnak felajánlani nem lehet. A hagyatéki eljárásban lett volna lehetőség az örökség visszautasítására, melynek során a Magyar Állam lett volna a kényszerörökös.
Édesapám halála után az ingatlan tulajdonjogát 1/2-1/2 arányban örököltem a második házasságbeli özveggyel, annak holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten az én tulajdoni részemen is. Az özvegy 80 éves,van egy 72 éves öccse. Amennyiben az özvegy elhalálozik és él az öccse, gondolom ő lesz az örököse az özvegy 1/2 tulajdonrészének az ingatlanban.
Kérdésem lenne, ha az özvegy egyetlen vér szerinti hozzátartozója előbb halálozik el, mint az özvegy-ki örökli az özvegy tulajdon részét?
Több változatot hallottam: A magyar állam az örökös és piaci alapon visszavásárolhatom az 1/2 tulajdont az államtól. A másik változat szerint ebben az esetben az a személy az örökös-akinek valami tényleges”köze” van az ingatlanhoz-tehát én lennék az örökös.
Az első verziót támogatja a Ptk., azaz ha örökhagyónak nincs törvényes magánszemély örököse úgy kényszerű örökös a magyar állam lesz. A tulajdonos társ a Magyar Államtól vásárolhatja meg az örökséget.
Férjem tavaly elhunyt. Van egy közös gyermekünk, és férjem előző házasságából is van egy gyermek. A közös gyermek nevén van 2 ingatlan amit ,az elmúlt 10 éven belül vettünk közös pénzen(férjem,lányom, én).
A féltestvér kérhet-e részt a lányom ingatlanából, és ha igen milyen részben, mostani vagy akkori értéket kell figyelembe venni? Ő kirekesztve érzi magát, mert ő nem kapott ingatlant az apjától.
Örökhagyó halálakor a tulajdonában levő ingatlan képezheti hagyaték tárgyát. Ebből örökhagyó gyermekei egyenlő arányban részesülnek. Mivel az említett két ingatlan már nem örökhagyó nevén van ezért azok hagyaték alá nem vonhatóak, abból féltestvér semmilyen igényt nem érvényesíthet.
Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy jól értelmezem-e a köteles rész igényelhetőségét érvényes végrendelet esetén. Ha a végrendeletemben 1/3 részt hagyok az egyetlen törvényes örökösömre a fiamra és a többi 2/3 részt másra (szülő, testvér vagy élettárs) hagyom akkor a gyerekem nyújthat-e be kötelesrészre igényt arra az ingatlan résztulajdonra amit 5 éve édesanyámnak ajándékoztam?
Számít ilyen esetben az érték? Az ingatlanrész értéke 6 millió volt, ennek az 1/3 lehetne kötelesrész (2 millió), de a jelenlegi vagyonom csupán egy értékpapírszámla 3 millió forint értékben, emiatt csak 1 milliót kapna a törvényes örökös a végrendeletem miatt.
Ha valakit nem zárnak ki a végrendeletből és megkapja a vagyonból legalább a kötelesrésszel megegyező örökséget, akkor már nem nyújthat be kötelesrészre igényt?
Végrendelet esetén a törvényes örökös köteles részre jogosultsága azt jelenti, hogy mindabból, amelyet a végrendelet miatt nem örökölhet, igényelhet köteles részt. Ide tartozik a 10 éven belül örökhagyó által tett ajándék is.
Édesapám végrendelkezett, amelyben vagyonát 3 egyenlőre részben elosztotta 2 gyermeke gyermekének és 1 gyermekének javára.
Azt szeretném kérdezni, hogy halála esetén a gyermekek felmenői alapból kapják a köteles részt, vagy csak kérhetik? Amennyiben köteles rész van, azt kérheti a saját gyerekétől, vagy pedig az alap hagyatékból számítják?
A köteles rész akkor jár, ha azt az örökös igényli. A köteles rész abból jár amely törvényes örökrésztől a törvényes örökös a végrendelet által meg lett fosztva.
Édesapám júniusban elhunyt. Végrendelete nincs. 2004 óta, 15 éve élt élettársi kapcsolatban, erről az élettársi kapcsolatról közjegyző előtt tett közös nyilatkozat is létezik.
Az ingatlan, ahol éltek, azt még 1985-ben vették édesanyámék és már 1997-ben tehermentes lett. Édesanyám 2006-ban halt meg. Ennek fele részét én és a testvérem már akkor megörökölte.
A lakás másik fele pedig édesapámé volt.
Igényt tarthat -e a lakás tulajdonrészére a volt élettárs? Lehet -e így igénye, hogy arról még ráadásul hivatalos közjegyzői papírral is rendelkezik, amelyben kijelentették, hogy immár 15 éve élettársak?
Másik kérdésem viszont, hogy az élettársa még 2009-ben – azaz 5 év együttélés – után vásárolt egy ingatlant a saját nevére készpénzért. Ennek az ingatlannak a felére én és a testvérem igényt tarthat e? Ha igen, akkor mikor keletkezhet ez az igény? Most is vagy majd csak a volt élettárs halála után?
Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába bejegyzett különnemű élettársi kapcsolatnak nincsenek a házassághoz hasonló jogkövetkezményei így a lakás édesapa mint örökhagyó tulajdonrészére igényt nem tarthat a túlélő élettárs.
Az élettárs után Ön és testvére sem lehet örökös,csak élettárs közeli vagy ennek hiányában távoli hozzátartozói.
Több mint 20 éve élek élettársi kapcsolatban, van egy közös ingatlanunk amit együtt építettünk, melynek tulajdonjoga fele-fele arányban van. Neki kettő gyermeke van nekem egy. Közös gyermekünk nincs
Ha egyikőnk elhalálozik a másik fél jogosult-e haláláig az ingatlanban élni?
Osztatlan közös tulajdonú lakóház esetén, ha az egyik tulajdonostárs elhalálozik tulajdoni hányadát gyermekei öröklik.
Ha a tulajdonostársak házastársak a túlélő házastárs az ingatlanon holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez, úgy hogy a túlélő házastárs az örökhagyó tulajdonát képező fél ingatlanon holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez. Az élettársi jogviszonynak ilyen öröklésjogi hatása nincs. Ezért javasolt, hogy vagy házasságkötése révén vagy egymás javára történő holtig tartó haszonélvezeti jog alapítása útján biztosítsák a jövőjüket.
E körben fontos megemlíteni, hogy a haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalmat is alapíthatnak, így ha bekövetkezne a leszármazói öröklés az örökös a fél ingatlant nem értékesítheti a haszonélvező feje felett illetve arra hitelt fel nem vehet, azt egyéb módon meg nem terhelheti.
Két gyermekem van. Az ex férjemnek van házasság előtt szerzett lakása, nyaralója. Én az ex feleség adtam 20% pénzt a lakás megszerzéséhez. /papír nincs/
A feleségnek van saját lakása, de a ex férjemhez van bejelentve. A férj halálozása esetén/80 éves/ mit örököl a feleség ill gyermekeim, figyelembe véve hogy a feleségnek is van tulajdona, saját nevén sok-sok pénze.
Számít -e halálozás esetén a házassági szerződés halálozás esetén/jelenleg nincs/, de ígértek h. kötnek.
A törvényes öröklés rendje szerint a volt férje esetleges elhalálozásakor az akkori törvényes házastársa – ha volt férjével annak lakásában közösen laktak – megörökli a közösen lakott ingatlan és berendezési tárgyai holtig tartó haszonélvezeti jogát és egy gyermekrészt a további hagyatékból az az Önök közös gyermekeivel 1/3 – 1/3 -1/3-as arányban örökölnek.
Nénikém két ingatlan tulajdonosaként (az ő nevén volt mindig is) 29 éve megházasodott. Egy lakás és egy nyaraló. Mindkét félnek volt 1-1 felnőtt gyereke.
A férje vele élt, mindkét ingatlant használva, majd nemrégiben elhunyt, nem volt végrendelet.
A férj halála után a fia örököl-e a két házasság előtti ingatlanból?
A tulajdonos (a nagynéném) életben van, és használja az ingatlanokat.
A kérdés az, hogy ha eladja az egyiket, vagy akár később ő is elhalálozik, akkor a házasság előtt szerzett ingatlanaiból vagy annak értékéből örököl-e a férj fia, vagy a saját lánya örökli mindkét ingatlanját?
A törvényes öröklés rendje szerint a férj halála után – ha van hagyaték – örökhagyó fia és túlélő házastársa lesz az örökös. A feleség elhalálozása esetén a férj leszármazója nem örököl, hanem minden vagyon örököse a feleség lánya lesz.
Anyósom férje kb. 20 éve meghalt, de azóta anyósom kétszer is újraházasodott 2013 előtt valamikor meg 2016 -ban.
Az új házasságokból gyermek nem született így az „özvegyi” jogot a régi törvény szerint elvesztette de az új szerint meg visszakapta, vagy csak az nem veszti el az özvegyi jogot aki mostanság házasodik újra ?
A régi Ptk. szerint az özvegy, ha újabb házasságot köt özvegyi joga megszűnik és mivel Ön azt említi, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt ez a tény bekövetkezett, így anyósa özvegyi joga is töröltethető az ingatlan-nyilvántartásból.
